Clinton: a szenátusnak gyorsan ratifikálnia kell a START-szerződést


 A washingtoni szenátusnak még az idén ratifikálnia kell az Oroszországgal idén megkötött új fegyverzetellenőrzési szerződést, mert a félidős választások nyomán ez jövőre már sokkal nehezebb lesz – mondta Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtökön az új-zálandi fővárosban.

 A félidős kongresszusi választásokon a Demokrata Párt meggyengült a
szenátusban, de az új összetételű felsőház csak januárban lép
hivatalba. Addig, az úgynevezett bénakacsa-időszakban még viszonylag
könnyen ratifikálható a START-szerződés az ehhez szükséges 67
szavazattal.
  A hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről
szóló új szerződést (START-III) Barack Obama amerikai és Dmitrij
Medvegyev orosz elnök áprilisban írta alá Prágában. Az új egyezmény
a tavaly decemberben lejárt START-I helyébe lépett. A START-III
értelmében a két nagyhatalom hozzávetőleg negyedével csökkenti
nukleáris arzenálját.
 Több republikánuspárti szenátor azonban aggodalmát fejezte ki a
szerződésben foglalt kötelezettségek megvalósítása
ellenőrizhetőségével kapcsolatban, és attól is tart, hogy a
START-III korlátozhatja az Egyesült Államok lehetőségeit
rakétavédelmi rendszere kiépítésére.
 A kéthetes ázsiai-csendes óceáni körútja keretében Wellingtonban
tartózkodó külügyminiszter bejelentette, hogy a jövő héten
találkozni szeretne az Egyesült Államokba látogató Benjámin
Netanjahu izraeli kormányfővel, aki októberben jelentette be:
november 7-én Washingtonba utazik, hogy a közel-keleti
békefolyamattal kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon Joe Biden
alelnökkel és más amerikai vezetőkkel.
 Az amerikai külügyminiszter wellingtoni látogatása alkalmával
stratégiai szerződést írt alá új-zélandi hivatali kollégájával, ami
hivatalosan is véget vet a két ország csaknem negyedszázada tartó
fagyos viszonyának. A Clinton és Murray McCully által aláírt
szerződés értelmében a két fél erősíti együttműködését a
klímaváltozás, a nukleáris fegyverek elterjedése és a szélsőségesek
elleni harc területén. Washington és Wellington kötelezettséget
vállalt arra is, hogy előmozdítja a megújuló energiaforrások
hasznosításának és a természeti katasztrófák elleni küzdelemnek az
ügyét.
 A két ország viszonya a nyolcvanas évek közepén hidegült el, miután
az új-zélandi kormány kitiltotta a szigetország területi vizeiről az
atomfegyverekkel ellátott hajókat. Washington válaszul
felfüggesztette az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland védelmi
szövetségét, az ANZUS-t, és korlátozta a két ország közötti katonai
együttműködést.

 

BreuerPress/MTI/AP/Reuters/AFP