Marokkó: népszavazás lesz az alkotmány reformjáról

A marokkói uralkodó bejelentette , hogy egyes jogköreit átruházza a parlamentre, illetve a kormányra,


A marokkói uralkodó bejelentette, hogy a népszavazás lesz az alkotmány reformjáról

 

A marokkói uralkodó bejelentette , hogy egyes jogköreit átruházza a parlamentre, illetve a kormányra, és július 1-én népszavazást tartanak, amelyen az ország polgárai véleményt nyilváníthatnak az alkotmány reformjáról.

 Marokkóban februárban kezdődtek változásokat követelő tiltakozások,
de ellentétben a más észak-afrikai országokban történtekkel, ezek
erőszak nélkül zajlottak.  VI. Mohamed király március 9-én ígéretet
tett az alkotmány reformjára, s  péntek este tévébeszédében hozta
nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos több hónapos tanácskozások
eredményét.
 Az elképzelés szerint az alkotmányos reform révén a 400 éves
marokkói monarchia tulajdonképpen alkotmányos monarchiává
változik.
 Az uralkodó bejelentette, hogy a jövőben a kormányfő abból a
politikai pártból kerül majd ki, amely megnyerte a választást, s nem
ő fogja kijelölni a mindenkori miniszterelnököt. A kormányfő
feloszlathatja a képviselőházat – eddig a törvényhozás mindkét házát
csak az uralkodó oszlathatta fel -, javasolhatja, illetve
leválthatja a kormány tagjait. Továbbra is a király jogosítványai
közé tartozik majd a régiók kormányzóinak kinevezése.
 VI. Mohamed független igazságszolgáltatás megteremtését ígérte. Az
alkotmányos reform értelmében a parlament hirdethet ezentúl
általános amnesztiát, s nem az uralkodó.
 Politikai elemzők szerint fontos változás lesz az alkotmányban,
hogy míg a mostani alaptörvény „szentséges” jelzővel illeti a
királyt, az újban ilyen, erősen vallási értelmű jelző nem lesz,
hanem csak a király sérthetetlenségére vonatkozó kifejezés.
 A marokkói uralkodó „az igazhitűek vezetője” marad, vagyis továbbra
is ő lesz az ország legfőbb vallási vezetője. Emellett megtartja a
hadsereg parancsnoki tisztét, és kizárólagos jogot formál a katonai
vezetők, a nagykövetek és a diplomaták kinevezésére.
 Marokkóban működnek politikai pártok és tartanak választásokat is,
de a végső hatalom az uralkodóé. A most 47 éves VI. Mohamed 1999-ben
vette át trónt.  
 VI. Mohamed tévébeszéde után népünnepély kezdődött a marokkói
fővárosban, Rabatban. Az ország zászlaját lobogtató autósok
özönlötték el az utcákat, dudaszótól, dobpergéstől és az ünneplő
tömeg örömujjongásaitól volt hangos a főváros.
 Az ellenzéki erőket tömörítő Február 20. – Mozgalom a Változásokért
nevű szervezet azonban elégedetlen, s csupán „kozmetikázásnak”
tartja a király által bejelentett alkotmányos reformot.