(EU) szembeni tartozás elengedését szeretné elérni az egyiptomi vezetés,
Az Európai Unióval (EU) szembeni tartozás elengedését szeretné elérni az egyiptomi vezetés, bár hivatalos kérelmet még nem terjesztett elő – közölte hétfőn az EU egyiptomi képviselete.
A képviselet szóvivője szerint a téma Marco Franco EU-nagykövet
és Szamír Mohamed Radván pénzügyminiszter tárgyalásain merült fel. A
miniszter jelezte, hogy Egyiptom szeretné elérni az adósság
elengedését, de hivatalos formában nem fogalmazta meg a kérést –
mondta a szóvivő.
Az adósságállományt elemzők is említik a közel-keleti,
észak-afrikai tréségben megindult forrongás okait kutatva. Általában
véve megállapítható, hogy „a világgazdasági válság következményei
között a társadalmi problémák, a súlyos feszültségek hatása
tulajdonképpen a következő években jelentkezik majd elsősorban
azért, mert a munkanélküliség magas marad, és az adóssággal,
valamint a szociális kiadások, nyugdíjak, állami ártámogatások
csökkentésével, illetve sok esetben az élénkülő
inflációval
összefüggő kényszerintézkedések egyre jobban sújtják az alsó
középosztályt és az eleve alacsonyjövedelműeket, vagyis a társadalom
szegényeit” – írta Simai Mihály akadémikus, a Magyar Tudományos
Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa az
egyiptomi válság hátteréről februárban megjelent elemzésében.
Számos szakértő „döntő mértékben ezeknek tulajdonítja a
közel-keleti térségben kibontakozott hatalmas tömegmegmozdulásokat
is. E tényezők szerepe vitathatatlan. Azonban igen sok az olyan
országspecifikus probléma is, amelyekre azért is kell különös
figyelmet fordítani, mert globális következményeik eltérőek, és
egyes esetekben különösen súlyosak lehetnek” – hangsúlyozza Simai
Mihály.
Az intézet kutatásai szerint az egyiptomi gazdaság három
kiemelkedő problémával küszködik. Az első a vagyoni és jövedelmi
egyenlőtlenségek növekedése. A több mint 80 millió lakosú országban
az utóbbi években 20 százalék fölé emelkedett a napi 1,25 dollárból
kevesebből élők aránya, és ugrásszerűen nőtt a városokban élő
szegények száma a 12-13 százalékos infláció és a magas
munkanélküliség következtében.
A második nagy probléma az élelmiszerárak emelkedése, ami tovább
súlyosbította a szegények helyzetét. „Harmadszor, miközben az elmúlt
évtizedben jelentősen nőtt az oktatási rendszerben résztvevők és a
végzők száma, a gazdaság egyre kevésbé képes a munkát kereső
fiatalok számára munkalehetőséget biztosítani. Miközben a
munkanélküliek aránya a szegény írástudatlanok között 5 százalék, a
15-24 év közötti fiatalok körében 30 százalék” – sorolja az
egyiptomi gazdaság fő problémáit Simai Mihály az MTA Világgazdasági
Kutatóintézetének honlapján megjelent elemzésében.