Alkotmánybírák választása

 Az Országgyűlés hétfőn hosszú vita után döntött az Alkotmánybíróságról szóló törvény, illetve az alkotmány módosításáról.

    
    


 Eszerint az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira nyolctagú jelölőbizottság helyett az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot. Az indítványt azután módosították, hogy Sólyom László köztársasági elnök a törvényjavaslatot és a kapcsolódó alkotmánymódosítást megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak.

    
    Fidesz: arányosabb lesz az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetétele
    A fideszes Mátrai Márta az Alkotmánybíróságról szóló törvény, illetve az alkotmány módosításának záróvitájában hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök átiratának megfelelően módosították a jelölőbizottság összetételéről szóló javaslatot, így a testület összetétele arányosabb lesz.
    Arra is kitért: noha Sólyom László európai példákra hivatkozva szorgalmazta, hogy az alkotmánybírák állításában kapjon szerepet a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, nincs egységes európai gyakorlat, és a Fidesz azt a például Németországban és Lengyelországban alkalmazott módszert tartja helyesnek, amelyben a testület tagjait kizárólag a parlament választja.
    Jobbik: a két legfontosabb ellenzéki jogosítványt venné el a kormánytöbbség
    Novák Előd (Jobbik) „alkotmánypuccsnak” nevezte a fideszes javaslatot, és arról beszélt, hogy a kormánytöbbség két legfontosabb jogosítványától fosztaná meg az ellenzéket. Az egyik, hogy az Ab tagjait jelölő bizottságba a jelenlegi szabályok alapján minden képviselőcsoport egy-egy tagot delegálhat, a másik, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályait tartalmazó határozati javaslatról az országgyűlési képviselők négyötödének döntése szükséges – mondta.
    Hozzátette: a kormánytöbbség csak formai változtatásokat eszközölt a javaslaton, és nem vette figyelembe a köztársasági elnök átiratát, „Sólyom László politikai végrendeletét”.
    Párttársa, Gaudi-Nagy Tamás ugyancsak csalódottságának adott hangot, amiért a kormánypártok nem fontolták meg alaposabban az államfő észrevételeit.
    Fidesz: a választói akaratot nem lehet felülírni
    Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a javasolt módosításokat indokolva úgy fogalmazott: a választók arra adtak megbízást, hogy egy új országot építsenek fel, rendet teremtsenek, és változtassanak például az Ab-tagok megválasztásának gyakorlatán.
    Mint mondta, az alkotmánybírákat az elmúlt években politikai mutyik, megkérdőjelezhető alkuk eredményeként jelölték. Szégyenteljesnek nevezte, hogy a testület tagja lehet Kiss László, akivel kapcsolatban ügynökvádak fogalmazódtak meg.
    Hozzátette: a kétharmados választói akaratot nem írhatja felül egy 1989-ben megkötött paktum, a politikai egyensúlyra törekvés.
    Az MSZP szerint alacsony színvonalú trükközés zajlik a javaslat kapcsán
    „Rendkívül alacsony színvonalú” trükközésnek minősítette a kormánytöbbség eljárását a szocialista Lamperth Mónika, mondván, hogy a Sólyom László által támasztott kifogásokat figyelmen kívül hagyták, és csak kis mértékben módosították az eredeti indítványt.
    Hozzátette: az MSZP olyan módosító javaslatot nyújtott be, amelynek alapján az Alkotmánybíróság tagjainak személyére a parlamenti jelölőbizottság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a köztársasági elnök tenne javaslatot.
    LMP: a Fidesz viselkedjen mértéktartón!
    Schiffer András, az LMP frakcióvezetője hangsúlyozta: a köztársasági elnök véleményét a kormánytöbbség nem, csak a szocialista képviselők által kezdeményezett módosító javaslat vette érdemben figyelembe.
    A politikus arra is kitért, hogy pártja helyeselte Sólyom László jelölési gyakorlatát, mert szembement a parlamenti frakciók alkuival.
    Lázár János felszólalására úgy reagált: az nem a demokrácia, hanem a diktatúra nyelvezetébe illő.
    Mint mondta, a Fidesz 2002-es választási vereségében nagy szerepe volt annak, ahogyan a párt hatalmon viselkedett, ezért is indokolt lenne, hogy a kormánypártok mértéktartók legyenek.
    KDNP: a négyötödös szabály már nem hatályos
    A kereszténydemokrata Salamon László – Novák Előd felszólalására reagálva – megismételte a törvényjavaslat általános és részletes vitájában is kifejtett álláspontját. Eszerint nem hatályos az alkotmány azon pontja, amely az új alkotmány előkészítésének részletes szabályait tartalmazó határozati javaslat elfogadásához négyötödös többséget ír elő. Emlékeztetett: a szabályt 1995-ben fogadták el, és csak az 1998-ig tartó ciklusra vonatkozott.
    Hozzátette: a jogtárakba később „visszacsempészték” a passzust, ezért tartják most szükségesnek a törlését.
    Elfogadták az indítványokat
    Az Országgyűlés a kormánypártok szavazataival elfogadta az Alkotmánybíróságról szóló törvény és az alkotmány módosítását. Az ellenzéki pártok mindkét esetben nemmel voksoltak.
    A döntés értelmében az Ab tagjaira nyolctagú jelölőbizottság helyett az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot.
    A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy tagjának helyet kell kapnia úgy, hogy a frakciók közötti létszámarányokat is figyelembe veszik.

BPI-info