KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN –
TÖRÖKORSZÁGI NÉPSZAVAZÁS – NYILATKOZATOK, NYUGATI
SAJTÓVISSZHANG
London, Berlin, Torinó, Genf, Madrid – Nyugati vezetők
üdvözölték, s a nemzetközi sajtó is kedvezően fogadta, de egyúttal
fenntartásokat is megfogalmazott a törökországi
alkotmánymódosításról tartott népszavazás eredményével kapcsolatban.
A szavazatok 99 százalékának feldolgozása alapján meggyőző
többséget, 58 százalékot kapott az alkotmányreform a vasárnapi
referendumon, amelyet a jelenlegi alkotmányt bevezető katonai junta
hatalomátvételének 30. évfordulójára időzítettek. A Recep Tayyip
Erdogan miniszterelnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP)
által kezdeményezett módosítások főként az igazságszolgáltatást és
az alapvető állampolgári jogokat érintik. 2002-es hatalomra jutása
óta az AKP egyetlen választást sem vesztett el, a legutóbbi, 2007-es
parlamenti választásokon 47 százalékot szerzett. A török ellenzék
szerint viszont a reformok ellentétesek a demokráciával, és
túlságosan nagy befolyást adnak a kormánynak a bíróságokon.
SZÁJER: A MAGYAR KORMÁNYNAK AZ UNIÓS ELNÖKSÉG ALATT SEM KELL
FELFÜGGESZTENIE NEMZETI PROGRAMJÁT
Brüsszel – Herczog Edit téved, ha azt gondolja, hogy a jövő év
első felében esedékes magyar uniós elnökség akkor lehet sikeres, ha
a kormány közben felfüggeszti saját nemzeti programjának
végrehajtását és az ország ügyeinek rendbetételét – hangsúlyozta
Szájer József, a magyar néppárti európai parlamenti (EP-) delegáció
elnöke hétfői közleményében. Ezzel arra reagált, hogy Herczog Edit
szocialista EP-képviselő vasárnap úgy nyilatkozott: aki az ország
soros EU-elnöksége alatt alkotmányoz, szembe megy az európai uniós
normákkal. Herczog arra szólította fel Orbán Viktor
miniszterelnököt: „felejtse el, hogy 2011 első felében alkotmányt
módosít”. Szájer szerint az MSZP-s EP-képviselő a „korábbi,
felhatalmazás és parlamenti többség nélküli” szocialista kormányból
indul ki.
ROMÁN ÉS MAGYAR POLITIKUSOK IS ELÍTÉLIK HATVANNÉGY VÁRMEGYE
IFJÚSÁGI MOZGALOM (HVIM) RENDEZVÉNYÉT
Bukarest – Román és magyar politikusok is elítélik Hatvannégy
Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) rendezvényét – írta a Krónika. Az
erdélyi napilap, akárcsak a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) egyaránt
beszámolt arról, hogy a hétvégén Csíkszeredában a II. bécsi döntésre
és Észak-Erdély Magyarországhoz való „visszatérésére” emlékeztek.
Ráduly Róber polgármester a Mediafax román hírügynökségnek
ugyanakkor azt mondta: „Polgármesterként egyetlen rendezvény
engedélyezését sem utasítottam vissza, mert véleményem szerint a
szólásszabadságnak nemcsak az alkotmányban, de a valóságban is
léteznie kell”. A szombati megemlékezésen mintegy harminc huszár
vonult be a városháza előtti térre, élükön egy székely népviseletbe
öltözött férfivel fehér lovon, Horthy Miklós 1940. szeptember 11-i
csíkszeredai bevonulását szimbolizálva. Mintegy tíz feketébe
öltözött fiatal Nagy-Magyarország zászlaját, tíz idős férfi, a
magyarországi vitézi rend képviselői Nagy-Magyarország címerét
vitték.
BURNS: AMERIKA KIHASZNÁLJA A MOSZKVÁVAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÚJ
LEHETŐSÉGEIT
Moszkva – Az Egyesült Államoknak eltökélt szándéka, hogy él a
Moszkvával való együttműködés új lehetőségeivel, de továbbra is
vannak nézeteltérések a két ország között – hangsúlyozta William
Burns amerikai külügyminiszter-helyettes a Kommerszant című orosz
lapban megjelent nyilatkozatában. Burns, aki a múlt héten Moszkvában
tárgyalt, az orosz-amerikai kapcsolatok jelenlegi állásáról,
elmondta: az elmúlt másfél év alatt nagy fejlődés ment végbe, s ezt
jelzi egyebek között a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről
aláírt új szerződés, a közös érdekek előmozdítása Afganisztánban, az
atomenergia békés felhasználásában való együttműködésről és a
diplomáciai együttműködés egyebek között az iráni és az észak-koreai
kérdésben. Ugyanakkor elismerte, hogy a kapcsolatokban az
„újratöltés” nem minden területen ment végbe. Példaként a Grúziától
elszakadt és Oroszország által függetlennek elismert Abházia és
Dél-Oszétia ügyét hozta fel, amelyben élesen ellentétes az amerikai
és az orosz megítélés.
TIZENHÁROMEZER CISZJORDÁNIAI TELEPESLAKÁS ÉPÍTÉSE KEZDŐDHETNE
MEG AZONNAL
Jeruzsálem – Mintegy 13 ezer lakás építése kezdődhetne meg a
ciszjordániai zsidó telepeken a részleges építési moratórium
szeptember 26-i lejárta után – közölte hétfőn az izraeli
telepespolitikát ellenző Békét Most mozgalom. „Ha nem hosszabbítják
meg az építkezési tilalmat, a telepesek elméletileg 13 ezer új
lakást építhetnek, és ehhez a kormány jóváhagyására sincs szükségük”
– mutatott rá az izraeli civil szervezet. Izrael tavaly tíz hónapra
szóló ideiglenes korlátozást vezetett be a ciszjordániai
telepeslakások építésére. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke
csak azzal a feltétellel egyezett bele a közvetlen tárgyalásokba
Izraellel, ha felhagy az építkezésekkel a megszállt területeken
található zsidó kolóniákon. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő
vasárnap kijelentette, hogy nem maradnak érvényben a ciszjordániai
településekkel kapcsolatos korlátozások.
ELHALASZTOTTÁK A KOREAI MUNKAPÁRT KONGRESSZUSÁT KIM BETEGSÉGE
MIATT
Szöul – Elhalasztották az észak-koreai Munkapárt konferenciáját
Kim Dzsong Il betegsége miatt – tájékoztattak hétfőn szöuli
kormányforrások. Az eredetileg hétfőre kitűzött pártfórum az utóbbi
három évtized legnagyobb szabású pártrendezvénye lett volna, éppen
tekintettel Kim Dzsong Il egészségi állapotára, az utódlás
kérdésére. A 68 éves Kim Dzsong Il az elmúlt években sokat
betegeskedett, 2008-ban állítólag agyvérzésen esett át. Az
észak-koreai vezér nagyon gyengének tűnt legutóbbi, augusztusi kínai
vizitje során is. A szöuli értesülések szerint Kim egészségi
állapota csak késlelteti a kongresszust, az nem elegendő ok a
pártfórum végleges lemondására, s az a héten várhatóan
megnyílik.
BreuerPress/MTI
