A rendezvény valamennyi szónoka a vészkorszakot a világtörténelem legsötétebb időszakaként említve arra hívta fel a figyelmet, hogy a népirtás nem a gázkamrákkal, hanem a hétköznapi diszkrimináció felerősödésével kezdődött, és a megkülönböztetés ma a romákat sújtja az élet minden területén.
Szurmainé Silkó Mária, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának főosztályvezetője úgy fogalmazott: a XX. század szellemi mélypontja a náci barbarizmus volt, de a délszláv háború megmutatta, hogy az emberek képesek felejteni, és a történelem megismételheti önmagát. Hozzátette: az emlékezés azt jelenti, hogy elejét vegyük a hasonló kezdeményezéseknek. A Réthelyi Miklós miniszter nevében beszédet mondó főosztályvezető megjegyezte: az elmúlt évek gazdasági válsága előtérbe helyezte az előítéleteket, azokat a problémákat, amelyeket a szőnyeg alá söpörtek, de ezeket meg kell oldani, ugyanis nincs külön magyar és roma sors, közös a felelősség és közös a jövő.
Ifj. Bogdán János, az MCF Roma Összefogás Párt elnökhelyettese a rendszerváltás utáni roma holokauszt áldozatainak nevezte azt a hat áldozatot – közülük is kiemelve az ötéves tatárszentgyörgyi Csorba Robikát -, akiket 2008 novembere és 2009 augusztusa között gyilkoltak meg, szavai szerint csak azért, mert cigánynak születtek.
A roma politikus fizikai és szellemi holokausztnak nevezte azt is, hogy több millió ember a létezés határán tengődik” naponta, de szintén ide sorolta, hogy egy nyíltan fasisztoid párt” ott ülhet a Parlamentben, és ezért a romákat és nem romákat egyaránt felelősnek nevezte.
Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság vezetője arról beszélt, hogy míg az emberi élethez és a méltósághoz való jog a legfőbb alkotmányos jog minden országban, az intézményes diszkrimináció a foglalkoztatásban, az oktatásban, a köz- és magánszolgáltatásokban naponta éri a romákat.
Azt mondta: a romák népirtása nem a gázkamrákkal kezdődött, hanem akkor, amikor megtiltották a cigány zenészeknek a fellépési lehetőséget, míg a romagyilkosságokra utalva úgy fogalmazott: a töltényhüvelyekben ott volt az előítélet, a hétköznapi rasszizmus, és így válik jelenné a múlt.
Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke párhuzamot vont a náci propaganda és a jelenlegi jobboldali média között, úgy fogalmazva, akkor és most is ők segítették hatalomhoz a szélsőségeket, szembe állítottak népcsoportokat, és a médiát tette felelőssé a romagyilkosságok miatt is.
A roma vezető szerint a mai politikában nincs jelen a józan ész, megjelent a politikai kannibalizmus”. Véleménye szerint a cigányság elvesztette státuszát, és már másodrendű állampolgár sem lehet hazájában. Arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a munkahelyteremtés gondolatával keljen és feküdjön minden nap”, államtitkárai pedig ne beszéljenek felelőtlenül, semmitmondóan, kezdjék el a valós munkát”, ne a megfélemlítés legyen a legfőbb feladatuk.
A gyászünnepség végén minisztériumok, civil szervezetek és a diplomáciai testület képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit az OCÖ falán lévő emléktáblánál.
A romaholokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le az egykori auschwitzi koncentrációs táborban.
MTI / BreuerPress
