a határtérségek átjárhatósága is fontos
A Duna-stratégiát illetően a közlekedés problémájának megoldása nem merülhet ki a hajózásban, garantálni kell a fejlődésből sokáig kimaradt határtérségek átjárhatóságát utak, vasutak és hidak építésével is – fejtette ki csütörtökön Konstancában Németh Zsolt.
A külügyi államtitkár azon a külügyminiszteri konferencián vett
részt, amely a Duna-stratégia előkészítő folyamatának része. Az
Európai Bizottság közreműködésével megrendezett értekezlet a
konzultációs szakasz utolsó eleme, arra a Duna-régió államainak –
Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Németország,
Románia, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia,
Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldávia és Ukrajna –
külügyminiszterei kaptak meghívást.
Az Európai Bizottság ez év decemberéig terjeszti elő a
Duna-stratégia akciótervét, amelyet előreláthatólag 2011-ben,
Magyarország reményei szerint az első félévi magyar európai uniós
elnökség idején fogadnak el. A Duna-stratégia általános célja, hogy
erősítse a Duna-menti régió kohézióját, és segítse a még nem EU-tag
országok csatlakozását az integrációs folyamathoz.
Németh Zsoltnak a magyar álláspontot mind a konferencián, mind
pedig a román partnerekkel folytatott kétoldalú megbeszélésein volt
alkalma kifejteni. Az utóbbiak egyetértettek vele abban, hogy
konkrét projektek megvalósítására kell törekedni. „Ha ezeket két-
vagy többoldalú együttműködés révén eredményesen megvalósítjuk, az
jó pozícióba hozhatja a makrorégiók intézményét az Európai Unióban,
és a 2014-2020-as költségvetésben talán már megjelenhetnek önálló
jogon, a kohéziós politika új összetevőiként a makrorégiós
stratégiák” – mondta az MTI-nek az államtitkár, aki szerint a
Duna-stratégiával összefüggésben Magyarországnak négy fontos
célkitűzése van.
Ezek közül az első az, hogy lendületet kapjon a fejlődésből hosszú
évtizedeken át kimaradt határtérségek átjárhatósága, ennek komoly
lendületet adhat az utak, vasutak, hidak építése. A második
célkitűzés a Duna-medence alatt található természeti kincs megfelelő
védelme, ezen kívül közös megoldásokra van szükség az árvízvédelem,
a vízgazdálkodás, az édesvízvédelem, valamint a szennyvíztisztítás
problémáira – mondta.
A harmadik terület a közlekedés – hangsúlyozta Németh Zsolt, aki
úgy fogalmazott, hogy a Duna az Európai Unió egyik fő közlekedési
folyosója. Az államtitkár úgy véli: a közlekedés problémájának
megoldása nem merülhet ki a hajózásban. Magyarország a vasúti
közlekedést ugyanolyan kiemelten kívánja kezelni – mondta,
tarthatatlannak nevezve, hogy Közép-Európában még nyoma sincs annak
a nagysebességű szerelvényeket közlekedtető vasúti hálózatnak, amely
az elmúlt években Nyugat-Európában kiépült. A Duna-medencében a
legfontosabb projekt a
Párizs-Strasbourg-Stuttgart-München-Bécs-Budapest-Bukarest-Konstanca
gyorsvasút megépítése – hangoztatta Németh Zsolt.
Negyedik célkitűzésként a kultúra és az identitás megőrzését
jelölte meg. „A Duna menti népek együttélését és a kulturális
sokféleség értékeit hangsúlyosan szeretnénk megjeleníteni ebben a
Duna-stratégiában” – mondta. Szerinte ennek nem csupán
kisebbségvédelmi, hanem turisztikai vonatkozásai is vannak.
