Hóvári János: Magyarországnak globális szemléletet

 kell meghonosítania a külpolitikájában

  


 Magyarország a világ legfejlettebb és leggazdagabb államai között található, ezért elvárható, hogy a külpolitikájában globális szemléletet alakítson ki, és foglalkozzon a különböző globális problémákkal – mondta Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára előadásában Budapesten.

 A helyettes államtitkár, aki az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok
Programbizottsága és a Budapesti Európa Intézet meghívására tartott
előadást A külpolitika új tartalmai címmel, azt mondta:
Magyarországon a globális kérdésekkel foglalkozva tárcaközi
együttműködésre van szükség, ennek koordinátora pedig a
Külügyminisztérium lehet. Martonyi János tárcavezető is ezt szem
előtt tartva alakította át a minisztérium struktúráját a
kormányváltás után.
 Hóvári János hozzátette: az elmúlt években az ENSZ szerepe
felértékelődött, mert szükség van egy olyan helyre, ahol a világ
legfontosabb hatalmi tényezői egy asztalhoz ülnek. Ezért is küzd
keményen Magyarország, hogy a világszervezet meghatározó
intézményében, a Biztonsági Tanácsban elnyerje a tagságot a
2012-2013-as időszakra.
 Az egyes államok közös fellépése azért is fontos, mert a globális
kihívásokra közös megoldásokat kell találni – fogalmazott a
helyettes államtitkár, példaként a gazdasági válságot hozta: hogy
ennek hatásait enyhítsék, új szabályozásra van szükség, ezt ki is
dolgozzák majd az országok, igaz, ez még hosszú évekig
eltarthat.
 A magyar külpolitika fő iránya a rendszerváltozás után a
biztonságpolitika volt – idézte fel Hóvári János, hozzáfűzve: a
hidegháború után alapvetően három felfogás élt a kialakult
helyzetről. Mint kifejtette, a volt szocialista országok úgy látták,
végre alkalom nyílt az eddig elfojtott nemzetpolitika gyakorlására,
a nemzeti érdekek érvényesítésére, az Egyesült Államok azonban attól
tartott, hogy ez előbb-utóbb fegyveres konfliktushoz vezethet a
térségben. Az Egyesült Államok Jugoszlávia példájából indult ki,
holott az egy teljesen másik, sajátos helyzet volt –
mondta.
 Ugyanakkor több nyugat-európai ország, elsősorban Németország
államszerződésekkel kívánta garantálni a biztonságot, ezért
alapszerződések soráról indultak meg a tárgyalások – emlékeztetett.
Elmondta: a harmadik elképzelés pedig az az amerikai szemlélet volt,
amely szerint a közép-kelet-európai országokban a jobbközép pártok a
harmincas évek jobboldali tömörüléseinek politikáját viszik majd
tovább. Legalább tíz év kellett, mire Washington felismerte, hogy ez
tévedés.
 Az 1996-1997-es éveket a nagy kiábrándulás jellemezte, hiszen a
régió államai rájöttek, hogy “az EU és a NATO kapujai nem nyílnak
meg” – fogalmazott. Hozzátette: a NATO-ba azért nem vették fel a
közép-európai országokat, mert ezt Oroszország nem szerette volna.
Washington pedig engedett Moszkvának, mivel az amerikai-orosz
együttműködést első számú érdeknek tartotta. Később, Madeline
Albright amerikai külügyminiszter, aki erősen kötődött a térséghez,
érte el ezeknek az országoknak a felvételét a NATO-ba, de
Magyarország helyzete a balkáni konfliktusok miatt is
felértékelődött – mondta Hóvári János.
 Az uniós integrációt az nehezítette, hogy az EU-t váratlanul érte a
Szovjetunió felbomlása, nem tudta, mihez kezdjen a közép-európai
térséggel – vélekedett. Mint mondta, a maastrichti szerződés után
pedig a gazdasági integráció foglalta le, emellett 1995-ben három új
tagállam (Ausztria, Finnország és Svédország) nyert felvételt az
unióba.
 Miután azonban Magyarország a NATO-hoz és az EU-hoz is
csatlakozott, ez egyúttal azt is jelentette, hogy már nem a
biztonságpolitika a külpolitika fő iránya, és egy új értékvilághoz
tartozik az ország – hangsúlyozta.
 Az előadás utáni hozzászólásában Simai Mihály akadémikus, a Magyar
ENSZ Társaság elnöke kiemelte: az uniónak nincs egységes jövőképe,
ennek meghatározásában Magyarország is komoly szerepet vállalhatna.
Ehhez azonban meg kell szabadulni az “európai csőlátástól”, globális
szemléletre van szükség – mondta, hozzátéve: ebben nagy segítséget
jelenthet az ENSZ, amely a világ valamennyi gazdasági, társadalmi,
demográfiai, környezeti problémájával foglalkozik.
 Bayer József akadémikus hozzászólásában ugyanakkor arra hívta fel a
figyelmet, hogy az euro-atlanti integráció hangsúlyozásán túl
érdemes odafigyelni a kelet-európai kapcsolatokra is, hiszen
Magyarország rendkívül előnyös földrajzi helyzetben van, amit jó
lenne kihasználnia.

 

BreuerPress-info