OGY – Krónika
Orbán Viktor miniszterelnöknek a félidejéhez érkezett magyar EU-elnökség kapcsán elmondott napirend előtti felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés hétfői munkája.
Orbán: Magyarország erősebb, mint volt
A kormányfő úgy értékelte, hogy Magyarország ma erősebb és
függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt. A magyar EU-elnökség
félidejénél tartott értékelésében azt mondta: az elmúlt három hónap
legnagyobb eredménye az, hogy „Magyarország már ki tud állni a
nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell,
vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket”. Az
elnökség legfontosabb teendőjének az EU közös gazdasági
kormányzásának megteremtését nevezte.
MSZP: az uniós elnökség történelmi felelősség
Az MSZP szerint egy sikeres magyar európai uniós elnökség az ország
érdekérvényesítő képességét is jelentősen javítja. Mesterházy Attila
szocialista frakcióvezető a kormányfő felszólalására reagálva azt
mondta, az elnökség mindenki számára, aki hisz az Európai Unióban,
történelmi felelősség. Éppen ezért mindenki érdekelt kell, hogy
legyen az elnökség sikerében – tette hozzá.
Sikerként értékelte, hogy előrelépés történt az energiacsúcson,
fontosnak tartotta, hogy a romastratégia előkészületei jó ütemben
haladnak és helyesnek nevezte hogy Magyarország támogatja
Horvátország uniós csatlakozását.
Véleménye szerint a kérdés politikai dimenzióját nézve „árnyaltabb
és negatívabb a kép”. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényt
nemcsak az Európai Bizottság, de az Európai Parlament is negatívan
ítélte meg. Megjegyezte, hogy az alkotmányozás folyamata is
nehezítette a helyzetet.
Téves döntésnek nevezte, hogy Magyarország kimaradt az Euró Plusz
Paktumból. Kudarcnak tartotta azt is, hogy a soros elnököt nem
hívták meg a líbiai válságról szóló csúcstalálkozóra.
A frakcióvezető helytelennek nevezte azt a stílust, amit a
kormányfő Strassbourgban vagy a március 15-i budapesti
megemlékezésen képviselt.
Az adóharmonizáció mellett érvelt az LMP
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője jelezte, nem az elnökség
félidején szeretné értékelni az eddigi tevékenységet. Hozzátette,
hogy pártja respektálja a kormányfő által említett eredményeket.
Az energiapolitikában valóban jelentősek az előrelépések, de a
közös árampiachoz akkor lehet csatlakozni, ha az energiapiaci
szabályozás tekintetében is biztonság van, „nem pedig ámokfutás” –
mondta Schiffer András, aki szerint most a gazdasági kormányzás, az
adóharmonizáció, illetve az adóverseny közötti ellentét kérdései a
fontosak. Nem adóversenybe, hanem az adóharmonizációba kell
beszállni – jelentette ki.
A frakcióvezető azt mondta, az adóharmonizáció szerte Európában
lehetőséget adna az adóparadicsomok és a pénzügyi buborékok elleni
kemény fellépésre. Véleménye szerint ezért a spekulációs tőkemozgást
kellene megadóztatni.
Hangot adott annak a véleményének, hogy az unió sikerességéhez
szükség van a kemény demokratikus normák betartására.
Fidesz: már félidőben látszanak a sikerek
Az EU soros elnökeként Magyarország célul tűzte ki, hogy fél év
alatt Európa erősebbé váljon; az elnökségi munkát csak egészében
lehet értékelni, de már most, félidőben látszanak részeredmények,
kiemelendő sikerek – mondta a fideszes Balla Mihály.
Szavai szerint az élet átírta a felkészülési időszakban készített
forgatókönyvet, de a kormány és a magyar elnökség sikeresen hajtotta
végre a témák szerinti rugalmas váltást. Példaként említette a
gazdasági kormányzást, az energiaügyeket, a romastratégia
megalapozását, a Duna-stratégiát, a kohéziós politikát, a közös
agrárpolitikát. Hozzátette, hogy a magyar elnökségnek szembesülnie
kellett azzal, hogy „az elmúlt néhány hónapban rendkívüli események
történtek, elsősorban az Európai Unió szomszédságában,
Dél-Afrikában”.
Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség általános elismerést váltott
ki „a tagállamok közötti, líbiai helyszíni koordinációjáért”, az
uniós polgári védelmi mechanizmus gyors aktivizálásáért vagy azért,
hogy a tripoli magyar nagykövetség továbbra is nyitva tart.
A miniszterelnök napirend előtti felszólalása után elhangzott frakció-véleményekre adott viszontválaszában Orbán Viktor azt hangsúlyozta a soros magyar EU-elnökség első három hónapjával összefüggésben, hogy a nehézségekkel való szembenézést nem lehet megúszni, a vitákat vállalni kell.
Jobbik: érdek, hogy Magyarország jó arcát mutassa
Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, abban érdekeltek, hogy
Magyarország ebben a fél évben jó arcát mutassa. Hozzátette, az
országimázs szempontjából fontos, hogy milyen színvonalon tudjuk
megoldani a hazai rendezvényeket. Közölte, azt sem vonták kétségbe,
hogy a kormány rendelkezik a céljai eléréséhez szükség
szakembergárdával.
A Jobbik felfogása viszont eltér abban, hogy mi tekinthető
sikernek és nemzeti érdeknek. Kijelentette, hogy az erős Európát
akarunk szlogen mögött az „egy Európa, egy hang” igénye húzódik meg
és a jelszó „Egység a sokféleségben”. A Jobbik viszont úgy látja,
hogy közös nevezőt kell keresni a sokféleségben, „de nem ezt az
egységet” – mondta.
Az ellenzéki politikus visszautasította, hogy pártjukról úgy
beszéljenek, mint akik Európa-ellenesek lennének. Szavai szerint
vannak olyan pártok, akik a lisszaboni út mellett állnak ki és
vannak, akik másképp képzelik el a kontinens jövőjét. Balczó Zoltán
kételkedett abban, hogy Magyarország erősebb és függetlenebb lett,
mint ahogy azt a kormányfő mondta.
Három kulcsszót látott a beszédben a KDNP
A kormányfői beszédnek három kulcsszava volt, Magyarország új
pozíciójának megteremtése, erős Európa és a megújulás – jelentette
ki a KDNP frakcióvezetője.
Harrach Péter azt mondta, hogy ha az erős Európáról beszélünk,
az az önérvényesítésünk mellett az európai érdekek szolgálatáról is
szól. Véleménye szerint ez nem technikai kérdésekről vagy szolgai
alkalmazkodásról, hanem saját koncepcióról, új szemléletről és a
kihívásoknak megfelelő új vízióról szól.
Az elmúlt kétszáz évben Magyarországnak gyakran kellett a
nulláról indulnia – emlékeztetett. Kiemelte az ország külpolitikai
pozíciójának megerősítését. Azt mondta, hogy a megújulás a belső
rendezett világ megteremtéséről is szól.
Orbán: a vitákat vállalni kell
„Aki azt próbálja elhitetni velünk, hogy félni kell a
konfliktusoktól és úgy tudjuk megőrizni az értékeinket és
függetlenségünket, hogy behúzzuk fülünket-farkunkat, az az ember
tudatlan, vagy más, nem magyar érdeket szolgál. A szolgalelkűségnek
soha sehol még más jutalma nem volt, mint a szolgaság. Függetlenség
és szabadság csak azoknak való, akik kiállnak érte és megharcolnak
érte” – fogalmazott viszontválaszában Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta: megérti az ellenzéki pártoknak az
európai szemeszterrel kapcsolatos fenntartásait. Hangsúlyozta
ugyanakkor, hogy a költségvetési politika összehangolása nem
kerülhető el.
A későbbre halasztott és Magyarország helyett Lengyelországban
megrendezendő Keleti-partnerség csúccsal kapcsolatban a kormányfő
megjegyezte: támogatja azt a gondolatot, hogy Magyarország nagy
nemzetközi csúcstalálkozóknak adjon otthont, „ha annak van értelme,
de felforgatni a várost és egész Budapestet, miközben tudjuk, hogy a
rendezvény kudarcra van ítélve, annak nincsen semmi értelme”. A
miniszterelnök hozzátette: amikor a csúcs egyetlen lehetséges
időpontja a naptárba került, akkor még nem lehetett tudni, hogy a
G8-ak ugyanarra a hétvégére szervezik meg a találkozójukat. Ezért
lett az a megoldás, hogy kerestek egy másik időpontot és
lengyel-magyar társelnökséggel rendezik meg az eseményt.
