Külügyminiszteri tanácskozás

 Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben kiadott közös
állásfoglalásukban. 


A líbiai tüntetők elleni erőszak azonnali beszüntetésére szólítottak az Európai Unió
tagországainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben kiadott közös állásfoglalásukban.

 A miniszteri tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján Catherine
Ashton külügyi EU-főképviselő – a közös nyilatkozatot idézve –
hangoztatta, hogy a líbiai nép reformok iránti legitim törekvéseire
választ kell adni, mégpedig “nyitott, bevonó és nemzeti” jellegű párbeszéd útján.
 Ashton elmondta, hogy több EU-tagország fontolgatja állampolgárainak kimenekítését Líbiából, és ezek között szóba került az erőfeszítések összehangolása is. Erre volt már példa korábban is az unióban – tette hozzá.
 Az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács elítélte a békés
líbiai kormányellenes tüntetőkkel szemben alkalmazott elnyomást, és
sajnálkozásának adott hangot az erőszak, a polgári személyek halála
miatt. A miniszterek leszögezték azt is, hogy a véleménynyilvánítás
és a gyülekezés szabadságát tiszteletben kell tartani.
 Mindazonáltal a tanácskozás ideje alatt is arról érkeztek hírek,
hogy Líbiában folytatódik az erőszak.
 Az uniós miniszterek hangoztatták: az észak-afrikai térségre
vonatkozóan általában is támogatják a demokratikus változásokat, a
társadalmi igazságosságot és a gazdasági fejlődést. Az unió –
közölték – készen áll arra, hogy új partnerséget létesítsen a térség
országaival, és segítse őket a demokrácia, a jogállamiság útján,
valamint a régió stabilitásának megerősítése érdekében. Mint
hozzátették, a helyi lakosságnak magának kell döntenie jövőjéről.

 Külön kitért a közlemény és a főképviselő Egyiptomra is, ahol
Ashton hétfő estétől személyesen tesz látogatást. A miniszterek
megerősítették, hogy támogatják az átmenetet az országban, és azt
sürgették, hogy az ideiglenes vezetés határozzon meg pontos
alkotmányozási menetrendet, amely lehetővé teszi a szabad és
tisztességes parlamenti és elnökválasztást. Egyúttal a politikai
foglyok azonnali elengedésére szólítottak fel.
 Ami Tunéziát illeti, az EU készen áll arra, hogy magasabb szintű
partneri jogállásról tárgyaljon a demokratikus választások után
felálló kormánnyal.
 A mediterrán térség legújabb fejleményei miatt az Európai Unió déli
szomszédságpolitikájának a megvitatását is felvették a március
24-25-i EU-csúcstalálkozó napirendjére – jelentette be Martonyi
János, aki az EU soros elnökségét ellátó Magyarország nevében az
úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljáró uniós
külügyminiszteri megbeszélést elnökölte.
 Sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia irányítója kifejtette: a
számos észak-afrikai, illetve közel-keleti országban bekövetkezett,
illetve most is zajló változások fontos kihívást jelentenek az unió
számára. E kihívások közül egyet konkrétan is megnevezett:
Olaszországba – Lampedusa szigetére és máshová – már most is nagy
számban áramlanak menekültek, és elképzelhető, hogy a menekülthullám
az elkövetkező időben növekedni fog. Az uniós tagállami kormányokat
képviselő Tanács segítséget ajánlott fel Olaszországnak ahhoz, hogy
meg tudjon küzdeni a problémával.
 A menekültkérdésben “összehangolt és hatékony” uniós cselekvésre
van szükség – hangsúlyozta Martonyi, és közölte: csütörtökön az
uniós országok belügyminiszterei fognak erről tanácskozni.
 Az általános ügyek tanácsának hétfői ülésén tett egyéb
megállapításokról beszámolva Martonyi János kitért arra, hogy a
márciusi EU-csúcstalálkozó kiemelkedő jelentőségű lesz a gazdasági
csomagterv elfogadtatása és megvalósítása szempontjából. Az unió
ennek jegyében olyan jogszabályokat alkot, amelyek növelik a
pénzügyi fegyelmet, és szorosabbra fűzik a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását.
 Martonyi János a hat készülő uniós jogszabályról szólva több
rugalmasságot kért a tagállamoktól annak érdekében, hogy a még
fennálló nézeteltéréseket át tudják hidalni.
 A kohéziós politikáról a miniszterek által elfogadott közös
következtetések egyike, hogy az Európa 2020 nevű
foglalkoztatásbővítési és növekedési stratégia céljait tartósan csak
akkor lehet teljesíteni, ha tovább csökkentik az unión belül a
fejlettségbeli egyenlőtlenségeket. Martonyi János utóbb magyar
újságírókkal beszélgetve elégedettségét hangoztatta, hogy ez a
magyar szempontból nagyon fontos megállapítás bekerült az elfogadott szövegbe.
 Szó volt a külügyminiszteri tanácskozáson Bosznia-Hercegovináról
is. Ashton a sajtóértekezleten közölte, hogy az Európai Unió meg
akarja erősíteni jelenlétét az országban. Brüsszel igyekszik
bővíteni a rendelkezésére álló politikai eszközöket, többféle módon
elősegíteni Bosznia-Hercegovina előrehaladását az EU-hoz való
közeledés folyamatában – mondta.
 “Fontos, hogy a kormányalakítást célzó tárgyalások eredményt
hozzanak, és hogy a politikai vezetők megfeleljenek a velük szemben
támasztott várakozásoknak” – fogalmazott Catherine Ashton.
 A nyugat-balkáni ország a térség többi államához képest jelentős
lemaradásban van az unióhoz való közeledés útján. Ennek fő oka az,
hogy a három nép- és vallási közösség – a muzulmán bosnyákok, az
ortodox szerbek és a katolikus horvátok – politikai vezetői között
továbbra is a bizalmatlanság mély szakadéka tátong, és nincs meg az
általános egyetértés az EU által szorgalmazott, szükséges reformok végigviteléhez.