Adósság-elengedést kérhet Kairó az uniótól

(EU) szembeni tartozás elengedését szeretné elérni az egyiptomi vezetés,

 

 

   


Az Európai Unióval (EU) szembeni tartozás elengedését szeretné elérni az egyiptomi vezetés, bár hivatalos kérelmet még nem terjesztett elő – közölte hétfőn az EU egyiptomi képviselete.

    A képviselet szóvivője szerint a téma Marco Franco EU-nagykövet
és Szamír Mohamed Radván pénzügyminiszter tárgyalásain merült fel. A
miniszter jelezte, hogy Egyiptom szeretné elérni az adósság
elengedését, de hivatalos formában nem fogalmazta meg a kérést –
mondta a szóvivő.
    Az adósságállományt elemzők is említik a közel-keleti,
észak-afrikai tréségben megindult forrongás okait kutatva. Általában
véve megállapítható, hogy „a világgazdasági válság következményei
között a társadalmi problémák, a súlyos feszültségek hatása
tulajdonképpen a következő években jelentkezik majd elsősorban
azért, mert a munkanélküliség magas marad, és az adóssággal,
valamint a szociális kiadások, nyugdíjak, állami ártámogatások
csökkentésével, illetve sok esetben az élénkülő
inflációval
összefüggő kényszerintézkedések egyre jobban sújtják az alsó
középosztályt és az eleve alacsonyjövedelműeket, vagyis a társadalom
szegényeit” – írta Simai Mihály akadémikus, a Magyar Tudományos
Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa az
egyiptomi válság hátteréről februárban megjelent elemzésében.
    Számos szakértő „döntő mértékben ezeknek tulajdonítja a
közel-keleti térségben kibontakozott hatalmas tömegmegmozdulásokat
is. E tényezők szerepe vitathatatlan. Azonban igen sok az olyan
országspecifikus probléma is, amelyekre azért is kell különös
figyelmet fordítani, mert globális következményeik eltérőek, és
egyes esetekben különösen súlyosak lehetnek” – hangsúlyozza Simai
Mihály.
    Az intézet kutatásai szerint az egyiptomi gazdaság három
kiemelkedő problémával küszködik. Az első a vagyoni és jövedelmi
egyenlőtlenségek növekedése. A több mint 80 millió lakosú országban
az utóbbi években 20 százalék fölé emelkedett a napi 1,25 dollárból
kevesebből élők aránya, és ugrásszerűen nőtt a városokban élő
szegények száma a 12-13 százalékos infláció és a magas
munkanélküliség következtében.
    A második nagy probléma az élelmiszerárak emelkedése, ami tovább
súlyosbította a szegények helyzetét. „Harmadszor, miközben az elmúlt
évtizedben jelentősen nőtt az oktatási rendszerben résztvevők és a
végzők száma, a gazdaság egyre kevésbé képes a munkát kereső
fiatalok számára munkalehetőséget biztosítani. Miközben a
munkanélküliek aránya a szegény írástudatlanok között 5 százalék, a
15-24 év közötti fiatalok körében 30 százalék” – sorolja az
egyiptomi gazdaság fő problémáit Simai Mihály az MTA Világgazdasági
Kutatóintézetének honlapján megjelent elemzésében.