A roma és nem roma együttélésre, a tanyákon élők helyzetére, a Liszt bicentenáriumra, valamint az önkormányzatok helyzetére hívták fel a figyelmet hétfőn napirend előtt a képviselők.
LMP: meddig tűri a kormány, hogy Magyarországon rasszista,
provokatív kampánysorozatot folytasson a Jobbik?
Osztolykán Ágnes az április 8-ai Nemzetközi Roma Nap alkalmából
szólalt fel. Ennek kapcsán azt kérdezte: meddig tűri még a kormány,
hogy Magyarországon rasszista, provokatív kampánysorozatot
folytasson a Jobbik?
Balog Zoltán államtitkár azt mondta: Magyarországon hárommillió
ember él szegénységben, ebből 1,2 millió mélyszegénységben él, és
köztük él a romák többsége is.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar férfiak 10 évvel
korábban halnak meg mint az uniós átlag, a roma férfiak pedig 20
évvel korábban.
Kiemelte: a közbiztonság az utóbbi években katasztrofális
helyzetbe jutott, a roma és nem roma együttélést számos esetben
súlyos konfliktusok terhelik. Hozzátette azonban: ez senkit nem
jogosít fel arra, hogy kollektív bűnösség embertelen elvét
alkalmazva, egy egész népcsoportot tegyen felelőssé és bélyegezzen
meg.
Kifejtette: a gyülekezési jog alapján mindenkinek joga van
gyűléseket tartani, de mások ellen gyűlöletet szítani nincs joga
senkinek.
KDNP: a tanyákon élő emberek életére hívta fel a figyelmet
Földi László a tanyákon élő emberek élete és biztonsága kapcsán
szólalt fel. Mint mondta, a tanyán talán olcsóbb, de nehezebb az
élet.
Felhívta a figyelmet a tanyák megközelíthetőségének javítására,
valamint arra, hogy szavai szerint nagyon fontos a rendszeres
rendőri jelenlét a külterületeken. Mint mondta, megfontolásra
javasolja a lovasrendőri szolgálatok visszaállítását a
külterületeken, mely területek személyautóval nehezen járhatók.
Ángyán József államtitkár kiemelte: több mint 200 ezer a
tanyákon élők száma, és ez a szám egyre inkább nő.
Hangsúlyozta: a 2011-es költségvetésben egymilliárd forint áll
rendelkezésre a tanyás térségek fejlesztésére.
Mint mondta, a tanyás térségekben rendszeresen megjelennek a
rendőri szolgálatok, és fontosnak nevezte a segélyhívó eszközök
biztosítását is a tanyákon.
A Fidesz a Liszt bicentenárium kapcsán szólalt fel
Kupper András a Liszt bicentenárium kapcsán szólalt fel.
Kiemelte: még ma is vannak olyanok, akik Liszt Ferenc magyarságát
kétségbe vonják.
Igaz, Liszt beutazta Európát, de bárhova is ment, zsebében
magyar útlevél volt – jelentette ki.
Hangsúlyozta: merjünk büszkék lenni Liszt Ferencre, a magyar
zeneszerzőre.
Halász János államtitkár azt mondta: a Liszt bicentenárium a
klasszikus zene ünnepe egész Európában.
A Liszt-emlékév kiváló lehetőség arra, hogy Európa szerte
bemutassa Magyarország Liszt Ferenc munkásságát és általa is vállalt
magyarságát – tette hozzá.
Az MSZP szerint megszűnhet az önkormányzatok autonómiája
Botka László napirend előtt arról beszélt, hogy az
alkotmánytervezet nem tartalmazza az önkormányzatiságot az
alkotmányos alapjogok között. Véleménye szerint az önkormányzatok
törvényességi felügyeletét kívánja bevezetni a kormány. Hozzátette:
ez azt jelenti, hogy megszűnik az önkormányzati autonómia.
