Orbán Viktor hangsúlyozta:

mindkét kormány elkötelezett a gazdasági növekedés és az üzlet mellett. “Amerika-barátok vagyunk mindketten, tehát komolyan vesszük a NATO-szövetséget …


 A magyar és a brit kormányt összekötő szoros szálakat és a külpolitikai törekvések hasonlóságát hangsúlyozta David Cameron brit kormányfővel tartott szerda esti londoni megbeszélése után Orbán Viktor, aki szerint a közelgő magyar EU-elnöki félév sikere esetén Magyarország visszanyerheti az elmúlt években elvesztett tekintélyét.Orbán: A brit álláspont

 

 A magyar miniszterelnök a Downing Street-i rezidencián lezajlott
kétoldalú tárgyalás után újságíróknak kijelentette: ő és konzervatív
párti brit kollégája “elég könnyen” szót ért egymással, tekintettel
arra, hogy mindketten sokat voltak ellenzékben együtt, és akkor is
jó viszonyt ápoltak.
 Orbán Viktor hangsúlyozta: mindkét kormány elkötelezett a gazdasági
növekedés és az üzlet mellett. “Amerika-barátok vagyunk mindketten,
tehát komolyan vesszük a NATO-szövetséget … Afganisztánban is
mindketten elég komoly szerepet vállalunk” – tette hozzá.
 A magyar kormányfő a várható vitás kérdések között említette
ugyanakkor a következő hétéves uniós pénzügyi tervet, mivel ebben
szavai szerint a brit álláspont markánsan különbözik a
közép-európaitól. Orbán Viktor szerint azonban ezt nem a magyar
EU-elnökség alatt kell megvitatni.
 Arra a kérdésre, hogy miként értékeli azt a hétvégi lengyel
pénzügyminisztériumi bejelentést, miszerint az EU az államadósság
kiszámításához figyelembe venné a lengyel nyugdíjreformhoz köthető
költségtételek némelyikét, Orbán Viktor kijelentette: minden ország
a saját útját járja, és Magyarországnak is ezt kell tennie. “Én azt
gondolom, hogy mi jó döntést hoztunk, ki tudunk mászni az
adósságcsapdából, de ezt óvatosan mondom, mert ezért még sokat kell
dolgoznunk … túl fogjuk élni azt a borzalmas eladósodottságot,
amelyet az elmúlt évek zúdítottak a magyarok nyakába” – fogalmazott
a magyar miniszterelnök.
 Hozzátette: afelől sosem volt kétség, hogy a magyar álláspontot
Brüsszelben mindenki el fogja fogadni, tekintettel arra, hogy az EU
belső szabályai szerint a nyugdíjügyek kizárólagos nemzeti
hatáskörbe tartoznak, tehát minden tagállam maga dönti el, hogy
milyen úton jár. Magyarország most visszatér a nyugat-európai útra,
tehát olyan kétpilléres – állami és önkéntes – nyugdíjrendszere
lesz, amilyen a nyugat-európai országok többségére jellemző.
“Elhagyjuk azt a közép-európai kísérleti zónát, amely szerintem több
kockázatot, mint előnyt tartogat az (e zónában) tartózkodó országok,
köztük Magyarország számára” – mondta Orbán Viktor.
 A közelgő soros magyar EU-elnökség jelentőségével kapcsolatban a
kormányfő azt mondta: Magyarország az elmúlt nyolc évben elvesztette
szavahihetőségét, vagyis “ma bennünket nem vesznek komolyan”.
Magyarország meghamisította az adatokat, az európai tanácsüléseken
rendszeresen nem mondott igazat, átverte a hitelminősítőket és
bankokat, egyáltalán úgy viselkedett, ahogy civilizált országok nem
viselkedhetnek a nyugat-európai kultúrkörben. Ráadásul “le is
lepleződtünk, és rászorultunk arra az óriási kölcsönre, amellyel az
IMF (a Nemzetközi Valutaalap) húzta ki Magyarországot a
bajból”.
 Orbán Viktor szerint most innen kell az országnak
visszakapaszkodnia a komolyan vehető, megbízható és tekintélyes
országok közé, és ebből a szempontból az EU-elnökség a legnagyobb
segítség, “ha jól csináljuk”. Ha Magyarország jól szerepel a
következő félévben – és ezért örvendetes, hogy az ellenzék támogatja
a kormányt a sikeres elnökség ügyében -, akkor Magyarország
visszanyerheti tekintélyének nagy részét – mondta a
miniszterelnök.
 Az MTI kérdésére, hogy mi a véleménye a közép-európai tagjelöltek –
köztük Magyarország – euróövezeti csatlakozásának komoly késedelmét
valószínűsítő legutóbbi londoni elemzői előrejelzésekről, Orbán
Viktor kijelentette: az euróhoz vezető út valóban több közbülső
akadályon vezet át, rövid időn belül el kell érni például a 65
százalékos európai foglalkoztatottsági átlagot, a gazdasági
növekedést be kell indítani, és főleg csökkenteni kell az
államadósságot. A hazai össztermékhez mért 80 százalékos
államadósság-rátával ugyanis nem lehet csatlakozni az euróhoz, mert
a felső tűréshatár 60 százalék. “Én ebben a ciklusban ha
megfeszülök, akkor sem tudok 60 százalékot előállítani … ha le
tudjuk vinni 80-ról 70 közelébe, az már egy világbajnoki, de
legalábbis Európa-bajnoki eredmény lesz”.
 Orbán Viktor szerint mindezek alapján teljesen indokolt, hogy az
elemzők nem a legsürgetőbb teendők között említik az
eurócsatlakozást. “Szomorú szívvel, de egyet kell értsek ezzel” –
tette hozzá.
 Az utóbbi napokban több nagy citybeli befektetési csoport – közük a
JP Morgan és a BNP Paribas – is olyan egybehangzó előrejelzéseket
közölt, amelyek szerint az euróövezeti adósságválság miatt
Magyarország és Lengyelország valutauniós felvétele 2019 előtt nem
valószínű, Csehország csatlakozása pedig akár a 2020-as évekre is
áttolódhat. A korábbi konszenzus 2014-2015-ös csatlakozási
időpontokat valószínűsített a térség számára.
 Az MTI kérdésére, hogy a magyar kormány várhatóan mikor nevez meg
csatlakozási céldátumot, Orbán Viktor kijelentette: akkor, amikor
“olyan dátumot tudunk mondani, amelyet be tudunk tartani”. A
kormányfő szerint a hitelesség elvesztéséhez hozzájárult az is, hogy
korábban elhangzott “vagy öt különböző céldátum, és egyiket sem
tudtuk betartani”.

 

BreuerPress-info