Szenzáció a Szépművészeti Nyolcak kiállításán Csaknem 100 évvel ezelőtt láthatta utoljára nagyközönség Orbán Dezső Nagy aktját,
94 év után újra látható Magyarországon Orbán Dezső Nagy aktja
Szenzáció a Szépművészeti Nyolcak kiállításán
Csaknem 100 évvel ezelőtt láthatta utoljára nagyközönség Orbán Dezső Nagy aktját, amely sok évtizedes lappangás után az elmúlt évben bukkant fel Ausztráliában. A nagyméretű festmény a Szépművészeti Múzeumban nyílt Nyolcak kiállítás fontos darabja, ám a remekmű több hónapos előkészületek után csak a megnyitó után két héttel, kedden kerülhetett a tárlatra.
A festmény – amelyet egy BBC interjú során Orbán élete egyik legjobb képének nevezett – 1911 körül keletkezett és feltehetően a Nyolcak akkori kiállítására készült. A mű 1917-ben szerepelt utolsó alkalommal magyarországi tárlaton, majd 1939-ben – az életművön belüli jelentőségét mutatva – a festő magával vitte Ausztráliába. Ott eladásra került, majd ezt követően lappangott, sorsáról keveset tudtunk. A festményre – amelyet a hazai szakemberek csak egy rossz minőségű fekete-fehér fotó alapján ismertek – a kiállítás kurátora, Barki Gergely művészettörténész bukkant az elmúlt évben, Ausztráliában, ahol az 1986-ban, 102 éves korában elhunyt Orbán hagyatéka után kutatott.
A mű hazaszállítását az insurart.hu támogatta.
Molnos Péter, a kiállítás egyik kurátora így írt a festményről: az elmúlt évtizedekben ausztrál magángyűjteményben lappangó, monumentalitást sugárzó akt Orbán Dezső életművének egyik legizgalmasabb alkotása, sőt a Nyolcak egész művészi termésében is kitüntetett helyet érdemel. A fehér drapériát és az okkersárgára színezett dús női testet – Modigliani aktjaihoz hasonló módon – reflexek özöne borítja finoman lappangó tarkaságba, miközben a tömören modellált idomok beállítása, az egymásra felelő pozitív és negatív formák szigorú komponálása a szerkezet elsőbbségét hirdeti. A háttérben feltűnő vakrámák Orbán budapesti műtermének puritán enteriőrjét sejtetik, ahol – a fennmaradt visszaemlékezések tanúsága szerint – a Nyolcak egyik vendégkiállítója, az íróként és képzőművészként is maradandót alkotó Lesznai Anna is gyakran megfordult. Az általa jegyzett Kezdetben volt a kert című kulcsregény utalásaiból tudható, hogy a csoport 1911-es kiállítására készülve Orbán az aktképek modelljének éppen Lesznait kérte fel, s a róla készült művek bemutatása komoly konfliktusokhoz vezetett a módos polgári családból származó fiatal hölgy életében.
A Nagy akt életművön belüli kiemelt jelentőségét jól mutatja, hogy egyike volt azon néhány festménynek, melyet Orbán Dezső magával vitt 1939-ben, mikor elhagyta Magyarországot és véglegesen letelepedett Ausztráliában.
Orbán Dezső (Győr, 1884 – Sidney, 1986)
A kezdetben Gulácsy Lajos nyomdokain haladó, autodidakta festő művészetében 1906-os párizsi útja hozott döntő változást. A Julian Akadémia hivatalos kurzusát alig két hét alatt feladta, inkább legfontosabb mentorától, a nála három évvel fiatalabb Berény Róberttől tanult. 1909-ben szerepelt a MIÉNK második kiállításán, majd egyik alapító tagja lett az „Uj Képek” kiállítással 1909 végén közönség elé álló művészcsoportnak, a későbbi Nyolcaknak. A következő évben újra Párizsba utazott, ahol Berénnyel közös műteremben dolgozva megalkotta egyik főművét, a Kannás csendéletet. E művet – hét másik festmény és néhány rajz társaságában – a Nyolcak 1911-es tárlatán mutatta be először a nagyközönségnek.
Az évtized elején születő képeinek egy részén a körtvélyesi Moscovitz-kúriát körülvevő park tűnik fel, ahol szinte minden nyáron megfordult Lesznai Anna édesapjának meghívására. Ezekből a művekből a Nyolcak utolsó, 1912-es kiállításán került bemutatásra egy válogatás. Az esztendő végétől több mint hat hónapon keresztül a dalmáciai Cataro környékén teljesített a Balkán-háború miatt szolgálatot, idejének nagy részét festéssel töltve.
Az 1931-ben Budapesten Atelier néven művészeti iskolát alapító Orbán az évtized végén – feleségével és fiával – Ausztráliába vándorolt, ahol kiállító művészként és pedagógusként egyaránt sikereket ért el egészen 1986-ban, 102 éves korában bekövetkezett haláláig.
