Országértékelés

Politológusok: jövő héten várhatók konkrétumok

 


 Elsősorban szimbolikus, illetve motivációs értékűnek tartják Orbán Viktor miniszterelnök hétfői  országértékelő beszédét a megkérdezett
politológusok, akik egyhangúlag arra számítanak, hogy a kormányfő
jövő hetén, parlamenti felszólalásában fejti ki konkrét elképzeléseit.

 Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor
beszédében a közelmúlt és a jelen folyamataihoz adott értelmezési
keretet, továbbá az egész kormányzati ciklusra is egyértelmű
menetrendet vázolt fel.
 A kormányfő által „megújulásként” említett folyamat középpontjába a
„nemzeti szellemet”, az államadósság-csökkentését és a
munkahelyteremtést állította, és közben igyekezett az érzelmekre
ható, szimbolikus képeket használni – fejtette ki.
 A Nézőpont Intézet munkatársa úgy látja, az államadósságnak szóló
„hadüzenet”, illetve a „mindenkinek dolgoznia kell” jelszó fókuszba
helyezése már a nyilvánosság, „elkövetkezendő gazdaságpolitikai
intézkedésekre” való felkészítésére szolgált. Az  elemző itt
kiemelte, hogy a miniszterelnök a gazdasági válságról nem mint egy
„lefutott meccsről”, hanem mint „megvívandó küzdelemről” beszélt.
 Szánthó Miklós arra számít, hogy a jövő héten esedékes parlamenti
évadnyitón, illetve a február 28-án véglegesíteni tervezett
reformprogram bemutatóján hallhatunk majd több információt a kormány
jövőre vonatkozó konkrét döntéseiről.
 Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa
„motivációs beszédként” jellemezte az Orbán Viktor által
elmondottakat. Mint mondta, a kormányfő egy korszakot lezáró „közös
tervről beszélt”, amelynek konkrétumait feltételezhetően – a tavaly
novemberi költségvetési vitához hasonlóan – az Országgyűlés
üléstermében fejti majd ki részletesen.
 A Századvég szakértője szerint a miniszterelnök ehhez a beszédhez
három „tartalmi előzetest” is szolgáltatott hétfőn. Orbán Viktor
egyértelművé tette, hogy szükség van a veszély elhárítására az
adósságcsökkentés területén, továbbá megindokolta, miért van szükség
új, az „újjászületést szimbolizáló” alkotmány elfogadására, amibe
szerinte – eddig nem hangoztatott módon – 1956 szimbolikáját is meg
kell jeleníteni – mutatott rá Kern Tamás.
 Kiemelte: a kormányfő beszéde alapján a munka területén is valódi
szemléletváltásra lehet számítani, az új, feketegazdaságot leépíteni
hivatott munkakultúra megteremtése ugyanakkor Orbán Viktor szavai
szerint is számtalan konfliktussal jár majd.
 Kern Tamás aláhúzta továbbá, hogy a miniszterelnök
országértékelésében kormányzásának „tétjét is megemelte”, mivel bár
igyekezett hangsúlyozni, hogy csak „emberi tervek” vannak a
birtokában, de ezzel egy időben azt is kijelentette, hogy azok
sikertelensége esetén mind gazdasági, mind politikai értelemben
„visszatérhet a múlt”.
 Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője mindenekelőtt
„szimbolikusnak” ítélte a kormányfő által elmondottakat, ami
szerinte a „korábbiakhoz hasonlóan nem egy konkrét cselekvési
programot”, hanem egy átfogó keretet kívánt biztosítani az elmúlt év
politikai történéseihez, a kritikusabb hangvételű bel- és külföldi
értelmezésekkel szemben.
 Emlékeztetett továbbá arra is, hogy Orbán Viktor idén kilenc év
után először, az Európai Uniós soros elnökségét betöltő ország
vezetőjeként mondta el országértékelését, amelyben így – a korábbi
évekhez képest – nem az „offenzív elemek”, hanem a pozitív üzenetek
domináltak.
 A Magyar Progresszív Intézet munkatársa szerint a miniszterelnöki
értékelés ettől függetlenül tartalmilag és retorikailag sem mutatott
újdonságot; Orbán Viktor alapvetően a kormány korábbi üzeneteiből
válogatott, „példaértékű sikertörténetként” bemutatva annak
munkáját. Egyszerű, de páratlanul hatékony kommunikációs elemnek
nevezte ugyanakkor a választók interneten feltett kérdéseinek
idézését, ami azt üzente, hogy a „kormányfő közel áll a hétköznapi
emberekhez”.
 Filippov Gábor úgy gondolja Orbán Viktor szavaiból érezhető volt a
„túlzott várakozások csillapításának szándéka” is, vagyis szerinte a
miniszterelnök szavai mögött „hosszú és kemény küzdelem ígérete
rajzolódott ki”. A kormányfő azonban az alagút végén lévő fényt is
felvillantotta azzal, hogy 2014-et már a gyarapodás évének nevezte –
fűzte hozzá.