Orbán Viktor kedden Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel találkozik

egy rövid, néhány órás moszkvai látogatás keretében.

 


 A megbeszélés homlokterében – a magyar EU-elnökség hangsúlyai
mellett – előre láthatólag a megoldásra váró, első sorban gazdasági
jellegű kétoldalú kérdésekről lesz szó.
 A magyar kormányfő november közepén, Párizsban jelentette be, hogy
november 30-án találkozik Vlagyimir Putyinnal. Akkor, majd néhány
nappal később, a NATO-Oroszország Tanács ülése előtt Lisszabonban
derűlátóan nyilatkozott az EU, illetve a nyugati világ és
Oroszország viszonyának jövőjéről.
 Orbán Viktor legutóbb 2009. novemberében találkozott Putyinnal az
Egységes Oroszország Párt szentpétervári kongresszusán. A pártelnök
később azt mondta, az orosz-magyar kapcsolatok rendezéséért ment
Szentpétervárra. Akkor azt hangsúlyozta: „ideje, hogy XXI. századi
kapcsolatrendszerré formáljuk az eddigi orosz-magyar kapcsolatokat”.
Orosz részről nem tettek közzé tájékoztatást a
találkozóról.
 Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter november 24-i moszkvai
látogatásakor, a Viktor Zubkov és Igor Szecsin
kormányfő-helyettesekkel Orbán Viktor látogatásának előkészítéséről
is folytatott megbeszélései után egyebek között azt mondta: több
kérdésben a miniszterelnökökre maradt a megoldás kidolgozása, vagy
legalábbis a további tárgyalási irány meghatározása.
 A vitatott kérdések: a Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) orosz
kőolajipari konszern tulajdonában lévő 21,2 százalékos Mol Nyrt.
részvénycsomag és a Malév ügye.
 A Surgutneftegas (Szurgutnyeftegaz) Mol Nyrt.-ben lévő részesedését
illetően magyar részről hivatalosan többször cáfolták, hogy a magyar
állam megvásárolná a pakettet, de a kérdés a jelek szerint terítéken
van. Fellegi Tamás azonban korábban elmondta, hogy a magyar állam
kifejezte az orosz és több más kormánynak: nem érdekelt abban, hogy
olyan stratégiai jellegű magyar vállalatban, mint a Mol Nyrt.,
meghatározó külföldi tulajdon jöjjön létre.
 Dmitrij Peszkov, Putyin sajtótitkára azt mondta az RBK Daily című
lap hétfői számának: a Surgut-Mol ügyről várhatóan szó lesz a
találkozón. „Korai lenne a várható eredményről szólni, több változat
is terítéken van, minden attól függ, hogyan veti fel a kérdést a
magyar fél” – mondta.
 Az orosz fél a jelek szerint nem hajlik az eladásra. Vlagyimir
Putyin pénteken Németországban az orosz cégeket Európában érő rossz
tapasztalatok között nyilvánosan felhozta azt is, hogy a magyar Mol
nem engedi, hogy a Surgutneftegas tulajdonosi jogait gyakorolja, s
minden létező uniós szabályozás megsértésének nevezve ezt. Igor
Szecsin energetikai kérdésekben illetékes miniszterelnök-helyettes
pedig már november elején kérte az Európai Unió közbenjárását a
probléma megoldása érdekében.
 Az RBK Daily emlékeztet rá, hogy a csomag megvásárlását
Oroszországban is csodálkozva fogadták és azt feltételezték, hogy a
Surgut az orosz vezetés kérését teljesítette.
 A lap által megkérdezett elemzők úgy vélték, az orosz konszern
alighanem kész megválni a Mol-pakettől, de kérdés, hogy a magyar
államnak van-e elég pénze erre, vagy talál-e másik befektetőt.
 Más moszkvai szakértők azonban úgy ítélték meg, hogy az orosz fél
legfeljebb akkor válik meg a részvényektől, ha a Surgutneftegas
előbb tulajdonosi jogaiba léphetett.
 Az idén tavasszal ismét állami tulajdonba került Malév magyar
légitársaság ügye már 2009-ben is folyamatosan szerepelt a
magyar-orosz megbeszéléseken. A Malév 2007 tavaszán került a Borisz
Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt.
tulajdonába, s egy Abramovics által a légitársaság nevében a VEB
banknak aláírt 32 millió euró értékű viszontgarancia a Malév
kötelezettségeként jogvita tárgya. A legutóbbi hivatalos
tájékoztatás szerint ezen felül a Malév 102 millió euróval tartozik
az orosz banknak, miközben a Malév finanszírozása továbbra is
problémásnak tűnik. Erről Fellegi Tamás azt mondta: megállapodott
partnereivel, hogy az együttműködést lezárják és elszámolnak. Más
szóval a magyar félnek kell megtalálnia a módját, hogy visszafizesse
a Malév adósságait, akár pénzben, akár más módon.
 Mind a Surgutneftegas, mind a Malév ügy kapcsán már számos olyan
találgatás látott napvilágot, hogy vagyontárgy-cserékkel meg lehetne
oldani a problémákat.
 Vélhetően a találkozón szó lesz a 2014 végén lejáró, hosszú távú
gázvásárlási szerződés meghosszabbításáról is. Ez ugyan a Gazprom és
a német tulajdonban lévő E.ON Földgáz Trade Zrt. ügylete, de fontos
az ellátásbiztonság és az árak szempontjából, és a földgáz 2014
utáni végfelhasználói ára e megállapodástól is függ.
 Az egyéb várható témák között Fellegi Tamás korábban az
energiapolitikát, a későbbi metróépítkezésbe való esetleges orosz
bekapcsolódást, a mezőgazdasági együttműködést, a kutatói
ösztöndíjakat és a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbítását
említette.

BreuerPress-info