Simor: a jegybank nem nyereségérdekelt szervezet

A jegybank elnöke felhívta a figyelmet: 2006 óta drámaian csökkentek a szervezet működési költségei.

 

 


Simor: a jegybank nem nyereségérdekelt szervezet

 

 A jegybank nem nyereségérdekelt szervezet, nem az eredménye mutatja meg a sikeres működést – közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke
az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén, ahol az MNB 2010. évi gazdálkodásának vesztesége volt a téma.

 A jegybank elnöke felhívta a figyelmet: 2006 óta drámaian
csökkentek a szervezet működési költségei. Járai Zsigmond, az MNB
felügyelő bizottságának (fb) elnöke azt mondta: a tavalyi 41,5
milliárd forintos veszteségben lényeges szerepet játszott a jegybank
nem megfelelő gazdálkodása.
 Simor András leszögezte: a jegybank vesztesége egyúttal az állami
költségvetés nyeresége is. Így például a jegybank mérlegében a
forint erősödése az MNB-nek veszteséget, a gyengülés nyereséget
okoz, míg az állami költségvetés esetében ez pont fordítva van, a
forint erősödése a büdzsének kedvező – hívta fel a
figyelmet.
 Rámutatott: ha a jegybanknak nyeresége van, azt a központi
költségvetés osztalékként elvonhatja, ha pedig vesztesége van, azt a
büdzsének meg kell térítenie a jegybanknak, erre azonban az elmúlt
10 évben nem került sor. A tavalyi veszteség miatt sem keletkezett a
költségvetésnek térítési kötelezettsége, mert arra fedezetet
nyújtott a jegybank eredménytartaléka – húzta alá Simor András.
Kiemelte: hivatalba lépése óta, 2006 és 2010 között a gazdálkodásban
13 milliárd forintot takarítottak meg, annyit, amennyi az MNB
tavalyi működési költsége volt.
 Járai Zsigmond aláhúzta: az fb megállapította, hogy az MNB mérlege
a számviteli előírásoknak megfelelően készült, ám az fb a vizsgálata
során többször korlátokba ütközött, ezért érdemes lenne a
jegybanktörvény módosításával az fb hatáskörét bővíteni. Leszögezte:
a jegybank a rá vonatkozó függetlenséget önkényesen értelmezi,
például a vezetőik körében a bérek jóval meghaladták az állami
szektorra vonatkozó előírásokat és kereskedelmi bankszektorban
alkalmazott béreket. Azt is elmondta: a jegybanki egyszemélyes
vezetői modell számos kockázatot hordoz magában.
 Szerinte az MNB tavalyi gazdálkodásában olyan jogszabálysértések
történtek, amelyeket az ügyészségnek kellene vizsgálnia. Szólt arról
is, hogy az fb egy kommunikációs szerződés kapcsán a Közbeszerzési
Döntőbizottsághoz fordult, amely megbírságolta a jegybankot.
 Az MNB fb-elnöke azt mondta, a függetlenség jegyében a jegybank
számos intézkedést hozott, amely nem felel meg a társadalmi
felelősségvállalásnak, hiszen a válság időszakában nem lett volna
szükség béremelésre, arculatváltásra, gépkocsi-beszerzésre,
kommunikációs tanácsadó alkalmazására.
 Járai Zsigmond közölte: a jegybank az fb megállapításait figyelmen
kívül hagyta.
  Simor András erre válaszul megismételte: az MNB gazdálkodásának
sikerességét bizonyítja, hogy a 2006-os költségszinthez képest egy
év működési költségeit takarították meg az elmúlt négy évben.
 A jegybankelnök beszélt arról is, hogy 2006 óta csökkentek a
kommunikációs költségek is, 2006-ban e célra a mintegy 400, 2010-ben
pedig 316 millió forintot költöttek. Az elmúlt évben a személyi
ráfordítások is jelentős mértékben mérséklődtek, több mint 650
millió forinttal, azt is beszámítva, hogy a létszám mintegy 2
százalékkal mérséklődött – emelte ki. Aláhúzta: a Járai Zsigmond
által említett Közbeszerzési Döntőbizottsági határozatot bíróságon
támadták meg.
 Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke azt firtatta, hogy
miközben a jegybank nem a pénzpiacon tevékenykedik, nem ügyfeleket
gyűjt, miért kellett kommunikációra jelentős tételeket fordítania.
Szólt arról, hogy 2007 óta az 1 milliárd forintot is meghaladta a
kommunikációs szerződések értéke; kommunikációs ügynökségi
tevékenységre két évre nettó 427,5 millió forintos keretszerződést
írt ki a jegybank. Megjegyezte, a tenderek kiírása kapcsán a
Közbeszerzési Döntőbizottság 500 ezer forintra bírságolta a
jegybankot különböző szabálytalanságok miatt.
 Sérelmezte azt is, hogy a jegybank miért költött az arculatváltásra
mintegy 45 millió forintot.
 Arra is választ keresett, hogy miközben 2008 májusában
hirdetésszervezésre 675 millió forint értékben tárgyalásos
közbeszerzést írt ki az MNB, mi szükség volt arra, hogy augusztusban
pedig reklámügynökségi szolgáltatásokra 82,5 millió forintos
pályázatot írjanak ki.
 Szijjártó Péter azt javasolta: kérjék be az MNB-től az
arculatváltással és több kommunikációs szerződéssel kapcsolatos
dokumentumokat, illetve Braun Róbert kommunikációs tanácsadó
szerződését. A fideszes képviselő szerint erre az MNB felügyelő
bizottsága elnöke, Járai Zsigmond által a bizottság ülésén elmondott
több új információ miatt van szükség.
 A javaslatról a testület külön nem szavazott, mert Simor András
jegybankelnök jelezte: a dokumentumok össze vannak készítve, ezeket
átadják a bizottságnak. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a
bizottság nem a lényeggel foglalkozik, mert – mint mondta -, ha azt
tette volna, gratulálnia kellett volna a jegybanknak a takarékos
gazdálkodáshoz. Arról is szólt, hogy az arculatváltást a 21. századi
kommunikáció igényei indokolták.
 Bizottsági vitában Szekeres Imre (MSZP) leszögezte: ez az
fb-jelentés a jegybank gazdálkodásának megítélésében, mind a
bizottság hatáskörének értelmezésében gyökeresen eltér a korábbi
fb-jelentésektől. Szerinte ezt a feltűnő változást nem indokolják a
jelentésben szereplő állítások, sem a jegybanktörvény előírásai, és
ez az fb-jelentés téves információkat közöl az Országgyűléssel és a
hazai, nemzetközi közvéleménnyel a jegybank tevékenységéről.
 Babák Mihály (Fidesz) kifogásolta: az MNB úgy értelmezi a
függetlenséget, hogy az korlátlan, független az országtól, a
kormánytól, a társadalomtól.