Az Eichmann-per szigorúan titkos dokumentumait tették közzé

Adolf Eichmann náci háborús bűnös peréről szóló szigorúan titkos dokumentumokat


Első ízben tett közzé a világhálón Izrael Adolf Eichmann náci háborús bűnös peréről szóló szigorúan titkos dokumentumokat abból az alkalomból, hogy közeleg a jeruzsálemi eljárás kezdetének 50. évfordulója.

 A nyilvánosságra került papírok között az Eichmann elrablásáról és
a büntetőeljárásról szólók is szerepelnek. Az izraeli állami
levéltár „Pillantás Adolf Eichmann elfogása és pere mögé” címmel
tette elérhetővé a világhálón
www.archives.gov.il/ArchiveGov_eng) a tucatnyi történelmi
dokumentumot, közte a náci háborús bűnös és német ügyvédje, Robert
Servatius megbeszéléseinek – héber nyelvű – jegyzőkönyvét, Eichmann
kézzel írt emlékiratainak kivonatát, valamint Götzen (Bálványok)
című önéletrajzi beszámolóját.
 A zsidók millióinak deportálását megszervező Eichmann 1960
decemberében például arról beszélt jogi képviselőjének, hogy a
börtönben jó a koszt, és egészségi állapota – eltekintve „néhány
szívrohamtól” – kielégítő. Nem vetették alá kínzásnak, jól bánnak
vele – derül ki a jegyzőkönyvből.
 A dokumentum szerint Servatius a találkozó alatt megkérdezte az
egykori magas rangú tisztet, hogy a náci rezsim hatalma idején
látott-e gázkamrát. Eichmann erre azt válaszolta, egy alkalommal
felkeresett egy kisebb gázkamrát, de nem olyan nagyot, amely
megsemmisítésre szolgált volna. A háborús bűnös ugyanakkor
hozzátette, „egy halom hullát látott, akiket nyilvánvalóan
megmérgeztek”.
 Az ügyvéd arra is rákérdezett, hogy megbánta-e tetteit, mire
Eichmann azt válaszolta, teljesen tiszta a lelkiismerete, nem ölt
meg senkit, és csak felülről érkező parancsokat követett. A náci
uralom összeomlása után azonban „teljesen más szemmel” látta a
múltat – fogalmazott képviselőjének.
 Adolf Hitlerről beszélve Eichmann azt mondta, tisztelte a Führert.
Hitler azonban csak a nemzetközi pénzügyi körök bábfigurája volt –
vélekedett. Egy 1960. december 22-i megbeszélésen Eichmann
impulzívnak írta le Hitlert, aki szerinte jó agitátor volt, de nem
államférfi. „Dühkitörései alkalmával alig türtőztette magát” –
mondta a jegyzőkönyv alapján. Hitlert nem tanácsadók, hanem
parancsteljesítők vették körül, akik nem mertek ellent mondani
ötleteinek.

 Eichmann elrablásáról is szólt, mint fogalmazott, lenyűgözte az
izraeli akció, amely rendkívül „sportosan” zajlott és pontosan
tervezett volt. Az ügynökök különösen ügyeltek arra, hogy ne
okozzanak sérülést neki – mondta ügyvédjének.
 Adolf Eichmann a II. világháború után Argentínában élt álnéven, az
izraeli titkosszolgálat emberei 1960. május 11-én rabolták el Buenos
Airesből. A háborús bűnökkel vádolt náci tiszt pere 1961. április
11-én kezdődött Jeruzsálemben, az ítélethozatal után 1962. május
31-én felakasztották. Ez volt az egyetlen alkalom a zsidó állam
történetében, hogy halálos ítéletet hajtottak végre.