„Háború a határ mentén” – ezzel a szalagcímmel adott hírt a Günes című török újság a hét végi incidensről, amelynek során szíriai katonák éles lövedékkel lőttek a határon át török földre menekülő ellenzékiekre. A történtek nyomán egyre idegesebb a hangulat a török fővárosban. A szíriai hadsereg akciója fölerősítette azokat a hangokat, amelyek ütközőövezet létesítését követelik a határ szíriai oldalán.
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő pekingi látogatása alkalmával kijelentette: a szíriai katonák által egy menekülttábor irányában leadott lövések a török államhatár egyértelmű megsértését jelentik. Ankara ki fogja vizsgálni az incidenst, s a jövőben a szükséges lépésekkel fog reagálni – „úgy, ahogyan a múltban más államok reagáltak hasonló határsértésekre”. Erdogan nem bocsátkozott részletekbe, ám az ütközőzóna létrehozását célzó török katonai fellépés lehetősége ott lóg a levegőben.
A NATO-n belül a második legnagyobb hadsereggel rendelkező Törökország illetékesei mindazonáltal hangsúlyozzák, hogy török katonák nem viszonozták a szíriai oldalról érkező lövéseket. Ankara szerint túl nagy egy „bozóttűz” veszélye. A szíriai kérdés eltérő megítélése miatt Törökországnak máris feszült a viszonya másik nagy szomszédjával, Iránnal. Ankara jelentős mértékben függ az Iránból importált energiahordozóktól, így ügyelnie kell arra, nehogy fellendülő gazdasága kőolaj és földgáz nélkül maradjon.
Mindazonáltal a török politika két vörös vonalat is meghúzott a szíriai konfliktus geopolitikai térképén. Az egyik egy nagyméretű menekülthullám érkezése Szíria felől. A másik: bizonyíték arra, hogy Szíria támogatást nyújt a kurd szeparatistáknak, akik önálló kurd államot akarnak létrehozni Törökország délkeleti térségében. Bármelyik vörös vonal átlépése okot szolgáltatna a török kormánynak és hadseregnek arra, hogy katonai akcióval kényszerítse ki ütközőövezet létrehozását a közös határ szíriai oldalán – nyilatkozta március végén egy török diplomata.
Ankara azt várja, hogy a menekülttáborra leadott lövések és a tűzszünet kudarca nyomán Oroszország és Kína is módosítja eddigi – egyoldalúan a szíriai rezsimet pártoló – álláspontját. Törökország nem akar katonai beavatkozást Szíriában – hangoztatta Pekingben Erdogan, hozzátéve: a szíriai rezsim magatartása azonban elvezethet egy katonai fellépéshez.
A két ország egyszer már a háború peremére sodródott, amikor vita robbant ki Ankara és Damaszkusz között a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Szíriában bujkáló vezére kapcsán. A felek titkos tárgyalásain azután a szíriai vezetés beadta a derekát, Abdullah Öcalan pedig titokban távozott az arab országból.
Az ankarai figyelmeztetések dacára Szíria kedden ellentámadásba ment át. Moszkvában tárgyaló külügyminisztere azzal vádolta Törökországot, hogy „maga is a probléma része”, mivel támogatást nyújt fegyveres szíriai csoportoknak. Ankara „fegyvert szállít (az ellenzéknek), segít nekik táborok felépítésében, és segédkezet nyújt ahhoz, hogy illegális módon szíriai területre lépjenek” – állította Valid Muallem.
