– A válság következményeinek kezelése összeurópai feladat
A gazdasági válság következményeinek kezelése összeurópai feladat – hangoztatta Maros Sefcovic, az EU intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa hétfőn Budapesten a COSAC-találkozón, az uniós tagállamok európai ügyi bizottságainak ülésén.
Orbán Viktor felszólalásában azt emelte ki, hogy Magyarországon a gazdasági rendszer teljes átszervezése történik, a miniszterelnök úgy fogalmazott, az államadósság tekintetében Magyarország „háborúban áll”. A kormányfő Közép-Európa megerősödését átfogó európai érdeknek nevezte.
A gazdasági válság következményeinek kezelésével egy tagállam sem
képes egyedül megbirkózni, ez összeurópai feladat – mondta a
COSAC-találkozón Maros Sefcovic. A biztos, az Európai Bizottság
alelnöke kiemelte: az EU-nak nem sikerült ugyan megelőznie a
válságot, de csökkentette hatásait, és olyan eszköztár kialakításán
dolgozik, amely segíthet kivédeni a jövőbeli kríziseket.
Bár az optimizmus részben ismét jellemzi Európát, még nem teljes a
talpra állás, és a gazdaság teljesítménye nem felel meg mindenben a
várakozásoknak – mondta.
Az előadását követő vitában a biztos kijelentette: meg kell
határozni, hogyan alakítsák ki a gazdasági irányítás uniós, illetve
tagállami hatáskörét. Hangoztatta: a bizottság egyetlen olyan
intézkedést sem tervez, amely korlátozná a tagállamok nemzeti
szuverenitását. Megítélése szerint a pénzügyi rendszer reformját
illetően az év végére jelentős változásokat érnek majd el.
Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozáson azt mondta,
Magyarországon a gazdasági rendszer teljes átszervezése zajlik.
Megfogalmazása szerint az államadósságra mint ellenségre, nem pedig
mint politikai kihívásra tekintenek. „Az államadósság tekintetében
Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni” –
jelentette ki.
Hangsúlyozta ugyanakkor a COSAC-találkozón, hogy az ellenségnek
tekintett államadósság elleni harc sikeréhez olyan lépésekre is
szükség van, amelyek ma még újak, vagy amelyektől már elszokott az
unió. Arányos adórendszer bevezetése, a kis- és középvállalkozásokat
terhelő adók radikális csökkentése – sorolta az eddigi kormányzati
intézkedéseket, hozzátéve, hogy ki kellett mondani azt is: szociális
segély helyett munkabért fizetnek, csak a munkaképtelenek kaphatnak
szociális segélyt.
„Magyarországot az a felismerés vezeti, hogy nem helyes, ha egy
országot nemzetközi pénzügyi szervezetek finanszíroznak a piac
helyett. Ezért mi az első adandó alkalommal a kormányváltást
követően a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) elköszöntünk, és
visszamentünk a pénzügyi piacokra” – idézte fel, azzal indokolva,
hogy az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre „háborúban
álló” ország számára szigorú pénzügyi ítéletre és olyan környezetre
van szükség, amelyet a piac tud garantálni.
Beszédében kitért arra, hogy véleménye szerint az Európai Uniónak
stratégiailag rendezett kapcsolatra van szüksége Oroszországgal, de
ha nincs közép-európai együttműködés, akkor nehezen jön létre
stratégiai kiegyezés a kontinens és Oroszország között. Mint mondta,
Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. A térség
katonai biztonsága adottnak tekinthető ugyan – tette hozzá -, de
szükség van gazdasági biztonsági garanciákra is, elsősorban az
energia területén, ugyanis Közép-Európa nem lehet kiszolgáltatott és
energiafüggő helyzetben „egy ilyen nagy történelmi átrendeződéskor”.
Közép-Európa megerősödése egyetemes, átfogó európai érdek –
összegezte Orbán Viktor.
A magyar EU-elnökségről szólva azt mondta: az eddigi sikerek
listája meglehetősen hosszú, de mint hozzátette, „várjuk meg inkább,
amíg a magyar elnökség véget ér, és majd különböző hivatalos fórumok
elmondják a verdiktet a teljesítményünkről”.
Véleménye szerint a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket tűzte
napirendjére: a gazdasági kormányzás kialakítását az EU-ban, áttörés
elérését az európai energiapiac létrehozásáért, új európai pénzügyi
szabályozórendszer megalkotását, a bővítési folyamat fenntartását,
egységes európai romastratégia kidolgozását és a demográfiai
kérdések őszinte megvitatását. Az EU azzal a dilemmával küzd, hogy a
felsorolt kihívásokra milyen választ adjon: lépjen-e vissza az eddig
elért integrációs szintről, vagy inkább szélesítse és mélyítse az
integrációt – mondta a miniszterelnök.
Az uniós tagállamok európai ügyi bizottságainak ülésén Kövér
László, az Országgyűlés elnöke a soros magyar EU-elnökség eddigi öt
hónapját úgy összegezte, hogy Magyarország meglehetősen intenzív
időszakon van túl, és mint mondta, remélhetőleg mindenki úgy érzi,
hogy az ország sikeresen látja el a poszttal járó feladatokat.
Hörcsik Richárd (Fidesz), az európai ügyek bizottságának elnöke
kiemelte, Magyarország tartotta az ütemtervet, jelentős eredményeket
ért el, és remélhetőleg további sikereket könyvelhet majd el a
hátralévő időszakban is.
Kitért arra is, hogy az unió ezekben a hónapokban sorsdöntő időket
él át: a politikus kiemelte a gazdasági kihívásokat, az euró
stabilitásának megőrzését és a schengeni rendszer ügyét. A cél a
rendszer továbbfejlesztése, nem pedig a lebontása – hangoztatta.
Hozzáfűzte: a belső határellenőrzéstől mentes schengeni rendszer
sebezhető, ezen mielőbb változtatni kell.
A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a gazdasági kormányzást
erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadását nevezte a legfontosabb
feladatnak.
