A külügyi tárca vezetője az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont által csütörtökön a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban rendezett emlékkonferencián azt mondta, az egykori kormányfő örökségéhez tartozik az is: meg kell találni a mértéket, az arányokat, mértékletesnek kell lenni a célok megvalósításában, az eszközök kiválasztásában. Martonyi János hangsúlyozta, a politikában ma is hasonlóak a dilemmák, mint Antall József idején. Ezek között említette, hogy a bel- és a külpolitikának igen „bonyolult, érzékeny” a viszonya, nehéz a megfelelő arányt és mértéket megtalálni a kettő között. Az európai elkötelezettség és a nemzeti érzés, a patriotizmus között sem könnyű megtalálni az egyensúlyt, a szavak szintjén ugyan egyszerű, de a konkrét lépések meghozatalában, a mindennapokban nehezebb – mutatott rá.
|
További dilemmaként említette a világ és Magyarország kapcsolatát, mint mondta, a magyaroknak sajátos a történelme, a kultúrája és a lelki világa, amit „nem mindig ért meg a világ”. Mindemellett a közép-európai történelem feszültségeit, konfliktusait is kezelni kell – jegyezte meg. Mint kiemelte, Antall József ideje óta a világ sokat változott, a visegrádi csoport (V4) „ma erősebb, stabilabb, mint valaha, ezt Európában és a világban is tudják”, mert „ha négyen mondunk valamit, annak súlya van”. Egy másik változás, hogy az euroatlanti integráció megvalósult, továbbá az is, hogy heterogén, gyorsan változó, kiszámíthatatlan lett a világ. Európa is átalakult, korábban nem tudták, hogy „megremeghet” – mondta. Hozzátette: jelenleg az az alapkérdés, hogy Európa egységes marad-e.
Hende: Nagy árat kellett fizetni a szabadságért
Hende Csaba honvédelmi miniszter köszöntőjében a rendszerváltozással kapcsolatban kiemelte, nagy árat kellett fizetni a szabadságért, és „még nem értünk az út végére”, de mindenképpen megérte. Az egykori miniszterelnök tudta, „honnan jöttünk, hova megyünk, hol tartunk most”, és azt, hogy munkájának tétje egy szabad és demokratikus ország megteremtése – hangoztatta. Úgy vélte, Antall József „rendkívül törékeny és fiatal demokráciával, törékeny parlamenti többséggel” dolgozott azért, hogy új jogállamot építsenek ki, elkerüljék a gazdaság összeomlását, megújítsák a rendőrséget és a honvédséget, megakadályozzák a nyugdíjrendszer összeomlását. Ezeknek a céloknak az elérését magától értetődőnek tekintik, pedig „csoda volt mind” – hangsúlyozta.
|
Mint emlékeztetett, a rendszerváltozás után sokakon úrrá lett „a kiábrándultság, a csüggedés és a hamis illúziók”, és a választók megbüntették az MDF-et azért, mert „négy év alatt nem tudta eltüntetni negyven év romjait”. De Antall József temetési menete kiállás volt a rendszerváltozás, a parlamentarizmus és a magyar szabadság mellett, a résztvevők hitet tettek amellett, hogy azt az utat akarják folytatni, amelyen Antall József is járt. „Sokan ma is folytatjuk a munkáját” – tette hozzá. Mint kifejtette, a kormány célja, hogy az ország olyan hely legyen, ahol „a munka és a teljesítmény számít”, ahol „mindenki előtt megnyílhatnak a társadalmi felemelkedés útjai”, amely a nemzeti érdekeit követve együtt dolgozik más országokkal, és tudja, „mivel tartozik minden polgárának”.
Harrach: A volt miniszterelnöknek fontos volt a közösség szolgálata
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint Antall József kereszténydemokrata volt, akinek fontos volt a személyes felelősség és a közösség szolgálata. Harrach Péter az egykori miniszterelnök emlékére rendezett csütörtöki budapesti konferencián azt mondta, Antall József felelős politikus volt, demokrata, aki a közösségért szolgálatot vállalt. Idézte első parlamenti beszédét, amikor felkérték a kormányfői szerepre, majd kiemelte: Antall József Európát is kereszténynek tekintette, eszményképei között szerepelt Konrad Adenauer egykori német kancellár és Robert Schuman, az európai integrációs folyamat egyik kezdeményezője.
|
A rendszerváltás pillanatában már érett politikai személyiség volt, családi hagyományai, a történelmi ismeretek és a politikai érzéke tették azzá – rajzolta meg Antall József személyiségét a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter szerint a volt kormányfő emberképe is keresztény volt, majd felelevenítette gondolatait a közösségről, és a családról, melyek szerint: „az új kormány támogatja a családokat és a közösségeket, a veszélyeztetett emberek legfontosabb támaszait. Az egészséges társadalom alapja az egészséges család, a gyermek a család természetes kiteljesedése, ezért elsődleges fontosságú a hatékony magzat- és gyermekvédelem”. A KDNP frakcióvezetője hozzátette: ma az látszik, hogy pont a család nem fontos, és nincs családképe annak az európai vezetésnek, amely baloldali lévén ez ezt a közösségi értéket nem tartja fontosnak.
