IZRAEL ENYHÍT A GÁZAI TILTOTT ÁRUK LISTÁJÁN

KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN


AZ ENSZ BT MEGSZAVAZTA AZ IRÁN-ELLENES SZANKCIÓKAT
 Washington – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán megszavazta az
újabb Irán-ellenes szankciókat; a testület 15 tagja közül Brazília
és Törökország nemmel szavazott, Libanon tartózkodott. Az Egyesült
Államok a nyomására elfogadott határozattal szakított korábbi
politikájával, amely a Teheránhoz való közeledésre helyezte a fő
hangsúlyt. A korábbi hasonló határozatoknál csak némileg erősebb, öt
hónapon keresztül egyeztetett szankciókat azonban gyengíti, hogy nem
bírják a BT egységes támogatását. Hillary Clinton amerikai
külügyminiszter ugyan minden korábbinál keményebb
büntetőintézkedésekről beszélt, azok távol esnek az Iránnal szembeni
bénító erejű gazdasági szankcióktól, nincs szó a
legfőbb iráni bevételi forrást jelentő olajexport elleni embargóról
sem. Az új, immár negyedik szankciócsomaggal nukleáris programja

miatt büntetik Iránt, amely a nyugati országok szerint tudományos
programja leple alatt atomfegyverek előállítására törekszik. Irán
dacosan reagált az újabb szankciókra és leszögezte: nem hagy fel az
urándúsítással és felülvizsgálja kapcsolatát a Nemzetközi
Atomenergia-ügynökséggel.

 SZEMLÉLETVÁLTÁST SÜRGET GÁZÁBAN AZ AMERIKAI ELNÖK
 Washington – Szemléletváltást sürgetett a Gázai övezet izraeli
blokádját illetően szerdán az amerikai elnök, amikor fogadta a Fehér
Házban Mahmúd Abbász palesztin elnököt. A találkozó után Barack
Obama úgy fogalmazott, a fennálló helyzet Gázában elfogadhatatlan,
„jobb megközelítésre” van szükség. Kifejtette: „új fogalmi keretet”
kell kidolgozni a három éve tartó izraeli blokád kapcsán. Obama és
Abbász találkozójára bő egy héttel azután került sor, hogy Izrael
május 31-én megtámadott egy segélyflottillát, amely a Gázai övezetet
sújtó izraeli blokád elleni tiltakozásul igyekezett a térségbe. A
kommandós akcióban kilenc török palesztinbarát aktivista vesztette
életét. Izrael a blokáddal akarja megakadályozni, hogy a Gázában
hatalmon lévő radikális szervezet, a Hamász fegyverekhez juthasson.
Az amerikai elnök bejelentette, hogy kormánya további 400 millió
dollárnyi segélyt küld a palesztinoknak a Gázai övezetbe, amit a
palesztin elnök „pozitív jelnek” értékelt.

 TRIANON-EMLÉKNAP – POZSONY NYILATKOZATBAN UTASÍTOTTA VISSZA
BUDAPEST ÁLLÍTÓLAGOS REVIZIONISTA IGYEKEZETEIT
 Pozsony – A szlovák kormány határozottan visszautasítja a magyar
kormány és a parlament revizionista törekvéseit, mert azok szerinte
megkérdőjelezik a 20. század történelmét – derül ki abból a
nyilatkozatból, amelyet a szlovák kormány fogadott el szerdán a
trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából. Pozsony
szerint ez a magyar politika éket ver a nemzetek és az államok
baráti és békés együttélése közé, s a nemzetközi békerendszerek és a
21. századi modern európai politika iránti tisztelethiány
megnyilvánulása. A szlovák kormány ugyanakkor erélyesen tiltakozik
az I. világháború utáni politikai történések egyoldalú és
tendenciózus értelmezése ellen. „A trianoni békeszerződés aláírása
nemcsak a történelmi Magyarország elnyomott nemzetei új államainak
megszületését eredményezte, hanem a Magyar Köztársaságét is, olyan
államokét, amelyek többsége belépett az Európai Unióba” – áll a
dokumentumban. Eszerint az államhatárok kijelölésénél az összes
állampolgár jogaira tekintettel voltak.

 LAJCÁK: NINCS ALTERNATÍVÁJA A SZLOVÁK-MAGYAR KÉTOLDALÚ
KONZULTÁCIÓNAK
 Brüsszel – A szlovákiai választások után egészen bizonyosan folynak
majd kétoldalú egyeztetések a szlovák-magyar viszonyban feszültséget
okozó témákról, mert a két országnak nincs más alternatívája –
jelentette ki Brüsszelben szlovák külügyminiszter. Miroslav Lajcák
szerdán az Európai Parlament szocialista frakcióját tájékoztatta a
témáról. A találkozó után nyilatkozva Martin Schulz EP-frakcióvezető
úgy vélte, a miniszter és a két ország képviselőcsoporton belüli
delegációjának tagjai építő szellemben álltak a problémához. Tabajdi
Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője leszögezte, hogy az
európai szocialisták egyértelmű üzenetet küldtek az Irány –
Szociáldemokrácia (Smer) szlovák párt irányába: egyrészt vegyen
vissza a hangnemből, másrészt a választások után ne lépjen újra
koalícióra a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párttal.

