Barroso jövő szerdára ígér új uniós költségvetési tervezetet

XII. 1-jére ígért új, kompromisszumos EU-költségvetési javaslatot José Manuel Barroso, az Európai Bizottság –

 

 

 


Jövő szerdára, vagyis december 1-re ígért új, kompromisszumos EU-költségvetési javaslatot José Manuel Barroso, az Európai Bizottság – a legfőbb uniós végrehajtó testület – elnöke.

 Az unió jövő évi büdzséjének tervezetében a tagállami kormányokat
képviselő Tanács és az Európai Parlament nem tudott eddig
megállapodni. A Tanácson belül úgy döntöttek, hogy jövőre a kiadások
legfeljebb 2,9 százalékkal haladhatják meg az idei szintet.
 A parlament ennél nagyvonalúbb emelést szeretne, de a kormányok egy
része – David Cameron brit miniszterelnök vezetésével – a
leghatározottabban elutasítja azt, hogy amikor a válság miatt az
egyes országokban takarékoskodnak, akkor az unióban jelentősen
növeljék a költekezést.
 Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke viszont azzal érvel, hogy
az uniós költségvetési előirányzatok nem öncélúak, hanem a jövőbe –
a válságból való kilábalás eredményeinek tartóssá tételébe – való
befektetésnek tekintendőek, hiszen olyan célokat támogatnak, mint
például az oktatás, a kutatás fejlesztése, a “zöld energia”
hasznosítása.
 Az uniós költségvetésről folytatott keddi EP-vitához több magyar
képviselő hozzászólt.
 A néppárti Surján László arról beszélt, hogy “nem lehet hétéves
költségvetés gúzsába kötve reagálni egy gyorsan változó világ
kihívásaira”, de – folytatta – nem lehet felrúgni azokat az európai
alapelveket sem, melyek szerint a véleménykülönbségeket nyílt
vitában, kompromisszummal kell megoldani.
 “Elfogadhatatlan, hogy legyenek államok, amelyek nem hajlandóak
tárgyalni sem” – jelentette ki.
 “Mi itt a polgárokat képviseljük, és nem tudunk a szemükbe nézni
azzal, hogy újra meg újra gyönyörű blöfföket tárunk eléjük – 2020-as
program, lisszaboni program -, és nincs a megvalósításához eszköz” –
fogalmazott Surján László.
 A szocialista Herczog Edit azt mondta, hogy “a parlament nem fog
olyan alkuba belemenni, amely az unió közös politikáit veszélybe
sodorja”.
 Emlékeztetett arra, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében idén
először egyenlő döntési jogot kapott a Parlament és a tagállamokat
képviselő Tanács az EU jövő évi költségvetéséről. Ha idén nem
születik döntés, akkor a 2011-es év ideiglenes költségvetéssel
indul, a következő évben minden hónapra a 2010-es éves költségvetés
egy tizenketted része jut, így néhány EU-s intézmény csak vegetálhat
majd. További következmény, hogy a magyar elnökségre marad a
végleges költségvetés elfogadása, ami veszélyezteti az elnökségi
program teljes körű végrehajtását is.
 Herczog Edit szerint az EP nem engedheti, hogy “kiéheztessenek”
olyan, növekedést és versenyképességet biztosító uniós politikákat,
amelyekről korábban közösségi döntés született.
 A jobbikos Morvai Krisztina ugyanakkor azt emelte ki, hogy a Tanács
nemzetállamokat képvisel, “bármi maradt is a nemzetállamok
szuverenitásából és függetlenségéből a Lisszaboni Szerződés után”.
“Nemzetek nevében lép fel, amelyek kormányait választják” – mondta.

 A konzervatívok padsoraiban ülő Bokros Lajos szerint a felelősség
mindkét oldalt terheli. A Parlamentnek nincs ahhoz ereje, hogy olyan
politikai kötelezettségvállalásokra kényszerítse a kormányokat,
amelyeket azok nem képesek vagy bármilyen okból nem hajlandóak a
válság közepette vállalni – fejtette ki. A Parlament ezért azzal
tudna kompromisszumot kiharcolni, hogy nem erőltet olyan politikai
nyilatkozatot a Tanácsra, ami jelenleg több kulcsfontosságú államnak
elfogadhatatlan – vélekedett Bokros Lajos.

 

BreuerPress/MTI