ORBÁN: DISZKRIMINÁCIÓ, HOGY NEM VESZIK FIGYELEMBE

 A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT A DEFICITSZÁMÍTÁSNÁL


 

ORBÁN: DISZKRIMINÁCIÓ, HOGY NEM VESZIK FIGYELEMBE A
MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT A DEFICITSZÁMÍTÁSNÁL

 Brüsszel – Diszkriminációnak minősítette Orbán Viktor
miniszterelnök azt a jelenlegi uniós gyakorlatot, hogy az egyes
országok államháztartási hiányának kiszámításakor nem veszik
figyelembe a magánnyugdíjpénztárakat előíró tagállamok pótlólagos
pénzügyi áldozatvállalását. Elmondta, hogy a csütörtöki brüsszeli
EU-csúcs előtt a visegrádi négyek kormányfője találkozott Herman Van
Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. Érvekkel alátámasztva
kifejtették neki, hogy nem szeretnék, ha ez a diszkrimináció
fennmaradna. A magánnyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos
sajátos helyzet figyelembe vételét kilenc uniós tagország nevében
Lengyelország kérte Brüsszeltől. Az uniónak egyelőre nincs
hivatalosan kialakított álláspontja, de ismert, hogy több tagország
ellenzi a felvetést. Brüsszel a tervek szerint október végéig
alakítja ki ezzel kapcsolatos véleményét.
 
 BALLA: A SZERB EU-CSATLAKOZÁS ÜGYÉBEN BELGRÁDNAK ÉS A 27-EKNEK IS
VANNAK FELADATAIK
 Belgrád – Magyarország abban érdekelt, hogy Szerbia mielőbb
elkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, de e
téren Belgrádnak és a tagállamoknak is vannak feladataik – mondta
Balla Mihály, a külügyekkel és a határon túli magyarokkal foglalkozó
országgyűlési bizottság elnöke belgrádi tárgyalásai után csütörtökön
az MTI-nek. A bizottság négyfős küldöttsége kétnapos szerbiai
látogatásának első napján többek között Svetozar Cipliccsel, a szerb
kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterével és Mirko
Stefanovic külügyi államtitkárral tárgyalt. Balla Mihály elmondta:
üdvözölték, hogy Szerbia törvényi alapot biztosított a kisebbségi
„miniparlamentek”, így a Magyar Nemzeti Tanács megválasztására.

 
 PEKINGBEN ŐRIZETBE VETTÉK A BUDAPESTEN MEGÖLT NORVÉG LÁNY
FELTÉTELEZETT GYILKOSÁT
 Peking – Pekingben feladta magát az a 26 éves kínai férfi, akit
Budapesten egy norvég lány meggyilkolásával gyanúsítanak – tudta meg
az MTI norvég forrásból a kínai fővárosban. A 26 éves Csao Fej (Zhao
Fei) őrizetbe vételét a kínai hatóságok megerősítették. Csiang Jü
(Jiang Yu) külügyi szóvivő csütörtökön közölte, hogy az ügyben a
kínai hatóságok szorosan együttműködnek a magyar hatóságokkal, de a
gyanúsítottal szembeni eljárást – lévén, hogy a két ország között
nincs kiadatási egyezmény – Kínában fogják lefolytatni, vádat
Kínában emelnek ellene, s amennyiben bűnösnek találják, ott is
ítélik el. A magyar rendőrség a fiatal kínai férfit gyanúsítja annak
a 21 éves norvég diáklánynak a meggyilkolásával, akinek holttestére
augusztus 29-én találtak rá egy budapesti, VII. kerületi
diákszálláson.
 
 WASHINGTON SZÁMÁRA FONTOS AZ IZRAELI-SZÍRIAI BÉKEMEGÁLLAPODÁS
IS
 Damaszkusz – Az Egyesült Államok csütörtökön arról biztosította
Szíriát, hogy bár jelenleg az izraeli-palesztin békemegállapodásra
összpontosít, továbbra is erőfeszítéseket fog tenni egy
izraeli-szíriai megállapodás elérése érdekében. „A palesztin-izraeli
konfliktus megoldására irányuló erőfeszítésünk semmiképpen nem áll
ellentétben vagy konfliktusban azzal a célkitűzésünkkel, hogy átfogó
békét hozzunk létre a Közel-Keleten, beleértve Izraelt és Szíriát” –
mondta George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti
különmegbízottja, miután Damaszkuszban Bassár el-Aszad szíriai
elnökkel tárgyalt. Mitchell elkísérte közel-keleti útjára Hillary
Clinton amerikai külügyminisztert, aki csütörtökön fejezte be három
napig tartó tárgyalásait izraeli és palesztin vezetőkkel, anélkül,
hogy bármiféle haladás mutatkozna a ciszjordániai zsidó
telepépítkezések ügyében. Mitchell damaszkuszi útja azt jelzi, hogy
Washington növekvő mértékben tudatosítja Szíria szerepét a
közel-keleti konfliktusban.
 
 AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK A TELEPBŐVÍTÉSI MORATÓRIUM HÁROM HÓNAPOS
MEGHOSSZABBÍTÁSÁT JAVASOLTA
 Kairó – Az amerikai kormány azt javasolta Izraelnek, hogy három
hónappal hosszabbítsa meg a ciszjordániai telepbővítési moratóriumot
– adta hírül egy londoni székhelyű, arab nyelvű napilap csütörtökön.
Az as-Sark al-Auszat szerint Mahmúd Abbász palesztin elnök elfogadta
a javaslatot, de Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő még nem
válaszolt rá. A feleknek e tizenkét hét alatt kellene megegyezniük a
keletkező palesztin állam határairól. Múlt novemberben Netanjahu tíz
hónapos részleges moratóriumot hirdetett a ciszjordániai
telepbővítésekre, amely szeptember 26-án jár le. Abbász és más
palesztin tárgyalók többször is megerősítették, hogy otthagyják a
tárgyalóasztalt, ha újrakezdődnek az építkezések a palesztin
területeken. Az Európai Unió és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök
szintén a moratórium meghosszabbítását szorgalmazta.

 
 NAGY-BRITANNIÁBA ÉRKEZETT XVI. BENEDEK PÁPA
 London – Nagy-Britanniába érkezett csütörtökön XVI. Benedek pápa,
aki ünnepélyes fogadtatása után elmondott első beszédében
megemlékezett a náci Németország elleni brit kiállásról, ugyanakkor
felhívta a figyelmet a „szélsőséges ateizmus” veszélyeire is. A
katolikus egyházfő a skóciai fővárosban, Edinburghban kezdte
négynapos állami látogatását. Itt fogadta őt vendéglátója, II.
Erzsébet királynő. XVI. Benedek az első pápa, aki a brit uralkodó
vendégeként, azaz államinak minősülő látogatásra érkezett
Nagy-Britanniába. Korábban mindössze egyszer járt pápa brit földön,
1982-ben II. János Pál személyében. XVI. Benedek pápa Glasgow-ba,
Skócia legnagyobb városába is ellátogatott, ahol szabadtéri misét
tartott. Edinburghi fogadtatásán elmondott, feltűnést keltő beszédét
brit szervezetek máris erőteljesen bírálják, ugyanis többen úgy
értelmezték, hogy a pápa párhuzamot vont a nácizmus
vallásellenessége és a modern ateizmus között.