 NÉMETH ZSOLT: AZ ÚJ MAGYAR KORMÁNY ÉRDEMI KÖZÉP-EURÓPAI
EGYÜTTMŰKÖDÉSRE TÖREKSZIK
 Bukarest – Az új magyar kormány érdemi közép-európai
együttműködésre törekszik, s ebben a folyamatban Magyarországot és
Romániát számtalan közös érdek fűzi össze – fejtette ki Németh Zsolt
szerdán Bukarestben, a magyar sajtónak nyilatkozva. A külügyi
államtitkár hangsúlyozta, hogy Budapest nyitott a két ország közötti
új minőségű együttműködésre, ezen kívül egy sokkal
kiegyensúlyozottabb kapcsolatot szeretne a magyar nemzetpolitika,
illetve a magyar szomszédság- és térségpolitika között. Németh Zsolt
a Duna-stratégiában résztvevő 14 ország külügyminisztereinek
konstancai találkozójára érkezett Romániába, s e programja előtt
Bukarestben találkozott Markó Béla romániai
miniszterelnök-helyettessel. Megeszélésükön érintették az ősszel
megrendezendő újabb közös kormányülés előkészítésének kérdéseit
is.

 IZRAEL ENYHÍT A GÁZAI TILTOTT ÁRUK LISTÁJÁN
 Jeruzsálem – Izraeli és palesztin hivatalos források szerdán
bejelentették, hogy Izrael kibővítette a Gázai övezetbe szállítható
áruk körét. Izrael elsősorban élelmiszereket vett le a három éve
foganatosított kereskedelmi blokád listájáról, mint például a
szénsavas italokat, gyümölcsleveket, lekvárokat, édességet, fűszert,
de a borotvakrém se lesz tiltott ezentúl. Az árukból már szerdán be
is jutott Gázába. Izrael azt követően vette kereskedelmi zár alá az
övezetet, hogy 2007-ben a Hamász radikális iszlamista szervezet
került hatalomra ott. A zsidó államtól az utóbbi időben
erőteljesebben követelik, hogy enyhítsen a blokádon.

 AZ EP ELNÖKE A ROMÁNIAI REFORMOKAT SZORGALMAZTA A BUKARESTI
PARLAMENTBEN
 Bukarest – A romániai reformok folytatását szorgalmazta szerdán a
bukaresti parlamentben Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP)
elnöke, aki szerint a politikusoknak akkor is meg kell hozniuk a
„helyes döntéseket”, ha népszerűségük ezáltal csökken a választók
körében. Az EP elnöke szerdán érkezett Romániába, ahol a parlament
vezetőségével találkozott, majd részt vett a törvényhozói testület
ünnepi ülésén. Buzek Traian Basescu államfővel és Emil Boc
kormányfővel is tárgyal. A román parlament hamarosan szavaz arról a
bizalmatlansági
indítványról, amelyet az ellenzéki szociáldemokraták terjesztettek a
testület elé a 25 százalékos bércsökkentést és a 15 százalékos

nyugdíjcsökkentést tervező Boc-kormány megbuktatása érdekében. A
szavazáson a törvényhozók a kabinet megszorító intézkedéscsomagjának
a sorsáról döntenek, mert ha elutasítják az indítványt, akkor az
intézkedések automatikusan a parlament által is elfogadottnak
tekinthetők.

 TŐKÉS LÁSZLÓT JELÖLI A NÉPPÁRTI FRAKCIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT
ALELNÖKI TISZTSÉGÉRE
 Brüsszel – Tőkés Lászlót jelöli az európai néppárti frakció az
Európai Parlament (EP) alelnöki tisztségére – közölte szerdán Szájer
József a frakció alelnöke, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője.
Mint arról beszámolt, az erről tartott frakcióülésen a fideszes
EP-képviselőcsoport javaslatára közfelkiáltással támogatták Tőkés
László jelölését. Az EP egyik alelnöki posztja Schmitt Pálnak, a
Magyar
Országgyűlés elnökévé történt megválasztása nyomán üresedett meg.
Schmitt utódjául a fideszesek Tőkés László erdélyi EP-képviselőt

javasolták, és a jelölést a román néppárti delegáció is támogatta.
„Tőkés László személyében megtestesíti mindazokat az értékeket,

amelyeken a zsidó-keresztény gyökerű, civilizációs vívmányaira
büszke, polgárainak szabadságjogait védelmező Európa nyugszik” –

hangsúlyozta nyilatkozatában Szájer József.

