” Szinte haláláig dolgozott”
Elhunyt Szenes Iván
Szenes Iván zseni volt, amihez nyúlt, abból sláger lett – mondta Aradszky László
táncdalénekes a hétfőn elhunyt szövegíró, zeneszerző halála kapcsán.
Koós János fantasztikus emberként emlékszik a 86 éves korában
elhunyt művészre, Malek Miklós alkotói igényességét emelte ki.
„Büszke vagyok arra, hogy az +istállójához+ tartozhattam és hogy a
barátjának tekintett” – hangsúlyozta Aradszky László hozzátéve: minden előadásán legalább három Szenes Iván-dalt énekel, az Annál az első ügyetlen csóknált, az Isten véled édes Piroskámat, a Nemcsak a húszéveseké a világot. „Most szombaton kétszer adtam elő ezeket, mert kétszer is felléptem” – mesélte az énekes.
Aradszky László kiemelte, hogy pályafutását alapvetően
meghatározták Szenes Iván szövegei, 1967-ben például második lett és
előadói díjat kapott a Táncdalfesztiválon az Annál az első ügyetlen
csóknál című szerzeménnyel (társszerző Dobos Attila).
„Szenes Ivánnak mintegy huszonöt dalt köszönhetek, az Isten véled
édes Piroskámat legalább tízezerszer énekeltem pályafutásom során” –
fejtette ki.
Mint felidézte, utóbbi dallal, amelyet Szenes Iván szintén Dobos
Attilával együtt jegyzett, 1966-ban megnyerte a Magyar Rádió Tessék
választani! című versenyét, és ez lett Magyarország első
aranylemeze, ami 100 ezer eladott korong után járt. Aradszky László
hozzátette: ebből a lemezből mintegy 300 ezer példány fogyott
el.
Kitért arra, hogy felsorolni is nehéz, Karády Katalintól kezdve
Sárdy Jánoson, Latabár Kálmánon, Darvas Ivánon, Hofi Gézán, Koós
Jánoson, Kovács Katin keresztül Zalatnay Saroltáig és Harangozó
Teriig hány előadónak írt Szenes Iván slágereket.
Koós János is Szenes Iván szövegeinek köszönheti legnagyobb
sikereit. Mint azt elmondta, utoljára vasárnap találkozott
barátjával, akivel énekesi karrierje kezdetére, a hatvanas évek
elejére datálódik kapcsolata.
Az előadóművész könnyeivel küszködve közölte: nem is arra kíván
emlékezni, mennyi sikerét köszönhette Szenes Ivánnak, hanem arra,
hogy a 86 éves korában elhunyt művész milyen fantasztikus ember
volt.
„Mindig azt mondta nekem, és ez volt a legnagyobb dicséret: az én
+istállómban+ te vagy a legjobb ló” – emlékezett az énekes.
Szenes Iván nevéhez számos olyan dalszöveg fűződik, amely Koós
János előadásában vált ismertté: többek között a Kislány a
zongoránál, a Nem vagyok teljesen őrült, a Sír a telefon vagy az
Annyi ember él a földön, mellyel Koós János az 1966-os
Táncdalfesztivál 2. díját nyerte el.
Malek Miklóssal, Hofi Gézával és Kovács Katival közös munkájuk a
Kell néha egy kis csavargás című 1976-os zenés rádiójáték, melynek
több száma – Próbálj meg lazítani, Macska-duett – is slágerré
vált.
Mint Malek Miklós felidézte, ez a „rádiómusical” volt az első közös
munkája Szenes Ivánnal és Hofi Gézával, akikkel együtt aztán jó
ideig sikeres hármast alkottak, ami emberileg is összefűzte
őket.
„Rendkívül jó humorú ember volt, de mint alkotótárs nem egyszerű:
nagyon magas követelményeket támasztott magával szemben is. A
Próbálj meg lazítani című dalra például ötvenkét szöveget írt” –
beszélt egykori munkatársáról Malek Miklós.
Mint hozzátette, Szenes Iván képes volt előre verset írni
megzenésítésre – így készült egyik legsikeresebb közös daluk, az Egy
kiöregedett vadászkutya dala -, de arra is, hogy kész dallamra
alkosson szöveget. „Bármikor tudott rögtönözni egy verset, de mindig
azt mondta, neki olyat kell írnia, amit az emberek meg is jegyeznek.
Erre az egész életműve példa; nagyon kevesen vannak a szakmában,
akik ilyen emlékezeteset alkottak” – méltatta barátja csaknem
kétezer számból álló életművét a zeneszerző.
Utoljára Kern Andrásnak írtak együtt dalt A kellékes című
egyszemélyes előadásához – tért ki utolsó közös munkájukra.
Malek Miklós egy hónappal ezelőtt látogatta meg utolsó alkalommal
az akkor már rossz egészségi állapotban talált alkotótársát.
„Gyöngének láttam őt, de miközben zenét hallgattunk, járt az agya.
Szinte haláláig dolgozott” – emlékezett a zeneszerező.
BreuerPress-info