Az önkormányzati gazdálkodás önállóságát is korlátozni kívánja a
kormány – tette hozzá.
Tállai András államtitkár azt válaszolta: a szocialista
politikus felszólalásából az derül ki, az MSZP mégis akar a
parlamentben vitázni az új alkotmányról.
Közölte: a tervezetben az szerepel, Magyarországon a helyi
közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében
önkormányzatok működnek, ez pedig azt jelenti, hogy az ország minden
településén önkormányzatok működnek.
Kiemelte: a kormány alapvető célja, hogy olyan új önkormányzati
rendszer jöjjön létre, mely feladatfinanszírozott.
A Jobbik a cigány-magyar együttélés problematikájára hívta fel a
figyelmet
Vona Gábor a cigány-magyar együttélés problematikájára hívta fel
a figyelmet. Közölte: Gyöngyöspatán az volt a probléma, hogy a
cigányság egy része inzultálta a lakosságot.
Véleménye szerint a cigány kisebbségi vezetők még mindig a múlt
emberei, akik szerinte a probléma kiélezésében érdekeltek.
A jobbikos képviselő szerint szükség van a csendőrségre, és
szerinte el kéne gondolkodni a halálbüntetés visszaállításán is.
Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: Helyőszalonta
polgármestere azt mondta, ott rend van és biztonság, az emberek
békességben élnek. „Önöknek az számít, hogy balhé legyen, botrány
legyen (…)” – mondta a jobbikos képviselőkhöz fordulva.
Kijelentette: minden magyar településen a magyar rendőrség
fenntartja a rendet.
A vármegye kifejezés szerepeltetéséről és az 1946-os egyes törvényről volt szó többek között az alkotmánytervezetek részletes vitájában hétfőn a parlamentben.
Fidesz: foglalkoztatja a társadalmat az alkotmányozás ügye
Lázár János azt mondta, sajnálja, hogy vannak olyan politikai
pártok, akik nem csak távolmaradásukkal tüntetnek, de az egész
magyar társadalmat megpróbálják félrevezetni. „Nem csalódtunk a
munkatempót, a munkához való hozzáállás tekintetében az LMP-ben
(…) Megtanulhattuk, hogy csak az SZDSZ lehet más, a politika az
őrészükről nem nagyon” – fogalmazott, és felelőtlennek, törpepártnak
nevezte az ellenzéki tömörülést, ami „az SZDSZ babérjaira tör”.
Elárulták az őket születésüktől támogató zöld, civil szervezeteket,
akik a Fideszhez és más pártokhoz fordultak, hogy az általuk
fontosnak tartott kérdések az alaptörvénybe bekerüljenek – fejtette
ki a kormánypárti politikus
Az MSZP napokban nyilvánosságra került alkotmánytervezetéről azt
mondta: sötét szobákban zajlott az alkotmány előkészítése, sem a
választóknak, sem a parlamenti képviselőknek nem akarták azt
megmutatni. Minden álszent kritikájuk megalapozatlan, hazugságra
épült, s a jelen pillanatban még szocialista szavazókat hagyták
cserben – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.
Kiemelte: mérlegelték a képviselők javaslatai mellett, számos
társadalmi szervezet véleményét, és első helyen a nemzeti
konzultáció eredményét. Utalva a témában készült felmérésekre azt
mondta: a társadalmat foglalkoztatja az alkotmányozás ügye. Lázár
János köszönetet mondott a beérkezett 920 ezer véleményért, s kitért
arra, hogy a nyelvtudományi intézet és akadémia javaslatait is
beterjesztik a nap folyamán.
A Nemzeti Hitvallás tartalmi elemeit érintő módosításokkal
összefüggésben azt mondta: az 1946-os egyes törvényről folyó vita
nem ok nélküli. Az 1945-ös parlamenti választások – függetlenül
attól, hogy Magyarország megszállt ország volt, s azon a választók
60 százaléka vehetett rész – 3,5 millióan egyértelműen a rendszer
demokratizálása mellett tette le a voksát. A javaslatot – mint
jelezte – támogatni szeretné, és azt megfontolásra ajánlotta.
