A nagyközönség felé való nyitással ünnepli az OECD fennállásának 50. évfordulóját

(OECD) a tagállamok vezetőinek jelenlétében szerdán ünnepli fennállásának 50. évfordulóját párizsi székhelyén.

 


A nagyközönség felé való nyitással ünnepli az OECD fennállásának 50. évfordulóját  A világ 34 iparilag fejlett országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a tagállamok vezetőinek jelenlétében szerdán ünnepli fennállásának 50. évfordulóját párizsi székhelyén.

.

 A nagyszabású eseményen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök, akit
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is elkísér.
 A nemzetközi gazdasági szervezetek közül az OECD az egyik
legkevésbé ismert a nagyközönség számára, miután a Nemzetközi
Valutaalappal (IMF) vagy a Világbankkal ellentétben nem folytat
hitelezői tevékenységet és véleményének, illetve ajánlásainak
nincsenek közvetlen következményei a tagállamokra nézve. Elsődleges
célja a tájékoztatás és az információcsere annak érdekében, hogy
saját statisztikáira és elemzéseire támaszkodva segítse a tagállamok
kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika
kialakításában és értékelésében. Párizsi központjában mintegy 2500
közgazdász, statisztikai szakember és diplomata dolgozik.  
 Az OECD jogelődje Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC)
néven a második világháború utáni Európa gazdasági újjáépítésének
támogatására 1947-ben alakult meg egy meghatározott feladat
elvégzésére: az Egyesült Államok által finanszírozott Marshall-terv
hiteleinek elosztására. A szervezet létrejöttével a nyugat-európai országok elkötelezték magukat a határok megnyitása és a gazdasági együttműködés mellett.
 Az ötvenes évek végére az európai gazdaság talpra állt, a
hidegháborús politikai helyzet kiéleződésével azonban a nyugati
hatalmak fontosnak tartották a piacgazdaságként működő országok
állandó világgazdasági fórumát létrehozni. Így került sor a
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet megalakítására
1961-ben húsz ország részvételével Párizsban. A szervezethez a
nyugat-európai országokon kívül csatlakozott az Egyesült Államok,
Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és Japán.
 A berlini fal leomlását követően az OECD újabb átalakuláson ment
át: jelenleg elsősorban a világ 34 iparilag legfejlettebb országának
a globalizáció kérdéseit érintő kormányközi kutatóközpontjaként
működik. A szervezetnek Magyarország 1996 óta a tagja.
 A mexikói José Ángel Gurría 2006. június 1. óta irányítja az
OECD-t. A főtitkár határozott célkitűzése, hogy egyre szorosabb kapcsolatot ápoljon a felzárkózó hatalmakkal, többek között Kínával, Brazíliával és Oroszországgal is.
 Az OECD tanácsának tagjai a tagországok, amelyeket a nagykövetek által vezetett delegációk képviselnek. A magyar képviseletet a közelmúltban kinevezett Mikola István irányítja.  Az OECD 2009-ben vett részt először önálló intézményként – az
Európai Unió, az IMF és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) mellett – a G20-ak csúcstalálkozóján.    Az OECD a nagyközönség számára elsősorban a 11 évvel ezelőtt
elindított nemzetközi tanulói teljesítményméréssel, a PISA-vizsgálattal vált ismertté, amely komoly politikai vitákat gerjesztett a közoktatásról az európai országokban.
 Az OECD az 50. évfordulóhoz kapcsolódóan újabb, a nagy nyilvánosságot is megszólító újítást kezdeményez: a szervezet miniszteri értekezletének legfőbb témája a “jobb életminőségért folyatott jobb gazdaságpolitika” lesz.
 Ennek szellemében – az eddig szinte kizárólagos GDP mellett – új
mérőszámot is bevezetnek a társadalmi jólét, illetve a tagállamok
lakosai életkörülményeinek mérésére, hogy pontosabb adatok álljanak
rendelkezésre az emberek számára fontos területeket illetően. Ilyen
a lakáshelyzet, a jövedelem, a munkahely, a társadalmi kapcsolatok,
az oktatás, a környezetvédelem, a kormányzás, az egészségügy, az
általános elégedettség, a közbiztonság, a családi élet és a munka közötti egyensúly.