ALKOTMÁNYOZÁS – SZÁZ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT

BELPOLITIKAI HÍREK RÖVIDEN


 ALKOTMÁNYOZÁS – SZÁZ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT
 Mintegy száz módosító indítvány érkezett hétfőn a megadott
határidőig a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához. A kormánypárti
frakcióvezetők javasolják: 15 tagú legyen az Alkotmánybíróság (Ab),
amely költségvetési kérdésekben akkor dönthetne ismét teljes körűen,
ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.
 A gyermekek után járó szavazati jog lehetőségét és a vármegye
elnevezést elvetnék, ahogyan azt az elképzelést is, hogy az igennel
szavazó képviselők neve szerepeljen az alkotmány végén.

 ORBÁN: A VÁLASZADÓK NEM TÁMOGATJÁK AZ EXTRA SZAVAZATOT
 Orbán Viktor a parlamentben kijelentette: bár ő személy szerint
egyetért vele, de a válaszadók többsége nem támogatja a gyermekek
után járó extra szavazat bevezetését. Az emberek “annál inkább”
egyetértenek abban, hogy a gyermeknevelés közcélú és közhasznú
cselekedet, aminek a költségeit “nem szabad adóval sújtani”.
 A magyar emberek ugyanakkor “minden eddiginél határozottabban
megüzenték, hogy a magyar termőföld és víz nem eladó, sem most, sem
később” – mondta a kormányfő a nemzeti konzultáció eredményét
értékelve.
 Az emberek kinyilvánították, hogy a törvénynek a törvénytisztelőket
kell védeni, és a bűnözőkkel szemben sokkal szigorúbban kell
fellépni. A válaszadók 94 százaléka akarja azt, hogy a bíróságok
szabjanak ki indokolt esetben tényleges életfogytig tartó
szabadságvesztést – tette hozzá.

 ALKOTMÁNYOZÁS – AZ ÁLLAMFŐ ÉS AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK
MEGBESZÉLÉSE
 A valamennyi törvényre kiterjedő utólagos alkotmányossági vizsgálat
lehetősége a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka, ezért
annak korlátozását ideiglenesen sem indokolt fenntartani –
hangsúlyozta az Alkotmánybíróság elnöke, amikor hétfőn találkozott
Schmitt Pál államfővel a Sándor-palotában.
 Az Alkotmánybíróság MTI-nek megküldött közleménye szerint hétfő
délután a Sándor-palotában találkozott Schmitt Pál államfő és
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. A találkozó témája a
formálódó új alkotmány volt.
 Paczolay Péter ismertette az Alkotmánybíróságra vonatkozó tervezett
szabályozással kapcsolatos, az Országgyűlésben is kifejtett
álláspontját. Az Alkotmánybíróság elnöke ismét rámutatott arra, hogy
a valamennyi törvényre kiterjedő utólagos alkotmányossági vizsgálat
lehetősége a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka, ezért
annak korlátozását ideiglenesen sem indokolt fenntartani.

 RÓNASZÉKINÉT IS 250 EZER FORINTRA BÍRSÁGOLTA A FIDESZ ETIKAI
BIZOTTSÁGA
 Kettőszázötvenezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte a
Fidesz parlamenti frakciójának etikai bizottsága a képviselőcsoport
egyik tagját, Rónaszékiné Keresztes Mónikát, Erzsébetváros fideszes
alpolgármesterét költségtérítési ügye miatt.
 A Fidesz-frakció sajtófőnöke, Krakkó Ákos az MTI-t hétfőn úgy
tájékoztatta, hogy Rónaszékiné Keresztes Mónika az etikai bizottság
előtt elismerte, hibázott, amikor nem a szabályoknak megfelelően
vette fel választókerületi pótlékát.
A jogtalan pénzfelvétel a képviselő figyelmetlensége miatt
történhetett meg, azonban amikor ezt észrevette – hónapokkal az ügy
sajtóbeli kirobbanása előtt -, azonnal és önként intézkedett az
összeg visszafizetéséről – közölte a sajtófőnök, hozzátéve:
mindezektől függetlenül az etikai bizottság figyelmeztette a hibája
miatt Rónaszékiné Keresztes Mónikát, és 250 ezer forint pénzbírság
megfizetésére kötelezte őt. A pénzt, ahogyan korábban, most is, a
Magyar Ökumenikus Segélyszervezet részére utalja át a kormánypárti
képviselőcsoport.

 LMP: ILLÚZIÓ, HOGY A TÉNYLEGES ÉLETFOGYTIGLANTÓL CSÖKKEN A
BŰNÖZÉS
 Az LMP szerint csupán illúzió attól várni a bűnözés csökkenését,
hogy bevezetik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést –
reagált a kormányfő napirend előtt elmondott szavaira Dorosz
Dávid.
 A képviselő szerint a bűnözés csökkentésének nem a szigorodó
büntetési tételek az eszköze, hanem az, ha nem lehet elkerülni a
büntethetőséget illetve, ha a bűnözők tudják azt, hogy “a törvény
ereje mindenféleképpen le fog csapni rájuk”.
 Az LMP közleménye szerint tüntetést szerveznek az alkotmánytervezet
ellen.

 MSZP: KUDARC A NEMZETI KONZULTÁCIÓ
 Kudarcként értékeli az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti
konzultációt az MSZP, mivel az “irányított kérdésekre” a nyolcmillió
választópolgár alig több mint tíz százaléka válaszolt.
 Bárándy Gergely országgyűlési képviselő hétfőn sajtótájékoztatón
kifejtette: a kormány által feltett tizenkettőnél érdemibb
kérdéseket is meg lehetett volna fogalmazni.

 JOBBIK: ÉRDEMIBB KÉRDÉSEKET VÁRTAK
 A Jobbik további kérdéseket is feltett volna a nemzeti konzultáció
során – mondta a párt frakcióvezető-helyettese a miniszterelnök
napirend előtti felszólalására válaszolva hétfőn a
parlamentben.
 Balczó Zoltán közölte, vannak, akik szerint az alkotmányozásnál
égetőbb kérdésekkel kellett volna foglalkozni, például
munkahelyteremtéssel, a kisvállalkozókkal, vagy a
devizahitelesekkel. Véleménye szerint az alaptörvényt a ciklus
végéig kellett volna megalkotni.