Libanonban elhalasztották a kormányalakítási tárgyalásokat

 Michel Szulejman libanoni köztársasági elnök egy héttel elhalasztotta az új kormány megalakításáról szóló tárgyalások

 

 

 


 Libanoni politikusok szerint erre azért került sor, hogy  Katar, Szíria és Törökország vezetői Damaszkuszban javaslatot tehessenek a kormányválság megoldására. Az elnöki hivatal szerint viszont Szulejman azért döntött így, mert úgymond felmérte a szembenálló pártok „eltérő helyzetét”.
 A libanoni kormány a múlt héten omlott össze, miután a Hezbollah
síita radikális mozgalom miniszterei és szövetségesei kiléptek a
kormányból. A válsághoz az vezetett, hogy a jelenleg ügyvezető
miniszterelnök, Szaad Haríri vezette kabinet együttműködött azzal az
ENSZ-törvényszékkel, amely Rafík Haríri egykori miniszterelnök
2005-ös meggyilkolásának ügyében vizsgálódik, és várhatóan a
Hezbollahot teszi majd felelőssé a bűntényért.
 A radikális csoport, amely tagadja, hogy köze lenne a
gyilkossághoz, azt kérte Szaad Haríritől, hogy szakítsa meg a
kapcsolatot a törvényszékkel, hívja vissza az ott dolgozó libanoni
bírókat, és ne támogassa anyagilag a szervezetet. Haríri azonban nem
tett eleget a kérésnek.
 A Hezbollahot a régióban Irán és Szíria támogatja, míg Haríri
mögött a Nyugat és Szaúd-Arábia sorakozik fel, tehát a libanoni
belső konfliktus jól tükrözi a térség megosztottságát is. A
regionális vezetők damaszkuszi találkozója előtt Recep Tayyip
Erdogan török miniszterelnök kijelentette: „a térség nem tudna
megbirkózni azzal, ha Libanonban újra politikai bizonytalanság
alakulna ki”. Erdogan szerint Libanon instabilitása az egész
Közel-Keletre nézve fenyegetést jelentene.
 A damaszkuszi tanácskozáson végül „Szíria és Szaúd-Arábia
jószolgálati erőfeszítéseit” minősítették „a megoldás alapjának”, és
közölték: „elégedettek a kormányalakítási tárgyalások
elhalasztásával”.
 A Haríri-gyilkosságot vizsgáló különleges ENSZ-törvényszék ügyésze
időközben beterjesztette a vádiratot, de annak tartalma egyelőre
bizalmas: nem hozzák nyilvánosságra sem a vádlottak nevét, sem azt,
hogy mivel vádolják őket. Daniel Fransen bíróra most az a feladat
vár, hogy befogadja vagy elutasítsa a vádiratot, esetleg további
bizonyítékokat kérjen az alátámasztására. Ez akár 6-10 hétig is
eltarthat.

 

BreuerPress/MTI/AP/AFP/Reuters