Huszonkilenc pontos gazdasági akciótervet mutatott be Orbán Viktor


    Huszonkilenc pontban sorolta fel a kormánya által javasolt intézkedéseket Orbán Viktor kormányfő kedden a parlamentben az első gazdasági akciótervet ismertetve.
    A miniszterelnök napirend előtt közölte: a terv két fő gondolatra koncentrál, az új gazdasági rendszer kialakítására és a kölcsönös felelősségvállalás bevezetésére.
    A új gazdasági rendszer kapcsán leszögezte: Magyarországnak a termelő kapitalizmusra kell koncentrálnia, és vissza kell szorítania a spekulatív kapitalizmust.
    A kormányzati akcióterv hét intézkedést tartalmaz a jelentős adócsökkentés és az adózás egyszerűsítése érdekében – mondta.
    A miniszterelnök tíz, úgynevezett kisadó eltörölését javasolta a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül.
    Hangsúlyozta, az egykulcsos adózás és a családi elvű adózás rendszerét egyesítő előterjesztést fognak tenni. Orbán Viktor azt is indítványozta, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos legyen az adókulcs.
    Az intézkedések között található a bankadó bevezetése. A bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek a költségvetésbe való befizetésének mértékét emeljék 13-ról idén 200 milliárd forintra – mondta a kormányfő.
    A miniszterelnök a Széchenyi-kártyaprogram kibővítéséről is szólt, azt 50 millió forintig emelnék fel, és lehetne beruházásra, pályázati önerő céljára is felhasználni.
    Hozzátette: külön előterjesztést készítenek az Országgyűlés és az ország teljes nyilvánossága számára az európai uniós források radikális átrendezéséről a kis- és közepes vállalkozások javára.
    Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az akcióterv támogatásáról biztosította a miniszterelnököt a fideszes képviselők nevében.
    KDNP: a társadalmi igazságosság érvényesült
    A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a társadalmi igazságosság érvényesült a kormányfő által kedden a parlamentben meghirdetett első gazdasági akciótervben.
    Harrach Péter azt mondta, sok érdeket fog sérteni a program a magyar társadalomban, de nem a kisemberekét. A pénzügyi egyensúly megteremtésében, a gazdasági talpra állításában mindenki vegyen részt, ne csak a kisemberek – szögezte le a KDNP-s politikus.
    Ezt szolgálja – mint kifejtette – a hitelintézeti járulék növekedése, a bankok megadóztatása.
    Megemlítette a magas végkielégítések megadóztatását célzó intézkedést, a fizetési plafon bevezetését az állami szférában, a bértömeg gazdálkodást és annak tizenöt százalékos csökkentését, illetve az igazgatóságok számának mérséklését.
    LMP: neokonzervatív fordulatot hajt végre a kormány
    A Lehet Más a Politika szerint a kormány neokonzervatív fordulatot hajt végre és szegényellenes politikát hirdetett.
    Schiffer András frakcióvezető kedden a parlamentben a kormányfő gazdasági akciótervet ismertető beszéde után azt mondta, neokonzervatív fordulatot hajtottak végre, miközben nem ezt ígérték. Az adócsökkentés populizmusával jöttek elő, a kisebb állam demagógiáját folytatják – fogalmazott az ellenzéki politikus.
    Akkor, amikor az egykulcsos adó tervével előállnak, nem mondják meg, hogy ez a politika a felső középrétegek egyoldalú kedvezményezéséről szól, a tervezett intézkedések cserben hagyják a szegényeket – mondta.
    Azt is felrótta a kormánynak, hogy nem tette világossá, ha megfelelő költségvetési fedezet nélkül jelentenek be drasztikus adócsökkentést, az mivel fog járni a forint alapú hitelek kamatait illetően.
    Jobbik: az akcióterv jó, de aknák és hiányosságok vannak benne
    A kormány gazdasági akcióterve nagy részben jó, de vannak benne aknák és hiányosságok, és nem látják annak a hatásait – mondta a miniszterelnök által bejelentett intézkedésekre a Jobbik nevében reagáló Vona Gábor. Hozzátette, hogy ezért a Jobbik egy második akciótervet is javasol.
     Közölte, hogy a jövő felé fordulás mellett mintha lenne egy kis feledni akarás is. Kételyként fogalmazta meg, hogy az elhangzottak mennyire voltak átgondolt gazdasági tervek és mennyire az elmúlt napok “felelőtlen megnyilatkozásai” által létrejött kényszerpálya eredményei.
    Leszögezte, hogy Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke felelőtlen kijelentéseivel bajba sodorta Magyarországot. Megjegyezte, hogy emellett viszont az MSZP-é a felelősség azért, hogy a gazdaság a jelenlegi helyzetbe jutott.
    Saját javaslataikról azt mondta, a kormány által adott akcióterv elnevezés jó, mert valóban akciótervre van szükség, de a jelenlegi bejelentések alkalmatlanok a kialakult gazdasági helyzet megoldására.
    MSZP: a szocialista kormányok intézkedései is szerepelnek az akciótervben
    A szocialista Mesterházy Attila szerint az Orbán Viktor által ismertetett gazdasági akciótervben számos olyan részlet szerepel, amelyeket a Bajnai-, illetve a Gyurcsány-kormányok is meghoztak intézkedésként, de akkor a Fidesz-KDNP azokat nem támogatta.
    A frakcióvezető a kormányfő napirend előtti felszólalására válaszolva kijelentette azt is, hogy a kormánypártok másként látják a helyzetet, mint a hazai és külföldi pénzügyi, gazdasági szakemberek. Megjegyezte, miközben arról beszélnek, hogy a költségvetésben olyan hiányok vannak, amelyeket korrigálni kell, eközben a miniszterelnök nem beszélt arról, hogyan akarják tartani a hiányt és csökkenteni az államadósságot, miközben lemondanak bizonyos állami bevételekről.
    Mesterházy Attila annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt hetekben a kormány pártjai keresték az irányt, nem nagyon tudtak konkrétumokat mondani, “de élen jártak a válság előidézésében”.