Natan Saranszki: a zsidó identitás adott erőt

 

 


 Natan Saranszki: a zsidó identitás adott erőt, hogy más elnyomottakért harcoljak

 Zsidó identitása erőt adott, hogy más elnyomottak ügyéért is harcoljon – mondta az egykori Szovjetunióban ellenzékiként, másként gondolkodóként folytatott
küzdelmére emlékezve Natan Saranszki világhírű emberi jogi aktivista
a budapesti Szent Pál Akadémián tartott előadásában szerdán.

 „A népemhez tartozás tudata segített, hogy kitartsak, ne kössek
kompromisszumot, és a KGB ne tudjon megtörni” – mondta Natan
Saranszki a Hetek Közéleti klub őszi évadnyitó könyvbemutató
rendezvényén több mint ezres közönsége előtt A Demokrácia védelmében
– a szabadság erejével a zsarnokság és terror ellen című előadásában.
        Saranszkinak néhány hete jelent meg azonos című könyve
magyar nyelven; ez az első magyar nyelvű kötete. A kőbányai Szent
Pál Akadémiát – korábbi nevén Közép-kelet-európai Bibliaiskola és
Lelkészképző Intézetet – a Hit Gyülekezete alapította 1990-ben, az
intézményben teológusképzés folyik.
        Az 1948-as születésű Saranszki, korábbi izraeli
miniszterelnök-helyettes – akit a közönség hosszú tapssal fogadott –
elmondta: a szovjet rendszerben korán „kettős gondolkodású” lett,
megtanulta, hogy létezett egy „hivatalos igazság” és egyik másik, a
családban.
        Sztálin halálára visszaemlékezve például felidézte: az
óvodában a többi gyerekkel együtt Sztálint dicsőítő dalokat énekelt,
de magában örvendezett, hogy csoda történt, a zsidóság megmenekült.
Arra is visszaemlékezett, hogy az 56-os magyar forradalom
eltiprásakor apja azt mondta neki, tragédia történt, de erről nem
beszélhettek senkinek. Elmondta, a szovjet tömbben milliók
fejlesztettek ki ilyen kettős gondolkodást.
        Életében és gondolkodásában az egyik mérföldkövet az 1967-es
hatnapos háború, Izraelnek az arab túlerő ellen aratott fényes
győzelme jelentette, amely után társaival fokozatosan kezdték
kimondani, hogy nem akarnak többé a szovjet rendszerhez tartozni. A
törekvéseit meghatározó másik esemény az 1968-as prágai tavasz volt.
Identitásváltozáson ment keresztül; a kivándorolni szándékozó
zsidóság és az emberi jogi mozgalom szószólójává vált.
        A kötetet gondozó Új Spirit Kiadó ismertetője szerint
Saranszki könyvében azt javasolja: a demokratikus országok újra a
szabadság és az emberi jogok érvényesülése alapján támogassanak
államokat, egyebek között a Közel-Keleten. Úgy látja, a saját
népüket elnyomó rendszerek nem megbízható partnerek, a zsarnokság
mindig veszélyt jelent a békére.
        A Washingtonban újrakezdődő arab-izraeli béketárgyalásokkal
kapcsolatban egy kérdésre válaszolva azt mondta: Izrael a
„demokrácia szigete a diktatúrák tengerében” a Közel-Keleten, „a
szabad világnak Izrael mellé kellene állnia”.
        Natan Saranszki (Anatolij Scsaranszkij) Andrej Szaharov és
Alekszandr Szolzsenyicin mellett a leghíresebb szovjet másként
gondolkodók közé tartozott, nagy hatással volt az egykori magyar
demokratikus ellenzék olyan neves alakjaira, mint Konrád György,
Rajk László és Demszky Gábor.
        A rövid látogatásra Budapestre érkező emberi jogi aktivista
szerdán részt vett a világ első Izraeli Kulturális Intézetének
megnyitó sajtótájékoztatóján a VI. kerületi Paulay Ede utcában.
Saranszki csütörtökön Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Martonyi
János külügyminiszterrel is találkozik.
        Saranszki, az egykori szovjet zsidó ellenzéki mozgalom
vezetője kilenc évig raboskodott a KGB hírhedt börtönében,
Lefortovóban, majd a Gulágon, egy Perm környéki munkatáborban,
ahonnan 1986-ban szabadult. Miután kiutasították a Szovjetunióból,
nemzetközi hírű emberi jogi aktivista, majd befolyásos politikus
lett, több, jobb- és baloldali izraeli kormányban szolgált
miniszterként. A kommunizmus ellen folytatott küzdelméért és
életművért George Bush amerikai elnök 2006-ban Szabadság
érdemrenddel tüntette ki. Jelenleg az Izraelbe irányuló bevándorlást
segítő félhivatalos szervezet, a Zsidó Ügynökség (Szohnut)
elnöke.