A politikai judaizmus és Izrael állam születéséről, illetve az arab-zsidó megbékélés
esélyeiről vitáztak a Hős új ország – a modern Izrael 60 éve
mottóval megtartott beszélgetés résztvevői vasárnap a XVII.
Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Mint a beszélgetést vezető Morvay Péter, a Hetek újságírója
felidézte, májusban lesz 150 éve, hogy a modern Izrael megálmodója,
Herzl Tivadar megszületett Budapesten.
Heller Ágnes filozófus elmondása szerint Herzl jómódú újságíró
volt, akit semmiféle üldöztetés nem ért, valamiért mégis az volt az
érzése, hogy a zsidóságnak önálló államra van szüksége. „Nem
elsősorban a Dreyfus-per vagy az antiszemita Karl Lueger bécsi
polgármester tevékenysége miatt, hanem mert megsejthetett valamit a
holokauszt borzalmaiból” – vélekedett.
A filozófus azonban hozzátette, a politikai cionizmus eszméje
szemben állt a vallásos cionizmus elképzeléseivel; az ortodoxok
közül sokan úgy vélték, a vallási kérdések iránt közömbös Herzl
politikai célok érdekében „eladja” a zsidóság szellemi
kincsét.
Gábor György vallásfilozófus szerint látszólag ellentmondásos, hogy
az önálló Izrael eszméje éppen abban az időszakban született meg,
mikor az európai zsidóság az emancipációnak köszönhetően megkapta az
addig csak áhított politikai jogokat. „A gettó falai leomlottak”,
ami nagyszerű dolog volt, de megnehezítette a saját törvények
megtartását is a zsidók számára – emlékeztetett a kutató a
beilleszkedés nehézségeire.
Mint Tatár György filozófus megjegyezte, a Palesztinát akkor uraló
Oszmán Birodalom nem kívánt egy független államot saját tartománya
helyén, és az európai zsidóság többségének tetszését sem nyerte meg
Herzl terve. Heller Ágnes szerint Izrael létrejöttének végül „6
millió élet volt az ára”; olyan ár, amelyet senki sem vállalt
volna.
Arra kérdésre, hogy a kereszténység válaszolt-e az Izrael állam
létrejötte által felvetett teológiai kérdésekre, Tatár György úgy
vélte, ilyen válasz eddig nem született, míg valláspolitikailag a
Vatikánnak „késélen kell táncolnia”, mert a pápának gondolnia kell a
muszlim országokban élő keresztények sorsára is.
Mint a filozófus hozzáfűzte, az iszlám jog szerint elfogadhatatlan
a zsidó szuverenitás egy egykori muszlim területen, ezért a tartós
zsidó-muszlim megbékéléshez az arab országok szekularizációjára
lenne szükség.
A beszélgetésen, amelynek mottóját a könyvfesztiválon is
bemutatott, két éve kiadott azonos című könyv adta, Morvay Péter
Natan Saranszkij izraeli politikust idézte, aki szerint az arab
országok rezsimjei saját népeik szabadságjogait sem tartják
tiszteletben. Heller Ágnes szerint ez azonban nem feltétlenül kell,
hogy a béke akadálya legyen, hiszen az Egyesült Államok sem
háborúzott a Szovjetunió ellen, míg jelenleg a világpolitikában
aktívan részt vevő Kínában is totális diktatúra van.
BPI/MTI