A vármegye fogalmának visszaállításáról szólva kiemelte: ez sokak
szemében nagyon fontos vívmány, a hatalommegosztás elvének
legkorábbi megnyilvánulása. Ennek többértelműségére is felhívta
azonban a figyelmet, a társadalom széles rétegeiben ennek a szónak
más jelentése van.
Kitért arra is, hogy a zöldjogok kiemelten fontos szerephez
juthatnak a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
Lázár János álszentnek nevezte azt a vitát, ami az Alkotmánybíróság
ügyében folyik. Mint mondta, tiszteletben tartja az Ab jogállását,
nem kívánják korlátozni jogkörét. Akit jogsérelem ér az fordulhatna
az Ab-hez, s a remények szerint az két hónapon belül kivizsgálja a
panaszt. Az alkotmányos panasz német jogintézmény, ami ott bevált.
Eltérő vélemények az 1946-os törvénycikkről és a
vármegyéről
Salamon László (KDNP) a Fidesz frakcióvezetőjétől eltérő
véleményének adott hangot az 1946-os egyes törvénycikk és a vármegye
megítélésében. Az első kapcsán azt mondta, hogy eszerint a
köztársasági elnök jogkörének terjedelmét Moszkva szabta meg. Kitért
arra, hogy az alkotmányügyi bizottságban egyharmadot sem kapott a
javaslat.
A vármegye szerinte hungarikum, ami összekapcsolódik a magyar
államtörténettel.
Turi Kovács Béla (Fidesz) ugyanakkor támogatást kért az 1946-os
egyes törvény támogatásához. Ha elutasítják – érvelt a kormánypárti
politikus, akkor arra az országépítésre, ami példátlan volt, azt
mondják, hogy ezt nem mi magyarok, hanem más végezte el. A vármegye
kapcsán dilemmájáról beszélt, s azt mondta, nem a történelmiség,
hanem a nosztalgia kezd eluralkodni, aminek nincs alapja.
Gyimesi Endre (Fidesz) azt mondta, nem a Kádár-korszakból származik
a megye kifejezés, s példaként Deák-beszédeit említette. A
kormánypárti politikus a megye fogalmának megtartása mellett érvelt
felszólalásában.
Gaudi-Nagy Tamás egyetértett Salamon Lászlóval a vármegye kifejezés
használatát illetően.
Jobbik: Fidesz-KDNP bizonyos köreinek alkotmánya a
javaslat
Kiss Sándor szerint a Fidesz-KDNP-n belül bizonyos körök alkotmánya
a beterjesztett javaslat. A szabad mandátum elve sérül ezzel az
indítvánnyal -mondta, s azt kérdezte, miért írtak alá egy olyan
indítványt, amivel nem értenek mindannyian egyet. Az ellenzéki
politikus – akinek felszólalását bekiabálások kísérték – kitért arra
a javaslatra is, miszerint olyan nemzetközi szerződés nem lenne
köthető, ami az alaptörvénnyel ellentétes. Ezt a passzust rögzíteni
kell az alkotmányban – jelentette ki.
KDNP: hiteles ember és egészséges társadalomkép áll az alaptörvény
mögött
Harrach Péter arról beszélt,hogy az alaptörvény Magyarország talpra
állításának, nemzeti önbecsülésének, új nemzetközi pozíciója
megteremtésének dokumentuma lesz, ami mögött hiteles ember és
egészséges társadalomkép áll.
A KDNP frakcióvezetője kiemelte a nemzetiségekről szóló, nyelvüket
és kultúráját szolgáló javaslatot, s szólt a határon túli magyarok
szülőföldön való boldogulásának fontosságáról is. Őket csak egy erős
anyaország tudja támogatni – mutatott rá, hozzátéve: ezért az ő
érdekük is, hogy Magyarország meg tudjon erősödni.
Beszélt még a termőföld, a vízkészlet, és az erdők védelméről, és a
tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés rögzítéséről.
Önálló javaslatként érvelt a tanítás szabadságának rögzítése
mellett. Ha bármit lehet tanítani, akkor olyan lehetőségeket nyitnak
meg, aminek beláthatatlan következményei vannak, ezért szeretnék
rögzíteni a tanítás szabadságát a törvényi keretek között – mondta a
kormánypárti politikus.