Boross: Nagy egyéniség volt Antall József
Boross Péter korábbi kormányfő utalva arra, hogy a negyedik megemlékezésen vesz részt, azt mondta, ez azt mutatja, nem felejt az ország és nem felejtenek sokan. Egyáltalán nem törekedett népszerűségre – idézte fel az egykori miniszterelnök személyiségét, hozzátéve: szónoklatai, előadásmódja elsősorban értő füleknek szólt, egy olyan időszakban, amikor a populáris hajlamok érvényesültek. Gazdasági téren „pengeélen” táncolt a kormányfő – mondta az Antall-kormány belügyminisztere köszöntőjében, hozzátéve: nagy egyéniség volt, és abban a bizonyos történelmi panteonban legközelebb Deák Ferenchez kell elhelyezni.
|
Gulyás: Antall József egyértelművé tette, hogy minden magyar felelős minden magyarért
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető helyettese szerint Antall József politikájával egyértelművé tette, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Legfőbb érdeme a határokkal fizikai értelemben szétszakított magyar nemzet kulturális és lelki egységének helyreállításáért végzett szolgálat – mutatott rá, hangsúlyozva: egyértelművé tette, hogy a felelősségnek ugyan közjogi korlátai lehetnek, lelkiek azonban soha. Ennek a 10 milliós országnak a kormányfőjeként lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni – idézte fel Antall József szavait. Soha nem felejthetjük el, hogy a helyes irányt ő jelölte ki, ezért a néhai miniszterelnöknek 1990-es évek elején magányosnak tűnő küzdelme nem volt hiábavaló – hangsúlyozta. Kiemelte: a néhai kormányfő tevékenysége összeforrt a rendszerváltozással, amely az utolsó volt a 20. század magyar történelmének négy nagy fordulópontja közül. Mégis az egyetlen volt, amelyik az ország számára nem kiszolgáltatottságot hozott.
|
A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: Antall József kormányzása az önkényuralomból a szabadságba vezette az országot. A rendszerváltozás utáni első miniszterelnökként olyan feladat elé állította a történelem, amelyet kevés politikusnak kell hordoznia, de keveseknek is adatik meg – mondta. A piacgazdaságra való átállás, az oroszok távozásával Magyarország korlátlan szuverenitásának visszaszerzése, a Varsói Szerződés felszámolása, a nyugati integráció visszafordíthatatlan elindítása Antall József múlhatatlan érdeme – összegezte életútját, hozzátéve: közjogi és gazdasági értelemben véghez vitte a rendszerváltozást, az erkölcsi rend helyreállításához azonban hiányzott az ehhez szükséges felhatalmazás. Ebből következik a rendszerváltozás megítélésének ellentmondásossága – állapította meg Gulyás Gergely.
Granasztói György szerint a politikában nem volt gyakorlati tapasztalata, de nem is lehetett, mert a politika új időszaka vele kezdődött. A Batthyány Lajos Alapítvány vezetője azt mondta, hogy Antall József emberismerete bámulatos volt. Kiemelte: kormányzása a múlt része, történelem és örökség.
|
Antall József öröksége éljen tovább
A tanácskozáson az egykori kormányfő özvegye Antall Józsefné, az Antall József Tudásközpont alapítója bejelentette, hogy Antall-díjat adományoznak Bernard Vogelnek, Thüringia korábbi tartományi miniszterelnökének. A díjjal azokat ismerik el, akik munkájukkal, életművükkel eredményesen szolgálták a nemzet felemelkedésének ügyét.
A díjat Hans Kaiser köszönte meg; a Kondrad Adenauer Alapítvány magyarországi vezetője azt mondta: a díjazott rendívül örült a kitüntetésnek, és sajnálatát fejezte ki, hogy személyesen nem lehet jelen. Az elismerést jelnek tekinti, hogy Magyarország a barátja, és kiáll a politikai barátai mellett. Egészen különleges módon emlékszik Antall Józsefre és a korábbi együttműködésre – tolmácsolta a díjazott szavait, aki szerint nem szabad elfelejteni, amit a kilencvenes évek óta sikerült elérni. Magyarország Európához, Európa magjához tartozik, de 2004. május 1. óta ez a mag az unió részét is képezi – fejtette ki, hozzátéve: az is megmutatkozott, a partnerség jegyében sem minden olyan egyszerű, mint ahogy elképzelték. Németként kicsit több partnerséget kívánt, és hogy ezt ne a másik feletti gyámkodásként értsék. Végül azt kívánta a díjazott nevében, hogy Antall József öröksége éljen tovább, szellemiségéből minél több maradjon fenn. Antall Józsefné azt mondta, bízik abban, hogy idén szeptemberben a díjazott el tud jönni, és személyesen át tudja adni neki az elismerést.
|
Antall József 1990. május 23-tól 1993. december 12-én bekövetkezett haláláig volt a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.
