Történész: a terrorizmus reakció a társadalmi válságra
mondta Roger Griffin, az oxfordi egyetem professzora előadásában a Jogfosztás – 90 éve című nemzetközi tudományos konferencián pénteken a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
A fundamentalizmus, mint extremizmus „őrült cselekedetekre készteti
híveit”, akár úgy is, hogy saját magukat feláldozzák. Az iszlám
területén ez ma is tapasztalható, jóra és rosszra osztják a világot,
és az általuk rossznak mondott emberek ellen küzdenek –
mondta.
Ugyanezt tették a nácik is, akik gyűlölték a zsidó embereket, és
azt mondták, „Németország nem a hazájuk, és módosabb rétegük csak
azért tehetett szert vagyonra, mert kizsákmányolták a szegényeket”.
A holokauszt során tehát démonizálták a zsidóságot – mutatott rá
Roger Griffin.
Ha az embereket jó és rossz kategóriákra osztják, akkor akik ezt
megteszik, nem ítélik a rosszak megölését bűnnek. Amikor
Magyarországon az 1920-as numerus clausus (zárt szám) törvényt –
amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát –
meghozták, akkor abban a politikai bizonytalanság fogalmazódott meg
– fogalmazott.
Az oxfordi egyetemi tanár elmondta: pszichológiai mechanizmus
vezetett minden genocídiumhoz és kirekesztő törvényhez 1918 és 1945
között. Az első világháború után értékek, birodalmak tűntek el, „a
világ maga volt a pokol és a teljes zűrzavar”, több millió ember
elvesztette az állását, otthonát. Ezért a liberális gondolkodásmód
megbukott, a demokrácia sem volt reális alternatíva az egyszerű
emberek számára, csak a kommunizmus és a nacionalizmus.
Roger Griffin azt is közölte, hogy a kultúrák egymástól elzártak
voltak a globalizáció, a modernizáció előtt, és önállóan képeztek
egy-egy egységet, de már a XIX. században fellépett az értékválság a
tudományban, a filozófiában, a művészetben, a kultúrában, s ekkor
kezdődött a világ elvallástalanodása is.
Harsányi László, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója
megnyitó beszédében kiemelte: „a múlt részben bennünk, részben
mögöttünk van, de félek, részben előttünk is”.
Mint mondta, 1920-ban a numerus clausus törvényével kezdődött meg
„a társadalom végzetes torzulása, a magyar kultúra és tudomány
részbeni elvesztése”, mert rengetegen elmentek az országból emiatt.
Megjegyezte: a numerus clausus megteremtette „a csoportos
kirekesztés példáját ebben az országban”.
Megemlítette, hogy a Holokauszt Emlékközpontban jövő februárig
látogatható kiállítás is kapcsolódik a konferenciához. Ha azt
akarjuk, hogy a holokausztról sokan beszéljenek, a Holokauszt
Emlékközpontot is meg kell ismerni – tette hozzá.
A szombatig tartó konferencián előkerül még egyebek mellett a
numerus clausus politikatörténete és ideológiája, a nagy magyar
tudósok, az egyházak és az oktatás, illetve a törvény kapcsolata,
valamint a numerus clausus hatása a diákság összetételére.
BreuerPress-info
