Tizennégy egyház elismerésére tesz javaslatot az alkotmányügyi bizottság

Tizennégy egyház és vallásfelekezet elismerését javasolja az Országgyűlésnek a parlament alkotmányügyi bizottsága, az eredeti, kereszténydemokrata képviselők
által beterjesztett indítvánnyal szemben azonban a többi vallási közösséget nem nevesítenék és nem kategorizálnák. Az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel.

Az egyházügyi törvényhez hétfő este benyújtott zárószavazás előtti
módosító javaslatot a bizottsági ülésen Lázár János, a Fidesz
frakcióvezetője ismertette, majd a testület – 17 kormánypárti igen,
7 ellenzéki nem és egy kereszténydemokrata tartózkodás mellett – úgy
döntött, hogy a Ház elé terjeszti.
Az indítvány szerint az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri
el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház,
Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek
Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség,
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb
Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus –
Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox
Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox
Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi
Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete. (Az
utóbbi az egyetlen, amely az eredetileg kereszténydemokrata
képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett
és elismert egyházak között). A baptista egyház és a Hit Gyülekezete
listába foglalását Lázár János az elmúlt húsz évben végzett
társadalmi tevékenységükkel indokolta.
A KDNP-s képviselők eredeti indítványa még három kategóriába
sorolta volna az egyházakat. Ezzel szemben az alkotmányügyi
bizottság zárószavazás előtti javaslata már nem sorolja fel a
jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, valamint az
országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős
nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, az Országgyűlés által
ugyancsak elismert vallási közösségeket.
Az utóbbiak egyházi nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság
helyett a parlament dönthet, kétharmados többséggel. A
nyilvántartásba vételi kérelem kritériuma közül törlik az ezer tag
szükségességét. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért
felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé
terjeszti.
A javaslat szerint a tárcavezetőnek a Ház elé kell terjesztenie
annak az egyháznak a megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó
javaslatot, amelynek tevékenysége az alaptörvénybe, jogszabályba
ütközik, illetve ha a bejegyzést meg kellett volna tagadnia, vagy ha
a tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vétel nem
történhetett volna meg. Továbbá akkor is, ha az egyház felhagy a
tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezik.
A kormány a törvény alapján egyháznak nem minősülő – közfeladatot
ellátó – szervezetekkel legkésőbb december 31-ig megállapodást
köthet.
Lázár János az ülésen azzal magyarázta a zárószavazás előtti
módosító indítványt: a parlament nem hagyható ki abból a döntésből,
hogy melyik közösség minősül egyháznak és melyik nem.
Álláspontja szerint az eredeti KDNP-s javaslat „túl zárt” volt,
mert taxatív módon felsorolta azokat az egyházakat,
vallásfelekezeteket és vallási közösségeket, amelyekkel az állam
kapcsolatot kíván létesíteni, vagy amelyeknek az egyházkénti
működési jogát elismeri. Lázár János azonban úgy véli, hiba lenne
lezárni az egyházakat felsoroló listát, elvetve ezzel annak
lehetőségét, hogy a jövőben bármely közösség egyházzá válhasson. „Mi
egy nyitott listát szeretnénk, hogy a későbbiek során a jogalkotó
tartsa fenn magának azt a lehetőséget, hogy ezt a listát kibővíti” –
mondta. Kijelentette: mindez az eredeti javaslat kritikája a Fidesz
részéről.
A bizottsági ülésen ellenzéki képviselők megkérdőjelezték az
indítvány házszabályszerűségét, mondván hogy az az eredeti
javaslattal ellentétes, koncepcionális változásokat
eredményez.
Schiffer András (LMP) azt mondta: az egyházak listázása aggályos,
az elmúlt hetekben is többször méltatlan helyzetet eredményezett, a
zárószavazás előtti indítvány pedig csak szűkíti a lajstromban
szereplő egyházak körét, de nem szünteti meg a listázást.
A Jobbik képviselői azt kifogásolták, hogy az indítvány a Hit
Gyülekezetét is beemeli az elismert vallási közösség közé.
A szocialista Lendvai Ildikó a bizottsági ülés után azt
mondta: a módosító javaslat az „akié a vallás, azé a hatalom”
középkori elvét tükrözi azzal, hogy az Országgyűlés hatáskörébe
utalja annak eldöntését, mely vallási közösségek számítanak
egyháznak és melyek nem. Véleménye szerint ezzel az eredetileg is
rossz törvényjavaslatot a kormánypárti képviselők tovább rontották.
Példaként hozta, hogy a módosítással a Magyarországi Metodista
Egyház – a parlament ellenkező döntéséig – éppúgy nem számít majd
egyháznak, mint az adventista, a buddhista vagy épp iszlám
közösségek. Hozzátette, a lista összeállítása eddig is vitatható
volt, de annak bővítését vagy a listáról való törlést legalább nem
politikai testületre, hanem a bíróságokra bízták volna.