Schmidt Mária: a diktatúrák tapasztalata nem törölhető ki a múltból


A totális diktatúrák tapasztalatát nem törölhetjük ki közös múltunkból, közösen kell emlékeznünk a tragédiákra, hogy ezzel megerősítsük immunrendszerünket – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója vasárnap Budapesten. A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen felszólalt Erdő Péter bíboros, Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke, és felolvasták Bajnai Gordon kormányfő levelét.

 A Terror Háza Múzeum koncerttel egybekötött rendezvényére küldött
levelében Bajnai Gordon arról írt, hogy “Magyarország utcáin nem 
masírozhatnak többé fasiszta félkatonai szervezetek”. A
miniszterelnök hangsúlyozta: a holokauszt soha többé nem ismétlődhet
meg, a múlt mentegetésével nem éledhet újjá a gyűlölet.
 Schmidt Mária azt mondta, a közös emlékezés során megtanultuk, hogy
a felelősök, a bűnösök után azokat a neveket is fel kell idéznünk,
akik “emberek maradtak az embertelenségben, akiknek példáját a
felnövekvő nemzedékek elé tárhatjuk”.
 Megemlítette, hogy tavaly Sztehlo Gábor evangélikus lelkész
embermentő példájára, idén pedig Slachta Margitra, Magyarország első
női parlamenti képviselőjére emlékezik a társadalom, aki “hívő
keresztényként szembefordult a fajüldözéssel és mindenfajta
embertelenséggel”.
 Schmidt Mária hangsúlyozta: Slachta Margit az első pillanattól
kezdve kiállt az üldözött zsidóság mellett, szembeszegült a faji
megkülönböztetéssel úgy, hogy személyes kockázatot is vállalt.
1941-ben a belügyminiszternél tiltakozott amiatt, hogy több mint 14
ezer zsidó embert lemészároltak Kamenyec-Podolszkban a magyar
belügyi hatóságok közreműködésével. 1942 tavaszán a szlovákiai
zsidóság képviselői kérték Slachta Margit segítségét. XII. Pius pápa
(1939-1958) többi között az ő közbenjárására utasította Szlovákia
hét püspökét, hogy személyesen tiltakozzanak a szlovák állam
vezetésénél a megmaradt zsidóság deportálása ellen. Az általa
alapított szervezet, a Szociális Testvérek Társasága Magyarországon
házait és papírjait átengedte az üldözötteknek, ezzel több mint ezer
embert mentettek meg.
 Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek beszédében
kiemelte: a holokauszt áldozataink magyarországi emléknapján
“ártatlan és kiváló emberek tömegeire, szakemberekre, művészekre,
alkotókra emlékezünk, (…) akiket kizárólag származásuk alapján
ennek az országnak az akkori vezetése szolgáltatott ki a
megsemmisítésnek”.
 Az egyházi vezető arról is szólt, hogy a történelemből tanulni
kell, mert minden bölcs nép, amely élni akart, tudta, hogy az elmúlt
korok “bűneit és szabadulásait el kell beszélniük” az újabb
nemzedékeknek. Ez a beszéd pedig – folytatta – nem lehet pillanatnyi
érdekek függvénye, “csak akkor mutathat egy egészségesebb, jobb jövő
felé, ha a tiszta és teljes igazságot adja tovább”.
 A bíboros Slachta Margitról elmondta: katolikusként fordult szembe
a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel. Slachta Margit
elítélte a második világháború folyamán egyre fokozódó antiszemita
propagandát, uszítást és gyűlöletkeltést. 1942-ben azt írta, hogy “a
miniszterelnökkel szemben kellene elsősorban fellépni, aztán a
belügyminiszternél kikényszeríteni, hogy a gyűlölettel való
mérgezést az egész vonalon tiltsa le” – idézte Erdő Péter.
 A vészkorszakban szintén üldözötteket mentő Salkaházi Sára nővérről
szólva Erdő Péter úgy fogalmazott, a későbbi évek igazolták, hogy “a
keresztény szeretet képessé tudja tenni az embert arra, hogy akár az
életét is adja üldözött embertársaiért, Boldog Salkaházi Sára
vértanú hitéből fakadó hősiessége örök példakép a
számunkra”.
 Semmilyen politikai számítás nem igazolhatja az ember méltóságának
meggyalázását vagy lebecsülését, az emberi élet puszta gazdasági
vagy politikai tényezőként kezelését, a szeretet kultúrája helyett a
gyűlölet, a feszültség, a zűrzavar terjesztését – hangsúlyozta a
bíboros.
 A megemlékezés végén többen mécsest gyújtottak a múzeum
falánál.
 Az eseményen megjelent mások mellett Feldmájer Péter, a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke,
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és Huszár Pál, a
Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke.
 A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját 2001 óta minden
évben április 16-án rendezik, amikor arra emlékeznek, hogy 1944-ben
ezen a napon kezdődött Kárpátalján a magyarországi zsidóság gettókba
zárása. Az idén a zsidó vallási előírások miatt az emléknapot több
szervezet vasárnap rendezte.
 A Terror Háza Múzeum rendezvényén egyperces néma csenddel
megemlékeztek az egy hete történt lengyel repülőgép-szerencsétlenség
áldozatairól is. A légikatasztrófáról szólva, amelyben életét
vesztette Lech Kaczynski lengyel elnök és több lengyel politikai,
katonai vezető, továbbá egyházi személyiség, Balog Zoltán, az
Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke arról beszélt, hogy
két nép viszonyában “mindig a barátságot és a szeretetet kell
választani”.

BreuerPress