Árnyalhatják a filiszteusokról kialakult képet az izraeli ásatások

Árnyalhatják a filszteusokról kialakult képet az izraeli régészeti projekt, amely
Góliát szülővárosa, Gát feltárását tűzi ki célul.

 


Árnyalhatják a filiszteusokról kialakult képet az izraeli ásatások  Árnyalhatják a filszteusokról kialakult képet az izraeli régészeti projekt, amely Góliát szülővárosa, Gát feltárását tűzi ki célul.

 A filiszteusok a Kr.e. XII. században érkeztek az Égei-tenger
felől, esetleg Krétáról a térségbe, nevük szerepel az Egyiptomot
támadó tengeri népek között. Letelepedve Délnyugat-Palesztina
földközi-tengeri partsávját és Kánaán déli részét lakták. Főbb
városaikat (Gadzsat Askaluna, Asdod, Ekrón és Gát) az Egyiptomból
Szíriába vezető út mellett építették, és ezek szövetkeztek
egymással. Erős szövetségük és vaslelőhelyeik évszázadokra Izrael
ellenfeleivé tették őket. A biblikus történetírás szerint különösen
a bírák korában állandóan harcoltak Izrael törzseivel, főleg Sámson,
Saul és Dávid hadakozott sokat ellenük. A filiszteusok a Kr. e. VI.
században tűntek el, nevükből származik a kulturálatlan,
földhözragadt embert, nyárspolgárt jelölő filiszter szó.
 Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem régészprofesszora 1996 óta irányítja
Izrael legnagyobb településdombja, a tel-cafiti lelőhely feltárását,
amely Askelón és Jeruzsálem között félúton, Kiriat Gat közelében
található. Az idei ásatási szezonban 100 archeológus vesz részt a
feltárásokban, az izraeli szakembereken kívül kanadai, dél-koreai,
amerikai régészek kapcsolódtak be a munkálatokba.
  „Az előkerült leletek tanúsága a filiszteusok, bár sok mindent
átvették a helyi népek kultúrájából, nem feledték el gyökereiket,
érkezésük után ötszáz évvel még mindig a görög isteneket imádták” –
hangsúlyozta Aren Maeir professzor.
 A görög kötődés megmutatkozott a filiszteusok által készített
kerámiák díszítésében is. Egy most előkerült cserépedényt
rozsdavörös és fekete motívumok ékesítik, olyanok, amelyek az ókori
Hellászban voltak honosak.
 A régészeti leletek tanúsága szerint filiszteusok étrendjében borsó
és lencse dominált, de fogyasztottak sertéshúst, s időnként
kutyahúsból készült étkek is kerültek az asztalukra.
 A feltárások során bebizonyosodott, hogy a Kr.e. IX. században
ostrom alá került Gát városa, ahogy ez a Királyok II. könyvében
szerepel, s a települést Hazael, Arám királya romboltatta le Kr.e.
830 táján. 
 „Gát jelentősége abban rejlik, hogy általa megismerhető, hogy
miként éltek a filiszteusok a Kr.e. X-IX. században” – hangsúlyozta
Seymour Gitin, a jeruzsálemi W.F. Albright Régészeti Kutatóintézet
igazgatója.
 Mint kifejtette, ez az időszak Dávid és Salamon király
uralkodásának kora. Más filiszteus helyszínek ennél korábbi vagy
későbbi időszakokról szolgáltatnak csupán adatot.
 „Gát a filiszteusok történelmének egy nagyon fontos időszakáról
tudósít” – emelte ki Seymour Gitin.
 Aren Maeir professzor az egyik legérdekesebb leletnek egy feltárt
templom szerkezetét nevezte, amelynek mennyezetét két központi
oszlop támasztja.
 „Ez emlékeztet Sámson jól ismert történetére, amely a Bírák
könyvében olvasható. Eszerint Sámson halála előtti utolsó
hőstettként ledöntötte Dágon isten templomának oszlopát, és az
épület maga alá temette őt az ott mulatozó filiszteus főemberekkel
együtt. A lelet azt jelentheti, hogy a Sámson történetében szereplő
templomszerkezet tipikus volt a korabeli filiszteus városokban” –
mutatott rá Aren Maeir.
 A feltárások során olyan cseréptöredékek is előkerültek, amelyeken
a Góliáthoz hasonlatos hangzású nevek szerepelnek.
 „Ez egy indoeurópai név, semmiképp sem sémi eredetű, amelyet a
kánaaniták vagy izraeliek viseltek volna. Ezek a leletek arról
tanúskodnak, hogy a filiszteusok valóban ilyen neveket használnak,
ami szintén segít jobban megismerni a  társadalmukat” – vélekedett
Aren Maeir, aki szerint a leletek fényében úgy tűnik, hogy Góliát
története a korabeli geopolitikai viszonyokat tükrözi, a hatalmas
filiszteusok és Jeruzsálem királyainak összecsapásaira utal.
 „Ez nem azt jelenti, hogy egy napon rábukkanunk majd  Góliát
koponyájára, amelyen Dávid parittyájából kirepített kő  ütött sebet.
Ugyanakkor a bibliai történet a korabeli kulturális miliőről árul el
részleteket” – mutatott rá Aren Ameir.