A Hezbollah gyilkoltatta meg Harírit


 A Szíria és Irán által támogatott síita Hezbollah mozgalom áll Rafik Haríri libanoni
miniszterelnök 2005 februárjában történt meggyilkolása mögött – jelentette a Canadian Broadcasting Corporation (CBC) a merénylet ügyében nyomozó libanoni rendőrtiszt és az ENSZ vizsgálóbizottsága által feltárt „széleskörű közvetett bizonyítékokra” hivatkozva.

 

A CBC tényfeltárásának eredményét hétfőn ismertette a The Washington
Post.

    Egy bejrúti mobiltelefonos kommunikáció vizsgálata révén
bebizonyosodott, hogy a Hezbollah illetékesei a merénylet idején
összeköttetésben álltak azokkal a személyekkel, akik
mobiltelefonjaik segítségével beindították azt a robbantást, amely
végzett Harírivel és 22 másik személlyel, amint fegyveres konvojuk
áthaladt a libanoni fővároson.
    Az ENSZ Nemzetközi Független Nyomozóbizottsága az ügyben lezárta
a vizsgálatot és annak eredményeit eljuttatta a világszervezet által
kinevezett különleges törvényszékhez. A CBC birtokába került adatok
alapján a The Washington Post valószínűnek tartja, hogy az ENSZ
illetékes ügyésze eljárást indít a Hezbollah több tagja ellen. A
síita szervezet vezetője, Haszan Naszrallah – aki szerint Izrael
gyilkoltatta meg Harírit – azonban már korábban értésre adta, hogy
mozgalmának tagjai nem vetik alá magukat az ENSZ által lefolytatott
eljárásnak.
    Az újonnan nyilvánosságra került adatok arra utalnak, hogy
jelentős előrelépés történt a nyomozásban, amely eredetileg is arra
a következtetésre jutott, hogy a merénylet hátterében szíriai, vagy
Szíria-barát libanoni politikusok állnak. 2005 októberében a
nyomozást irányító német Detlev Mehlis kiadott egy jelentést, amely
megállapította, hogy Harírit nem gyilkolhatták volna meg szíriai
biztonsági vezetők jóváhagyása és a libanoni biztonsági erők
közreműködése nélkül. Mehlis utódai, a belga Serge Brammertz és a
kanadai Daniel Bellemare azóta hivatalosan semmit sem közöltek a
nyomozás állásáról.
    A CBC szerint az informatikusi végzettségű Viszám Eid libanoni
rendőrezredes már a nyomozás kezdeti szakaszában megállapította,
hogy mely, a merénylet helyszínének közelében használt
mobiltelefonokat lehetett kapcsolatba hozni Haríri halálával.
Kiszűrte azokat a készülékeket, amelyeket a merénylők használtak, és
az azokról folytatott kommunikáció vizsgálata révén eljutott több, a
Hezbollah számára kiosztott kormányzati mobiltelefonhoz, valamint
egy vezetékes telefonhoz, amely egy, a mozgalom által működtetett
dél-bejrúti kórházban működött.
    Eid jelentése azonban – hozzá nem értés vagy hanyagság miatt –
elkallódott az ENSZ iratai között. Azokra csak jó másfél év múlva
bukkantak rá a világszervezet megbízásából vizsgálódó brit nyomozók.
A detektívek felvették Eiddel a kapcsolatot. Nyolc nappal később a
rendőrtiszt bombamerénylet áldozata lett.
    A CBC a világszervezet egy belső dokumentumára hivatkozva azt
állította, hogy Viszám Haszant, a libanoni hírszerzés ezredesét, az
ENSZ-nyomozóbizottság fő összekötőjét több nyomozó is potenciális
gyanúsítottként kezelte. A nyomozást vezető Garry Loeppky számára
2008. március 10-én elkészített feljegyzésben az az állítás
szerepel, hogy Haszan „alibije gyenge és nem következetes”. Az irat
szerzője azt javasolta: „csendben nyomozzák ki”, hogy az ezredesnek
volt-e köze a Haríri-gyilkossághoz. A CBC tényfeltárása arra a
megállapításra jutott, hogy a bizottság vezetése nem vette tudomásul
az indítványt.
    A CBC szerint az ENSZ-törvényszéket vezető Daniel Bellemare nem
kívánta kommentálni az értesüléseket. Farhan Haq ENSZ-szóvivő
hasonlóképpen elzárkózott a nyilatkozás elől, de hangsúlyozta: a
világszervezet figyelmeztette a CBC-t, hogy belső iratait az ENSZ
belegyezése nélkül nem hozhatja nyilvánosságra. A világszervezet
egyik ügyvédje közölte a csatornával, hogy kérte a kanadai
hatóságokat: lépjenek fel a bizalmas ENSZ-iratok megszellőztetése
miatt.

BreuerPress