Átalakulhat az izraeli kormánykoalíció? !

 Egyre éleződnek a nézeteltérések az izraeli külügyminiszter és a kormányfő között, 

 

 


 

 Avigdor Liberman, az izraeli diplomácia vezetője nemrég arra biztatott több európai országot, hogy vegyék fontolóra egy erőmű, egy sótalanító üzem és egy kikötő megépítését a Gázai övezetben.

A kivitelezésben Izrael teljes körűen együttműködne, biztosítva a
szükséges nyersanyagokat. A projektek célja Liberman szerint az,
hogy véget vessenek az övezet Izraeltől való függésének, és hogy a
térségben élő 1,6 millió palesztin végre gondoskodhasson saját
magáról.
 Mindezzel ugyan a szomszédos Egyiptomra hárulna a Gázai övezettel
kapcsolatos felelősség, a térségnek ráadásul gyengülne az
összeköttetése Ciszjordániával, s ezzel várhatóan lehetetlenné válna
egy területileg összefüggő palesztin állam létrehozása. Olyan
elképzelés ez, amelyet egyetlen nyugati vagy arab kormány sem tudna
támogatni. A felvetést mégis nehéz lenne figyelmen kívül hagyni,
hiszen Liberman pártja a második legnagyobb erő az izraeli
kormánykoalícióban.
 A zsidó állam diplomáciájának vezetője azt hangsúlyozza, hogy meg
kell mutatniuk a világnak: Izrael – a nemzetközi jog jelenlegi
megítélésével szemben – már semmiféle tekintetben nem megszállója a
Gázai övezetnek. Liberman szerint nyugati kormányoknak és nemzetközi
szervezeteknek kellene ellenőrizniük a Gázai övezet határait, hogy
megakadályozzák a fegyverek illegális beáramlását a térségbe, s
lehetővé tegyék, hogy Izrael feloldja az övezet tengeri blokádját.
Mindezt – érvel az izraeli külügyminiszter – meg lehetne valósítani
úgy, hogy ne kelljen közvetlenül tárgyalni a Gázai övezetet uraló
radikális Hamásszal.
 Liberman szerint néhány európai állam érdeklődik is kezdeményezése
iránt, otthon pedig sikerült elnyernie a legrangosabb külpolitikai
szakértő, Slómó Avineri támogatását. Avineri a külügyminiszter
elképzelését méltatva arra hívta fel a figyelmet, hogy Izrael nem
uralja ugyan a Gázai övezetet, jelenleg mégis felelősséggel tartozik
érte.
 Liberman egyelőre nem terjesztette be tervét a kabinet elé, s még
meg kell győznie Benjámin Netanjahut, ami nem lesz könnyű feladat,
hiszen a kormányfőt az utóbbi időben egyre inkább bosszantják
külügyminiszterének ötletei. Egyesek szerint súlyosbodnak a
koalíciót terhelő nézeteltérések. A közelmúltban egy kormányülésen
Liberman Jiszráel Béténu pártja nem szavazott meg, a jövő évi
költségvetésre vonatkozó több javaslatot, arra hivatkozva, hogy azok
kifejezetten a párt által irányított tárcáktól vonnának el jelentős
forrásokat. Netanjahu és Liberman ezenkívül többször összekapott
kulcsfontosságú diplomáciai kinevezések ügyében is.
 A legélesebb szembenállást kettejük között azonban az a
törvényjavaslat váltotta ki, amelyet Liberman pártja kezdeményezett
a zsidó vallásra való áttérés megkönnyítése érdekében. Jelenleg
mintegy 350 ezer, a volt Szovjetunió területéről származó izraeli
állampolgárt az állami rabbinátus nem ismer el zsidó hitűnek.
Közülük sokan vonakodnak az áttéréstől a rabbinátus által
alkalmazott szigorú szabályok miatt. Ezen a helyzeten segítene a
Jiszráel Béténu azzal, hogy lehetővé tenné a hivatalos áttérést a
zsidó vallásra liberálisabb rabbik segédletével is.
 Az ötlet nagy felzúdulást keltett az Egyesült Államokban élő nem
ortodox zsidó közösségekben, amelyek most azt akarják, hogy az
izraeli törvények értelmében az ő rabbijaik is közreműködhessenek az
áttérésekben. Arra figyelmeztették egyúttal Netanjahut, hogy ha a
kneszet elfogadja a szóban forgó jogszabályt, az szakadáshoz
vezethet a zsidóságon belül. Az izraeli kormányfő azt ígérte a
felháborodott amerikai zsidó közösségeknek, hogy megakadályozza a
kezdeményezés megvalósulását, Libermannak pedig állítólag azt az
ígéretet tette, hogy kompromisszumos megoldást találnak még mielőtt
az izraeli parlament újra ülésezni kezd a nyári szünet
után.
 Nagyjából ebben az időben fog lejárni a Netanjahu által
meghirdetett tíz hónapos moratórium a ciszjordániai telepépítések
befagyasztására vonatkozóan. A telepesek és politikai támogatóik már
készülnek arra, hogy nagy ünneplésbe kezdenek, amint megindul az
építkezések várható újabb nagy hulláma.
 Mindeközben a kormányszövetségben szintén részt vevő Munkapárt
azzal fenyegetőzik, hogy kivonul a koalícióból, ha a telepépítések
befagyasztását felfüggesztik, és nem kezdődnek komoly tárgyalások a
palesztinokkal.
 Ezzel szemben a palesztinokkal folytatandó párbeszédet nyíltan
elvető Liberman a maga részéről nem helyezte egyértelműen kilátásba,
hogy kiszállna a koalícióból abban az esetben, ha nem oldják fel az
építkezési moratóriumot, de tekintettel a Netanjahuval fennálló
nézeteltérésekre nincs kizárva, hogy ezt amúgy is megtenné.
 Az izraeli és a palesztin fél között folyó közvetett tárgyalások
eredménytelensége miatt csalódott amerikai kormányzat talán éppen
valami ilyesmiben reménykedik. Barack Obama munkatársai közül sokan
bíznak abban, hogy Liberman – aki szemmel láthatóan nem törekszik
megegyezésre a palesztinokkal – hamarosan távozhat az izraeli
kormánykoalícióból, s helyére esetleg a jóval rugalmasabb Cipi Livni
és az ő Kadima pártja léphet.

 

BreuerPress