SEGÍTENI AKAR A KÖZEL-KELETI KONFLIKTUS RENDEZÉSÉBEN

KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN –


 MARTONYI: MAGYARORSZÁG A MINDKÉT FÉLLEL ÁPOLT JÓ VISZONYA ALAPJÁN
SEGÍTENI AKAR A KÖZEL-KELETI KONFLIKTUS RENDEZÉSÉBEN
 Rámalláh – Élnünk kell azzal az eséllyel, hogy baráti és őszinte
kapcsolatokat ápolunk a közel-keleti konfliktus mindkét fontos
szereplőjével, és szerény lehetőségeink keretei között megpróbálunk
e kapcsolat alapján segíteni – jelentette ki Martonyi János magyar
külügyminiszter kedden befejeződött háromnapos közel-keleti
látogatását összegezve, az MTI-nek a helyszínről adott telefonos
interjúban. Martonyi kedden a Palesztin Hatóság székhelyén, a
ciszjordániai Rámalláhban Rijád al-Malki palesztin
külügyminiszterrel és Szalám Fajjad miniszterelnökkel elsősorban a
közel-keleti konfliktus megoldásának lehetőségeiről, illetve a
kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt. A magyar külügyminiszter nagyon
fontosnak és sikeresnek nevezte közel-keleti látogatását.

 NEM BOMBA VOLT AZ ATHÉNI MAGYAR NAGYKÖVETSÉGEN TALÁLT
CSOMAG
 Athén –  A görög rendőrség kedden egy gyanús csomagot vizsgált meg
az athéni magyar nagykövetségen. A vastag borítékot a biztonság
kedvéért megsemmisítették, s ezután állapították meg, hogy a csomag
csak iratokat tartalmazott, nem levélbomba volt. A rendőrség
előzőleg kordonnal vette körül és kiürítette azt a belvárosi
irodaépületet, amelynek két szintjén működik a magyar diplomáciai
képviselet. Mint Kaizinger Tibor konzul, a nagykövetség biztonsági
felelőse az MTI-nek telefonon elmondta, kézzel címzett, feladó
megjelölése nélkül érkezett vastag borítékról volt szó. Ez külső
jegyei alapján beleillett abba a leírásba, amelyet
figyelmeztetésként a görög rendőrség, valamint a magyar és a görög
külügyminisztérium tett közzé a múlt hét óta athéni
nagykövetségeknek és európai vezetőknek küldött levélbombák alapján.

  
 SLOTA SZERINT MAGYARORSZÁG NEMZETISÉGI VISZÁLYT SZÍT ÉS ÁTRENDEZNÉ
EURÓPÁT
 Pozsony – Ján Slota szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar
Állandó Értekezleten elhangzott szavai „a magyarok mozgósításáról, a
világ összes magyarjának lajstromba vételéről és az egységes magyar
nemzetről” azt bizonyítják:  igaza volt a Szlovák Nemzeti Pártnak,
amikor arra figyelmeztetett, hogy Magyarország nem akarja
tiszteletben tartani a trianoni békeszerződést és saját politikai
elképzelései, valamint érdekei szerint akarja átrendezni Európát.
„Magyarország terjeszkedése Európában szokatlan, s az a
szemtelenség, amellyel megpróbálja megnyerni a szomszédos
országokban élő magyarokat a (magyar) állampolgárság felvételére,
nemzetiségi viszályokat szít. Ezek beláthatatlan következménnyel
lehetnek a Magyarországgal szomszédos országok számára” – jelentette
ki az SNS elnöke kedden Pozsonyban.
 
 NAVRACSICS: A MAGYAR ELNÖKSÉGRE ÁTNYÚLÓ TÉMÁKAT TÁRGYALTAK AZ UNIÓS IGAZSÁGÜGYI MINISZTEREK
 Brüsszel – Több olyan témát tárgyaltak meg kedden Brüsszelben az
EU-országok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán, amelyet a jövő
év első felében esedékes magyar uniós elnökségnek tovább kell majd
vinnie – tájékoztatta a magyar újságírókat Navracsics Tibor
miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a
megbeszélés után. A napirenden három ilyen irányelvtervezet
szerepelt: az európai nyomozati határozatról szóló, a terheltek
tájékoztatáshoz fűződő jogáról szóló, valamint az információs
rendszerek elleni támadások kivédéséről szóló tervezet.

 A FRANCIA ALKOTMÁNYTANÁCS JÓVÁHAGYTA A VITATOTT
NYUGDÍJREFORMOT
 Párizs – A francia alkotmánytanács kedden jóváhagyta a
nyugdíjreformot, amely heteken át tiltakozó megmozdulásokat és az
országot lebénító sztrájkokat váltott ki. A több milliós tüntetések
ellenére a parlament október 27-én szentesítette a
nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 60-ról 62 évre történő fokozatos
emelését előíró törvény végleges változatát. Ezt követően az
ellenzéki szocialisták azért fordultak a parlament által elfogadott
törvények alkotmányosságát ellenőrző intézményhez, mert szerintük a
nyugdíjreform három passzusa egyes munkavállalók esetében sérti az
egyenlőségi elveket. Az alkotmánytanács döntésével lehetővé vált,
hogy a törvény 2011 júliusában életbe lépjen.
 
 EU: VÉGSŐ SZAKASZBA JUTOTTAK A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK
HORVÁTORSZÁGGAL
 Brüsszel – Végső szakaszba jutottak a csatlakozási tárgyalások
Horvátországgal, és le kell zárni azokat, amint Zágráb teljesíti a
„referenciaértéket” az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok
terén – foglalt állást az Európai Bizottság kedden kiadott
EU-bővítési jelentésében. A bizottság emellett bejelentette: azt
ajánlja, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval
és Albániával, amint ezek az országok eleget tesznek mindenekelőtt a
tagság politikai feltételeinek.
 
 MIANMARI VÁLASZTÁSOK: A JUNTA PÁRTJA A MANDÁTUMOK 80 SZÁZALÉKÁT
SZEREZTE MEG
 Rangun – A mianmari katonai junta által létrehozott párt a
parlamenti helyek hozzávetőleg 80 százalékát szerezte meg az ázsiai
országban megtartott vasárnapi parlamenti választásokon – közölték a
párt magas beosztású illetékesei. Az ellenzék szerint a junta
pártja, az USDP csalások sorozatával érte el elsöprő választási
győzelmét.
 
 PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK KOSZOVÓBAN – BELGRÁD CSÜTÖRTÖKÖN DÖNT A
SZERB RÉSZVÉTELRŐL
 Belgrád – A szerb kormány az utolsó pillanatig kivár azzal a
döntéssel, javasolja-e a koszovói szerbeknek a részvételt a bő egy
hónap múlva esedékes koszovói parlamenti választásokon, vagy ismét a
voksolás bojkottálására hívja fel őket. A szerb közszolgálati tv
(RTS) jelentése szerint a kabinet csak csütörtökön hoz döntést a
kérdésben, egy nappal azelőtt, hogy Koszovóban lejár a választási
listák benyújtásának határideje. Koszovóban december 12-én tartanak
előre hozott parlamenti választásokat. Három éve, a legutóbbi
választások előtt a belgrádi kormány bojkottot javasolt, és a
koszovói szerbek túlnyomó többsége nem is ment el szavazni.