Lázár János elmondta: a lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatos törvényjavaslat széles társadalmi egyeztetést követően került a frakció elé. A politikus beszámolt arról is, hogy a törvényjavaslat ügyében további egyeztetések várhatóak. Az eddig megismert törvényjavaslat érdemben változni fog – tette hozzá. A javaslat azt tartalmazza, hogy Ausztriához hasonlóan a Parlament döntsön arról, hogy mi számít egyháznak. Ugyanúgy, ahogy a nemzeti kisebbségek esetében a Parlament dönti el, hogy kik számítanak nemzeti kisebbségnek, úgy a jövőre nézve a mindenkori Országgyűlés kétharmados szavazatával lehessen egyházi státuszt szerezni. Ne zárjuk le ezt a listát, hogy a következő időszakban bármely szervezet kérhesse az egyházzá nyilvánítást – fogalmazott a politikus. A törvényjavaslat nem fogja érinteni a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, hiszen vallási felekezetek és közösségek működésére lesz lehetőség. Hogy egyházként ki működhet, abban az Országgyűlésnek kell állást foglalnia – fűzte hozzá. Lázár János aláhúzta: a történelmi egyházak mellett meg fogják kapni az egyházi státuszt azok, melyek az elmúlt húsz évben nagyon komoly társadalmi támogatást tudtak szerezni, mint például a baptisták és a Hit Gyülekezete – fűzte hozzá. Lázár János közölte azt is, hogy a kormány – amennyiben szükséges - egyeztetni fog és megállapodást köt december 31-ig 350 olyan egyházi tevékenységet folyatató szervezettel, melyek állami feladatot is ellátnak. A frakcióülésen született döntés egységes volt, mindössze 4 nem és 10 tartózkodó szavazat volt. A KDNP is részt vett a szavazáson – húzta alá. Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, hogy a népegészségügyi termékadó esetében a frakció mérlegelt minden módosító javaslatot. Minden igényt tételesen értékeltünk, és a realitásoknak megfelelő döntést próbáltunk hozni, egyensúlyozva a munkahelyek megőrzése és az adózási szempontok között – tette hozzá. Támogatják Ágh Péter módosító javaslatát, amely az ételízesítőre kivetendő adó mértékét csökkentené. Egyúttal Lázár János bejelentette, hogy a gyorséttermekre külön javaslata lesz. A frakcióvezető a keddi napon találkozik a gyorséttermek képviselőivel, és még a héten benyújtja azt a javaslatot, ami a gyorséttermi hálózatok élelmiszerkereskedésére, az étel előállításának és árusításának a körülményeire vonatkozik, és amely jelentős változásokat hoz a rendszerben. A kormány parlamentből való kiköltözése kapcsán Lázár János megjegyezte, „ez egy szép idea”, mely akkor fog megvalósulni, ha lesz az államnak pénze arra, hogy a kormány elköltöztesse az Országgyűlés épületéből. A frakcióvezető szerint a költözést meg kell valósítani, mivel a Ház nem kormányzati épületnek épült, a törvényhozás háza, de jelenleg nincs abban a helyzetben a magyar állam, hogy erre a célra több tízmilliárdot költsön. Lázár János bejelentette azt is, hogy a lelkiismereti szavazás lesz a Fidesz-frakcióban a Károlyi-szobor sorsáról. Áder János szombaton ismertette a Fidesz elnökségének koncepcionális javaslatát a választójogi és igazságügyi átalakítási reform ügyében. Lázár János elmondta, hogy szerinte december 15-ig dönt a Ház a választójogi reform kérdésében. Hangsúlyozta: nincs semmi kőbe vésve, ezért számít a többi párt javaslatára. A tervezett igazságügyi átalakításokat a képviselőcsoport szeptember 7-én kezdődő kihelyezett ülésén meg tudja majd tárgyalni – tájékoztatott a frakcióvezető. A volt titkosszolgálati vezetők ügyében Lázár János óva int a titkosítás feloldásától. A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy Laborc Sándor ügyvédje azt mondta, hogy az ügy nem politikai, hanem szakmai jellegű. A Fidesz frakcióvezetője a sajtótájékoztatón ismertette azt is, [...]