Irán elismerte, hogy ipari létesítményeinek több ezer számítógépe
fertőződött meg a rejtélyes Stuxnet vírussal. Szakértők szerint az
iszlám ország képességein túlmutat az, hogy maga is kiberháborút
indítson az őt ért új típusú támadás megtorlásaként, ugyanakkor
félő, hogy más eszközökkel áll majd bosszút.
Biztonsági szakértők azt gyanítják, az iszlám köztársaság nukleáris
programját gyengíteni hivatott offenzíva mögött a legnagyobb
valószínűséggel az Egyesült Államok vagy Izrael állhat.
Teherán egyelőre nem közölt részleteket arról, milyen súlyosak a
Stuxnet által okozott károk. A vasárnap nyilvánosságra került
hírekből annyi derült ki, hogy a busheri atomerőmű személyzetének
komputereit megtámadta a számítógépes kártevő, ugyanakkor a központi
rendszer működésében nem keletkezett zavar.
Elemzők szerint az iszlám köztársaság a közeljövőben további, a
nukleáris ambícióit féken tartó kibertámadásra számíthat, ezért
rövid távon feltehetőleg azon fáradozik majd, hogy azonosítsa az
offenzíva forrását, és megvizsgálja, miként fertőzte meg számos
számítógép operációs rendszerét az ipari létesítmények irányításának
átvételére és adataik külföldre továbbítására is alkalmas
rosszindulatú program.
Az efféle harc természetére jellemző, hogy rendkívül nehéz, szinte
lehetetlen hitelt érdemlő bizonyítékot találni a támadást indító
ország vagy csoport azonosítására. Egyes elemzők azt állítják, Irán
talán egy Izrael vagy a Nyugat elleni kibertámadással válaszol majd
a történtekre, bár sokan kételkednek abban, hogy az iszlám ország
képes egy ilyen lépésre. „Nem hiszem, hogy Irán részéről számítani
lehet bármiféle számítógépes hadviselésre” – mondta el Jessica
Ashooh, a régióval foglalkozó elemző. „Az irániaknak egyszerűen nem
áll rendelkezésükre az a technikai kapacitás, amellyel hasonló
offenzívát indíthatnának a megfelelően védett operációs rendszerek
ellen, amit a számítógépeit megfertőző Stuxnet vírus okozta
nehézségek is jól alátámasztanak” – fejtette ki Ashooh.
Más szakértők szerint ugyanakkor Iránban már igenis prioritást
élvez a számítógépes kémkedés fejlesztése, ezért számolni kell
azzal, hogy a nyugati nukleáris létesítmények is ki vannak téve egy
esetleges iráni kibertámadás veszélyének. Persze az is előfordulhat,
hogy Teherán a hagyományos eszközökhöz nyúl, és szövetségesein
keresztül – a Hezbollah, a Hamász vagy az iraki és afganisztáni
felkelők révén – lendül ellentámadásba.
Bármi történik is, a Stuxnet vírussal végrehajtott támadás
előrevetíti azt, hogy a későbbiekben milyen formában játszódnak majd
le a 21. század államközi konfliktusai.
„Semmiképp sem egy egyszeri esetről van szó. Úgy gondolom, ebből
(kibertámadásból) még sokkal többet fogunk látni” – mondta el Ian
Bremmer, az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai
kockázatelemző és tanácsadó csoport elnöke.
BreuerPress/MTI/Reuters
