KORMÁNYSZÓVIVŐ: NINCS OK A PAKSI ATOMERŐMŰ LEÁLLÍTÁSÁRA

BELPOLITIKAI HÍREK RÖVIDEN


 KORMÁNYSZÓVIVŐ: NINCS OK A PAKSI ATOMERŐMŰ LEÁLLÍTÁSÁRA
 Semmi ok nincs a paksi atomerőmű leállítására – jelentette ki a
kormányszóvivő budapesti sajtótájékoztatóján a japán katasztrófával
kapcsolatos felvetésre válaszolva.
 Nagy Anna hangsúlyozta: a paksi a biztonságos erőművek közé
tartozik. Hozzátette, Magyarország közelében nincs olyan törésvonal,
mint amilyen a japán katasztrófát okozta.

 JAPÁN – NFM: MAGYARORSZÁGOT NEM FENYEGETI A FUKUSIMAI ATOMERŐMŰBEN TÖRTÉNT BALESET
 Magyarországot és az Európai Unió más tagállamait nem érintik
közvetlenül a japán környezeti katasztrófa hatásai, de Fellegi Tamás
szakminiszter összehívta az uniós energiaügyi miniszterek tanácsának
rendkívüli ülését – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
az MTI-vel.
 A fukusimai atomerőműben történt események következményeit az
európai és a magyar hatóságok folyamatosan elemzik. Az eddig
begyűjtött adatokból egyértelműen megállapítható, hogy
Magyarországot és az Európai Unió más tagállamait nem érintik
közvetlenül a környezeti katasztrófa következtében kialakult helyzet
hatásai. Fellegi Tamás, az EU soros elnökségét adó Magyarország
energiaügyekért felelős minisztereként március 21-ére összehívta az
energiaügyi miniszterek tanácsának rendkívüli ülését – írták
közleményben.

 NYÁR KÖZEPÉIG HOSSZABBÍTOTTÁK MEG A KILAKOLTATÁSI MORATÓRIUMOT
 Az Országgyűlés szerdán július 1-ig meghosszabbította a
lakáshitel-tartozások adósainak kilakoltatási moratóriumát. A
képviselők 267 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 4 tartózkodás
mellett fogadták el a bírósági végrehajtásról szóló törvény ezt
szabályozó módosítását.
 A parlament döntésével azokra a természetes személyekre korlátozta
az április 15-én lejáró moratórium meghosszabbítását, akik
lakáshitel-tartozásból eredő követelés végrehajtás alatt állnak, és
nem jogosultak más beköltözhető ingatlan használatára, illetve
maradásukkal nem lehetetlenítik el a végrehajtást kérő
lakhatását.
 A kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvénymódosítás az
önkéntes lakásfoglalókat és a rendbírsággal sújtott embereket,
valamint a hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt elítélteket
továbbra is kizárja a moratóriumra jogosultak köréből. 

 ÁPRILIS 15-TŐL HATÓSÁGI ÁRAS LESZ A TÁVHŐ
 Elfogadta az Országgyűlés az energetikai tárgyú törvények
jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényt; a csomag
részeként döntöttek arról is, hogy a távhő hatósági áras lesz.
 Az Országgyűlés 231 igen szavazat és 71 nem ellenében fogadta el a
fejlesztési tárca által még decemberben beterjesztett energetikai
tárgyú törvényt.
 A jogszabály eredeti szándéka szerint a villamos energiáról szóló
2007-ben hozott törvény (VET) és a földgázellátásról 2008-ban
született törvény (GET) módosítása az Európai Parlament és a Tanács
által 2009. július 13-án elfogadott “harmadik energia csomagot”
ülteti át a magyar jogba.
 A törvénybe bekerült az a szabály is, amely szerint hatósági áras
lesz a távhő, annak megállapításáig az árat befagyasztják. Ez a
passzus április 15-én lép hatályba és amíg a fejlesztési miniszter
nem alkotja meg az első rendeletét a hatósági ár mértékéről, a távhő
árát a március 31-én alkalmazott ár szintjén fagyasztják
be. 

 FELÉRE CSÖKKEN A TÁPPÉNZ NAPI ÖSSZEGÉNEK MAXIMUMA
 Felére csökkentette az Országgyűlés a táppénz napi összegének
lehetséges maximumát.
 Erről a fideszes Dancsó József zárószavazás előtti módosító
indítványának elfogadásával döntött a Ház. Az államháztartási
törvényhez beterjesztett javaslat értelmében a táppénz egy napra
járó összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200
százalékának harmincad részét nem haladhatja meg az eddigi 400
százalék helyett.
 További változás, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a
munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár,
nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.
 A rendelkezéseket az április 30. után bekövetkező keresőképtelenség
esetén kell alkalmazni.

 HM VESZTEGETÉSI ÜGY – VÁDAT EMELT A KATONAI ÜGYÉSZSÉG
 Vádat emelt a Budapesti Katonai Ügyészség költségvetési szerv
önálló intézkedésre jogosult dolgozója által üzletszerűen elkövetett
vesztegetés miatt a Honvédelmi Minisztériumnál tavaly feltárt
bűncselekmény ügyében; a vádhatóság szerint a vádlottak
bűnszervezetben követték el tettüket – számoltak be
sajtótájékoztatójukon a katonai ügyészek.
 Balogh Zoltán, az ügyészség szóvivője a honvédséget érintő
legnagyobb horderejű ügynek nevezte az eljárást. Hegedűs Antal, az
ügyészség vezetője azt hangsúlyozta, hogy a vesztegetés az egyik
legnehezebben bizonyítható bűncselekmény, de a nehézségek ellenére
komoly eredményt értek el az ügy feltárásával.
 A nyomozást vezető ügyész, Waltner Rolland azt mondta: a tavaly
januárban indult eljárásban eleinte még nem tudták, hogy a
bűnszervezet ilyen széles körű, hiszen tizenhat vádlottja van.
Mihalik Balázs százados ismertette: az ügy a HM négy szervezeti
egységét, négy gazdasági társaságot, illetve a velük szerződésben
álló, részükre szolgáltatást nyújtó húsz céget érintett.