Az új alkotmánytervezetről tartandó pénteki marokkói népszavazás a fél éve kezdődött „arab tavasz”,
Felkelések féléve az arab világban Tunéziától Szíriáig
Az új alkotmánytervezetről tartandó pénteki marokkói népszavazás a fél éve kezdődött „arab tavasz”, az arab világot december óta megrengető felkelések és lázadások hátterében zajlik. E fél év fő mozzanatai. 2010.
December 17., TUNÉZIA: Egy fiatal zöldségárus a rendőri zaklatások
miatt felgyújtotta magát a közép-tunéziai Szidi-Búzidban. Az
öngyilkosság a munkanélküliség és a drágaság elleni tiltakozó
mozgalmat indított el, amelyet lázadások követtek az arab
országokban. 2011. Január 14., TUNÉZIA: A felkelés nyomása alatt a 23 éve hatalmon
lévő Zin el-Abidin Ben Ali elnök Szaúd-Arábiába menekül. Ben Alit és
feleségét távollétében sikkasztás miatt június 20-án 35 évi börtönre
és több millió euró nagyságrendű pénzbírságra ítélik.
Január 14., JORDÁNIA: Tüntetések kezdődnek a magas megélhetési
költségek miatt és reformokat követelve. Június 12-én II. Abdalláh
király reformot ígér: parlamenti többségen alapuló kormány megalakítását.
Január 25., EGYIPTOM: Megkezdődnek a tüntetések az 1981 óta
hatalmon lévő Hoszni Mubarak rendszere ellen, amelyek hivatalos
források szerint 18 nap alatt 848 halálos áldozattal járó zavargásokba torkollnak.
Január 27., JEMEN: Tüntetők ezrei követelik Szanaában a 33 éve
hatalmon lévő Ali Abdalláh Száleh elnök távozását. A „Forradalom
Ifjai” február 21. óta táboroznak a főváros egyik terén.
Február 11., EGYIPTOM: Mubarak lemond és átadja a hatalmat a
Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsának. Mubarak és két fia bírósági
tárgyalását augusztus 3-ra tűzték ki.
Február 14., BAHREIN: Megkezdődik az elégedetlenségi mozgalom a kis
öböl menti királyságban, amelynek a trónján szunnita dinasztia ül,
de a lakosság fele síita. Február közepétől március közepéig 24-en
halnak meg. Márciusban mintegy ezer szaúdi katona érkezik, hogy
segítsen a mozgalom megfékezésében.
Február 15., LÍBIA: Népfelkelés kezdődik az 1969 óta hatalmon lévő
Moammer Kadhafi ezredes ellen.
Március 15., SZÍRIA: A 2000 óta hatalmon lévő Bassár el-Aszad elnök
elleni tiltakozó nagygyűlést tartanak Damaszkuszban. A délnyugati
Deraából induló, kemény megtorlással szembesülő tiltakozó mozgalom
az ország északnyugati részét is eléri.
Március 19., LÍBIA: ENSZ-megbízatással Washington, Párizs és London
offenzívát indít a Kadhafihoz hű erők ellen, amelyek Bengázit, a
lázadót székhelyét bombázzák. Huszadikán a szövetségesek Tripoli
ellen indítanak légitámadásokat, 31-én a NATO veszi át a művelet irányítását.
Április 21., SZÍRIA: Bejelentik az 1963 óta érvényben lévő rendkívüli állapot feloldását.
Június 1., BAHREIN: Hamad bin Ísza Ál Kalifa bahreini királynak a nemzeti párbeszéd július 1-i megkezdésére vonatkozó felszólítása után feloldják a rendkívüli állapotot.
Június 3., JEMEN: Merénylet hajtanak végre az elnöki palota ellen,
amelyben tizenegyen meghalnak, 124-en megsebesülnek. Száleh elnököt
Rijádba szállítják kórházi kezelésre. A tüntetők átmeneti tanács
megalakítását és Száleh fiainak távozását követelik.
Június 27., SZÍRIA: Az ország északkeleti részében, a török
határtól északnyugatra felvonultatott hadsereg a libanoni határra is
kiterjeszti a terület átfésülését. Száznál több pártfüggetlen
szíriai ellenzéki kezd nyilvános tanácskozást hétfőn egy damaszkuszi
szállodában a több mint három hónapja tartó válságról – az első
ilyet a tüntetések kezdete óta. Az ellenzékiek az ülés megnyitóján a
„demokráciába való békés átmenetet” szorgalmazzák, és felszólítják a
hadsereget, az értelmiségieket és a politikusokat, hogy július 11-én
tanácskozáson vitassák meg egyebek közt a tervezett alkotmánymódosításokat.
Az ellenzék az Egyesült Államok és az Európai Unió által
szankciókkal sújtott damaszkuszi rendszer megbuktatására Nemzeti
Tanácsot hozott létre, Aszad pedig reformokat ígért, párbeszédre
szólított fel, miközben folytatta a megtorlást. Március 15. óta 1342
civil és 343 rendőr és katona halt meg (egy szíriai emberjogi
szervezet adatai szerint), és több ezren menekülnek
Törökországba. Június 27., LÍBIA: A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) emberiesség
elleni bűntettek miatt elfogatóparancsot ad ki Kadhafi ellen,
miközben rezsimjétől a nemzetközi büntetőintézkedések súlya alatt
számosan elpártolnak. Az Átmeneti Nemzeti Tanácsot, a felkelők
politikai szervezetét eddig 15 ország ismerte el. A konfliktusban
ezrek haltak meg, és közel 900 ezer menekült és úgynevezett belső
menekült hagyta el otthonát az ENSZ adatai szerint.
