Kína és az iszlám világ kapcsolata


 Kína továbbra is baráti kapcsolatok ápolására törekszik az iszlám világgal – hangoztatták a kínai vezetők Pekingben, amikor fogadták Ekmeleddin Ihsanoglut, az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) főtitkárát.

 Jang Csie-cse (Yang Jiechi) külügyminiszter találkozott a dzsiddai székhelyű szervezet első emberével, korábban pedig Vu Pang-kuo (Wu Bangguo), a kínai parlament elnöke fogadta Ihsanoglut.
 Vu Pang-kuo ez alkalommal beszélt az iszlám országok és a fejlődő
nemzetek kétoldalú cserekapcsolatainak hosszú történelméről, a
hagyományos barátságról, amely Kínát és az iszlám országokat
összeköti, valamint elismeréssel szólt azokról az államokról,
amelyek támogatják Kínát az alapvető érdekeit szolgáló
ügyekben.
 Vu ígéretet tett arra, hogy Kína ezt viszonozza, s a politika, a
gazdaság, a kereskedelem és a kultúra területén az együttműködés
fokozására törekszik. A kínai politikus külön is tájékoztatta
vendégét a többségükben muszlimok lakta Hszincsiang-Ujgur (Xinjiang
Uygur) autonóm terület társadalmi és gazdasági helyzetéről.
 A török Ekmeleddin Ihsanoglu kiemelte, hogy az OIC ellenzi a
terrorizmus, a szeparatizmus és a vallási szélsőségek minden
formáját, továbbá az iszlám világ és Kína közötti hagyományos
barátság és együttműködés fokozásán kíván dolgozni.
 Ihsanoglu korábban találkozott Vang Cuo-annal (Wang Zuoan), az
állami egyházügyi hivatal miniszteri rangú igazgatójával. Vang
elmondta, hogy Kína területén ezer éve élnek muszlimok, jelenleg
körülbelül 21 millióan. Az országban 45 ezer mecset található, s a
hívőket 55 ezer imám szolgálja. Kína-szerte tízezer iszlám intézet
és mintegy 400 szervezet működik. Vang kitért arra is, hogy
biztosítják a muszlim lakosság hozzájutását a “halál”, vagyis az
iszlám vallásnak megfelelő ételekhez. Külön is megemlítette a
Hszincsiang-Ujgur (Xinjiang Uygur) autonóm területet, ahol elmondása
szerint 24 ezer mecset, valamint tízezer pénteki imahely található,
s ahol 29 ezer imám áll a muszlim közösségek élén.
 Ekmeleddin Ihsanoglu a tavaly júliusi urumcsi (Urumqi)
zavargásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy mivel az eseményekben
sok muszlim meghalt, nagy nyomás nehezedett a szervezetre, s a kínai
kormány engedélyével egy technikai küldöttséget indítottak a
helyszínre. A főtitkár hangsúlyozta, hogy nem volt és ezután sem
lesz céljuk a beavatkozás más országok belügyeibe, s aláhúzta, hogy
maguk is ellenzik a vallási radikalizmust.
 Ihsanoglu a török Anadolu hírügynökségnek Pekingben azt mondta, a
kínai vezetőktől hallottak legfontosabb üzenete számára az, hogy
vendéglátói – elismerve, hogy a hszincsiangi térségben élők
jövedelme nagyon alacsony – olyan térségfejlesztési programot
dolgoztak ki, amelynek eredményeként 2015-re az ujgurok lakta
régióban az egy főre jutó jövedelem országos szinten is kiemelkedő
lesz. Ihsanoglu azt hangoztatta, hogy szervezete a muszlimok
kulturális és vallási jogainak védelmében lép fel, s ezt mindenütt a
világon csakis hivatalos kapcsolatai útján teszi.