Orbán Viktor kormányfő arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. 
A miniszterelnök erről pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt.
Az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabályokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: „nem látok különösebben nehéz ügyet”. Kijelentette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek: „eddig is külön működtek, ezután is meglesznek majd külön”. A „nehezebb ügyek” közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. A kormányfő emellett nem szívesen engedne abból, hogy a kétmillió forintos fizetési plafon minden közhivatalnokra – így például az államfőre, valamint a számvevőszéknél és a nemzeti banknál dolgozókra is – vonatkozzon. „Itt is érdemes kiállni a saját igazunk mellett” – mutatott rá.
Megjegyezte, hogy a kötelezettségszegési eljárások ügyében már kialakították a kormányzati álláspontot. Ha törvényeket kell módosítani, azt a parlament teheti meg: „mi javaslatot fogunk tenni”, rendkívüli országgyűlési ülésezésre azonban nem lesz szükség – közölte.
Arra a felvetésre, hogy José Manuel Barroso szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásnak feltétele, hogy a bírált törvények ügyében megszűnjön a vita, a miniszterelnök úgy reagált: erről még semmilyen papírt nem látott. „Arról még senki semmilyen dokumentumot nem adott át Magyarországnak, hogy az IMF-fel és az EU-val történő tárgyalások megkezdésének lennének előfeltételei, és mik volnának azok” – mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy ha valaki előfeltételeket támaszt – „ami egyébként nem a legudvariasabb dolog, de hát ilyen az élet” -, azt Magyarország tudomásul veszi, de akkor azokat nyíltan be kell mutatni. Arra, hogy az IMF mit kérhet cserébe a megállapodásért, amelynek a kiszivárgott hírek szerint az egykulcsos adó lehet a legnagyobb ára, Orbán Viktor úgy válaszolt: annyi szamárságot hallott, és annyi kiszivárogtatásról értesült már, hogy letett arról, hogy azokat komolyan lehessen venni. Hangsúlyozta, a magyar fél a tárgyalások megkezdéséig nem nyilatkozik a pozíciójáról. „Azért ülünk le, hogy olyan megállapodást kössünk, amely szolgálja Magyarország érdekeit. Olyanokat, amelyek ellentétesek az ország érdekével, azokat természetesen valahogyan el kell kerülnünk, vissza kell utasítanunk, más megoldást kell javasolnunk” – szögezte le.
Az IMF-EU-megállapodás várható időpontjáról úgy fogalmazott: már az is jó lett volna, ha tegnap megszületett volna, ugyanis olyan bizonytalan ma a világ, hogy egy ilyen megállapodás sokat javíthat Magyarország helyzetén, még „akkor is, ha egyetlen forintot sem akarunk igénybe venni, csupán egy biztosítási szerződést akarunk kötni”. A másik felen múlik, milyen gyorsan kerül tető alá a megállapodás – jelezte.
A magyar médiaszabályozást ért újabb uniós aggodalmakra kitérve Orbán Viktor azt mondta: ha egyszer eljönnének Brüsszelből vagy Strasbourgból Magyarországra, és megnéznék az újságokat, meghallgatnák a rádiókat, megnéznék a televíziókat, sokfajta érzésük lenne, de az, hogy a kritikus hangok el lennének nyomva, olyan biztosan nem. A Klubrádió frekvenciaengedélyének ügyéről szólva közölte: Magyarországnak határozottan ki kell állnia a saját jogrendje mellett, ugyanis azok, akik ezt a kérdést felvetik, nem kevesebbet kérnek, mint hogy a hatályos magyar szabályok ellenében „csak azért, mert ők valakit támogatnak”, az előnyhöz juthasson. Ha valaki pályázik egy frekvenciára, olyan ajánlatot kell benyújtania, amellyel nyerni tud; ha töredékét akarja fizetni, mint valaki más, „hiába áll mögé akár a világ legnagyobb hatalma, én nem hághatom át a magyar jogrend határait” – fejtette ki álláspontját, majd úgy fogalmazott: a versenyben a megadott szabályok szerint kell nyerni, nem pedig politikai kapcsolatokkal.
Az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló szerdai vitájára kitérve azt mondta: összevetve az EP-t és a magyar Országgyűlést „semmi szégyenkeznivalónk nincs”. Mint fogalmazott, nem akart senkit megszégyeníteni, „kukoricára térdepeltetni” azzal, hogy feltesz két-három kérdést, s azután kiderül, hogy egyes képviselőknek fogalmuk sincs arról, melyik ország melyik alkotmányáról beszélnek. Jobb volt a konkrét vitákat elkerülni – fűzte hozzá.
„Az érzésem nagyjából abban összegezhető, amit a nagymamám – aki már 90 éves elmúlt – mondott nekem csütörtökön, amikor felhívtuk egymást telefonon: azt mondta, kisfiam, égnek állt a hajam, ennyi rosszindulatú embert egy rakáson” – mondta, hozzátéve, hogy ebben sok igazság van. „Nem az a legény, aki adja, hanem az, aki állja, és nekünk most állnunk kell, és azt kellett bizonyítanunk, hogy pénzügyi, gazdasági, erkölcsi értelemben az érvek mezején mi álljuk az ütéseket” – fogalmazta meg a véleményét a Strasbourgban történtekre utalva, hozzátéve: az érvek súlyát akkor sem szabad alábecsülni, ha az ellenfelek időnként érvek helyett gumibotokat használnak, mint például 1988-ban és 2006-ban. Szerinte az érveknek a végén igenis lesz jelentőségük.
