Németországban Orbán Viktor

Az uniós elnökségről tartott előadást és az Opellel való együttműködésről tárgyalt –

Pietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti: 
 


Németországban Orbán Viktor az uniós elnökségről tartott előadást és az Opellel való együttműködésről tárgyalt

A gazdaságpolitika összehangolását célzó hat jogszabály elfogadását, a nemzeti
költségvetések koordinálását szolgáló első európai szemesztert, a
közös energiapolitika fő irányainak kidolgozását, valamint
Horvátország tervezett csatlakozása kapcsán a bővítés előmozdítását
emelte ki a magyar uniós elnökséget értékelve kedden Hannoverben
Orbán Viktor. Egynapos németországi látogatásának keretében a magyar
miniszterelnök az Opel autógyár rüsselsheimi üzemében tárgyalásokat
folytatott a gyár vezetőivel, akik még szorosabb együttműködést
ajánlottak Magyarországnak,

 Orbán Viktor a Német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló
Konrad Adenauer Alapítvány meghívására Alsó-Szászország tartomány
fővárosában tartott előadást a magyar elnökség munkájáról. A
kormányfőt Hans-Gert Pöttering, a Konrad Adenauer Alapítvány
vezetője, az Európai Parlament korábbi elnöke kérte fel az
értékelésre. Pöttering elismeréssel szólt az elnökség munkájáról, és
gratulált Orbán Viktornak a magyar teljesítményhez.
 Előadásában Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a mai Európa teljesen
más, mint a 10 évvel ezelőtti, a mai Európát pesszimizmus,
önbizalomhiány és a további bővítéstől való félelem jellemzi. A
miniszterelnök szerint Európa ma sokat tanulhat a világ keleti
felétől, kiemelve, hogy Ázsia mindenekelőtt a takarékosságra és a munkára épít.
 Orbán Viktor ezzel indokolta azt a magyar célkitűzést, hogy
Közép-Európa egyfajta termelési központtá váljon. Ebből kiindulva
emlékeztetett a magyar uniós elnökségi törekvésekre, első helyen
említve a gazdaságpolitika összehangolását célzó jogi keretek elfogadását.

A gazdaságpolitikák között összhangra van szükség, és óriási eredménynek nevezte, hogy ezen a téren a magyar elnökség alatt nagy előrelépés történt.
 A magyar kormányfő a német hallgatóságot megismertette az első
európai szemeszter fogalmával, utalva arra, hogy ez a nemzeti
költségvetések koordinációját szolgálja. A miniszterelnök
hangsúlyozta, hogy a korábbiaktól eltérően nem piaci, hanem ezúttal
politikai, gazdasági koordinációról van szó.
 Az elnöki tevékenység eredményei között említette a miniszterelnök
a közös energiapolitika fő irányainak meghatározását, hangsúlyozva,
hogy 2014 végéig meg kell teremteni a belső energiapiacot, és minél
gyorsabbak csökkenteni kell az unió, illetve a tagországok egyoldalú
energiafüggőségét. Kiemelte azt a megállapodást, hogy minden
tagállam legalább két, egymástól független energiaforrással rendelkezzék.
 A miniszterelnök a legfontosabb magyar eredménynek a bővítés terén
történt előrelépést említette. Hangsúlyozta, hogy számos ellenkező
nézet ellenére Horvátországgal le lehet zárni a csatlakozási
tárgyalásokat. Annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy ez a magyar
elnökség utolsó két napjában lezárul. Mindezt rendkívül fontos üzenetnek nevezte a Nyugat-Balkán számára, hangsúlyozva: Magyarország uniós elnöksége után is a nyugat-balkáni országok integrálásának előmozdítására fog törekedni.
 Utalt a miniszterelnök arra is, hogy magyar elnökség hozzányúlt
olyan forró témákhoz, amelyeket az elmúlt időszakban nem szívesen
kezeltek. Ezek között említette a demográfiai gondokat. Ezekkel
összefüggésben említette a romák problémájának megoldását, utalva
arra, hogy európai megoldás kell. Ezzel összefüggésben emelte ki Orbán Viktor, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerült elfogadni egy egységes romastratégia alapjait. Rendkívül fontosnak nevezte a romák bevonását a munkaerőpiacra.
 Délután a magyar miniszterelnök és kísérete – többi között Matolcsy
György nemzetgazdasági miniszter – az Opel legnagyobb németországi
üzemét, a Hessen tartományban lévő rüsselsheimi gyárat látogatta
meg. Az Opel vezetői együttműködést ajánlottak Magyarországnak az
elektromos autók gyártásának területén is.


 A nagy hagyományokkal rendelkező németországi autógyár
elnökhelyettese újságírók előtt hangsúlyozta: a General Motors
európai leányvállalata ezen a téren is szorosabb partnerségre
törekszik Magyarországgal. Az Opel rendkívül fontosnak tekinti a
Magyarországgal való együttműködést – jelentette ki, és
emlékeztetett a közelmúltban elhatározott, 500 millió eurós
szentgotthárdi beruházásra. Hangsúlyozta, hogy az üzem a világ
legkorszerűbb motorgyára lesz, ahol az Opel három különböző
motorcsaládot gyárt majd, benzin- és dieselmotorokat egyaránt.
“Mindez jelzi, hogy az Opel nagyra becsüli a magyarországi termelési helyszínt, és annak a jövő szempontjából rendkívül nagy jelentősége van” – tette hozzá.
 A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Opellel való
együttműködést Magyarország a termelés mellett az oktatás területére
is ki akarja terjeszteni. Orbán Viktor kijelentette: Magyarország
azt szeretné, ha a termelésen túl az oktatási együttműködés is
erősödne az Opellel. Az újságírókat tájékoztatva elmondta, hogy az
Opel vezetőinek bemutatta a magyar felsőoktatás átalakítására
vonatkozó terveket. Ennek kapcsán utalt arra, hogy Magyarországon a
felsőoktatás a jövőben a mérnökképzés felé fog elmozdulni.
“Magyarország készen áll az együttműködésre ezen a téren” –
jelentette ki a kormányfő, utalva arra is, hogy Magyarországon a
szakképzés rendszere a következő tanévtől is új szerkezetben indul meg, mégpedig olyan szerkezetben, amely mindenben hasonlít a német szakképzésre.
 Orbán Viktor az Opel vezetőit tájékoztatta arról is, hogy
Magyarország olyan nemzetstratégiával rendelkezik, amely lehetővé
teszi a stabil, hosszú távú tervezést.

A stratégia középpontjában az áll, hogy Magyarország termelési központtá alakul át – hangsúlyozta a miniszterelnök. “Ezért minél több gyárat, illetve gyártelepet szeretnénk Magyarországra hozni, illetve ilyeneket fejleszteni”- hangsúlyozta Orbán Viktor.