 KÉPVISELŐI IRODÁT NYITOTT MAROSVÁSÁRHELYEN EGY JOBBIKOS
EP-KÉPVISELŐ
 Bukarest – Európai parlamenti képviselői irodát nyitott az erdélyi
Marosvásárhelyen Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti (EP)
képviselője, tiltakozást váltva ki a helyi magyar és román
értelmiségiek körében. Az Új Magyar Szó és a Krónika című erdélyi
napilapok szerdán Szegedi Csanádot idézik, aki az iroda megnyitása
alkalmából elmondta: fel szeretnék vállalni az erdélyi magyarság
ügyét, az autonómia megvalósítását, a magyar nyelv használatának
kiszélesítését egész Erdély területére. Hozzátette, nemcsak a
magyarokat, hanem a románokat is szívesen segíti problémájuk
orvoslásában, ha felkeresik őt. Az EP-képviselő bírálta a Romániai
Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben az európai törvényhozói
testületbe bejutott három romániai magyar képviselőt, akik szerinte
„soha nem beszélnek az autonómiáról, minden egyébbel kapcsolatosan
hallatják a hangjukat, csak saját választóikért
nem”.

 ELŐTERJESZTETTE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓS KÜLÜGYI SZOLGÁLAT
SZEMÉLYZETI KONCEPCIÓJÁT
 Brüsszel – Az Európai Bizottság és a tagállami kormányokat
képviselő Európai Tanács alkalmazottainak átcsoportosítása mellett
nemzeti diplomatákat is felvesznek majd az EU új külügyi
apparátusába, az Európai Külügyi Szolgálatba (EKSZ). Ezt szerdán
közölte Maros Sefcovic, az unió legfőbb végrehajtó testületének az
igazgatásért, illetve intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa.
Mint elmondta, az Európai Bizottság elfogadta az EKSZ személyzeti
szabályzatára vonatkozó tervezetet. A fő cél a szlovák EU-biztos
szerint az, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a három különböző
helyről – a tanácstól, a bizottságtól, illetve a nemzeti diplomáciai
szolgálatoktól – érkező leendő alkalmazottak. Amint az EKSZ
létrehozásáról szóló határozat hatályba lép, számos bizottsági és
tanácsi alkalmazottat csoportosítanak át – részben egyénenként,
részben csoportokban – az Európai Külügyi Szolgálathoz. Valamennyi
álláshelyet meghirdetik, és nyitott a pályázati lehetőség a nemzeti
diplomáciai szolgálatokban dolgozók számára is.

 ÓV A LENGYEL KORMÁNYFŐ AZ EU MEGOSZTOTTSÁGÁTÓL
 Brüsszel – Óvott attól Donald Tusk lengyel miniszterelnök, hogy az
Európai Unióban elmélyüljön a megosztottság az euróövezeti és az
azon kívüli tagországok között a közös gazdasági kormányzás
megerősítésekor. Tusk szerdán megbeszélést folytatott Brüsszelben
José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, majd közös
sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta, hogy az EU-nak minden
tagállammal szemben azonos normákat kell megfogalmaznia, és
mindegyikük számára azonos lehetőségeket kell biztosítania. Nem
szabad eltávolítani a többiektől az eurózóna 16 tagú „exkluzív
elitjét” – fogalmazott, hangsúlyozva: Lengyelország is csatlakozni
akar majd az euróövezethez. Felhívta a figyelmet: hazája a
legnagyobb ország az új tagállamok között, ragaszkodik az egyenlő
elvárásokhoz, az egyenlő lehetőségekhez. Tusk elutasította, hogy a
közös gazdasági kormányzás megteremtése jegyében csak az eurózóna
országai számára hozzanak létre új intézményeket.

 KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG – A ROMÁN SZENÁTUS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA
ÁLLÁSFOGLALÁST SZORGALMAZ
 Bukarest – Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a
bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan foglaljon
állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti
összetartozás törvényének elfogadásával kapcsolatban. A Krónika című
erdélyi lap honlapján közölte szerdán, hogy a külügyi bizottság
szerint nem kívánt következményei lehetnek a román-magyar kétoldalú
kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. Titus
Corlatean, a bizottság elnöke már pénteken bírálta a magyar
állampolgárság kiterjesztését a határon túli magyarokra, valamint a
nemzeti összetartozás törvényét, amivel szerinte a magyar kormány
megkérdőjelezi a Párizs környéki békeszerződéseket.

 

BreuerPress/MTI