Hiller István átadta a kutató- elitegyetem minősítést és a Kiváló Egyetem címet
Hiller István oktatási és kulturális miniszter „kutató- elitegyetem minősítést adományozott a Semmelweis Egyetemnek, a Szegedi Tudományegyetemnek, a Debreceni Egyetemnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek. „Kiváló Egyetem” miniszteri elismerésben részesült a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, továbbá a Pannon Egyetem. Az elismeréseket a tárcavezető Bajnai Gordon miniszterelnökkel és Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével közösen adta át pénteken.
Hiller István hangsúlyozta, hogy a kutató- elitegyetem cím egy magas minőségű felsőoktatási rendszer kialakításának újabb lépcsőfoka. Mint emlékeztetett, a minőségi változást szolgálták az elmúlt években egyebek mellett az egyetemeken, főiskolákon megvalósított infrastrukturális fejlesztések, továbbá a felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása.
A tárcavezető a díjazottaknak gratulálva úgy fogalmazott, „a tudományok összességének házát universitasnak nevezzük, amely hordozza a tudásátadásra, tudásátvételre való nyitottságot, a tudás együttesét”.
Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a felsőoktatásban minden egyes forint befektetés, egy olyan országba, amelyben élni szeretnénk.
Kiemelte, hogy a kutató- elitegyetem cím nemcsak cím, hanem rang is: pénzt, karizmát, fegyvert ad, mert a „tudás fegyver”. Mint mondta, a cél nem az, hogy az elismerést elnyerő egyetemek a tudás bevehetetlen várai legyenek, hanem, hogy a kapuk mindenki előtt nyitva álljanak. A kutató- elitegyetemek Magyarország közös céljait kell, hogy szolgálják tevékenységükkel.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar felsőoktatási intézményeknek Európában is számon tartott intézményekké kell válniuk. S ennek megvalósításában fontos szerepet játszik a kutató- elitegyetem cím létrehozása.
A kutató- elitegyetemi program összefoglalása
A rendszerváltás után társadalmilag fontos és szükséges változás volt, hogy jelentősen bővült a felsőoktatásban résztvevők száma. Ez az expanzív szakasz lezárult, és egyre határozottabban a minőségi fejlesztésre kell összpontosítani. Ma a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények – hozzájárulva a Lisszaboni Stratégia sikeréhez – a versenyképesség növelése és a foglalkoztatás problémáinak megoldása érdekében intenzívebb szerepet vállaljanak mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi modernizálás folyamatában.
A kutató- elitegyetemi program alapvető célkitűzése a felsőoktatás vonzerejének növelése a minőség javulásán és a kutató- elitegyetemi központokon keresztül. Ennek egyik eszköze az infrastruktúra és szellemi kapacitás biztosítása a kutatás-fejlesztés nemzetközi kihívásaihoz kapcsolódó, ugyanakkor a hazai gazdaság és társadalom szempontjából is kiemelt fontosságú stratégiai kutatási területeken. Az intézmények oktatási-képzési és szolgáltató folyamataikat is a kiválósági központjaik működésére alapozva fejlesztik: az oktatási rendszerbe beépülnek a tudományos eredmények, a doktori képzések minősége javul, a kutatási tevékenységre alapozott képzések révén keletkező új kompetenciák átadhatóak a gazdasági szereplőknek, az intézmények K+F szolgáltatásból és pályázatokból eredő bevételei növekednek.
A program célja a hazai felsőoktatási intézmények versenyképességének megerősítése a nemzetközi oktatási-tudományos „piacon”.
A program elemei
ˇ A szellemi potenciál fejlesztése. Az intézmények a nemzetközi tudományos életben elismert kutatókat foglalkoztatnak, tevékenységük köré „iskolák” szerveződnek. A tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a doktori képzés területén, ezáltal kinevelik az intézmény saját (illetve általában a magyar felsőoktatás) oktatói és tudományos utánpótlását.
ˇ A kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése. A minőségi K+F+I munkához nélkülözhetetlen az infrastruktúra kialakítása (eszközbeszerzések), a gazdaságos üzemeltetést biztosító kihasználtság optimalizálása, illetve az erőforrás-konfliktusok menedzselése.
ˇ A kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése. Az intézmények kiemelt kutatási területeiken további erőforrás-koncentrációt hajtanak végre, ezek fejlesztésére további jelentős forrásokat fordítanak. A cél olyan kutatási tevékenységek támogatása, amelyek a felsőoktatás vonzerejének növelése szempontjából lényeges eredményeket hoznak.
ˇ Az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése. Az intézmények hazai és nemzetközi oktatási-kutatási hálózatokat alakítanak ki, tudományos eredményeiket a társadalom érdekében, valamint a gazdaságban is hasznosítják; vagyis K+F+I eredményeiket tudományos folyóiratokban, könyvekben, szabadalmakban és új eljárásokban jelenítik meg, illetve azokat az oktatásban is közvetítik.
A kutató- elitegyetemi program megvalósításához igénybevett eszközök
ˇ Jogszabályalkotás
ˇ „Kutató- elitegyetem” minősítés adományozása
ˇ A „kutató- elitegyetemek” többlettámogatása
Jogszabályalkotás
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 5. § (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik a kutató- elitegyetemről:
„A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térség kutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetem – a Magyar Köztársaság Kormánya által meghatározott feltételekkel – „kutatóegyetem” minősítést kaphat. A „kutatóegyetem” jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik, továbbá országos, illetve regionális vezető szerepet lát el.”
A kormány a felsőoktatási törvény felhatalmazása alapján, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes végrehajtási rendeleteinek módosításáról szóló 276/2009. (XII. 4.) kormányrendeletben szabályozta a kutató- elitegyetem minősítés feltételeit.
„Kutató- elitegyetem” minősítés adományozása
A „kutató- elitegyetem” minősítést pályázat útján azok az állami elismeréssel rendelkező egyetemek nyerhetik el, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:
ˇ a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény és több szervezeti egysége működésének meghatározó részét képezi;
ˇ jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végeznek, amelynek eredményeit tudományos folyóiratokban és könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban, közhasznú alkotásokban jelenítik meg, és azokat az oktatásban közvetítik;
ˇ a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a doktori képzés területén;
ˇ mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytatnak.
A kutató- elitegyetemi pályázatnak tartalmilag két fő részből kell állnia, és azt a következők figyelembe vételével kell elkészíteni:
I. Az első rész az elmúlt időszak tudományos teljesítményéről adjon információt. Ebben a részben a pályázónak tényszerűen be kell mutatnia az elmúlt 5 évben a kiválósági címre pályázó szervezeti egységek által elért eredményeket. Mivel a pályázat alapvetően intézményi adatszolgáltatáson alapul, így az értékelés az ezen adatokból képzett indikátorok rangsorolásán keresztül valósul meg.
A kutató- elitegyetemi pályázatban 4 fő indikátorcsoportban rendezve kell bemutatni az intézményre jellemző adatokat (indikátorokat), ezek az alábbiak:
ˇ kutatási kapacitás
ˇ doktori képzés és tehetséggondozás
ˇ a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók publikációs tevékenysége
ˇ alap- és alkalmazott kutatási, fejlesztési, és innovációs (K+F+I) tevékenységek kapcsolati rendszere, támogatások és bevételek
II. A pályázat második része az intézmény vállalásait, programját tartalmazza: lényege annak bemutatása, hogy a pályázó az elnyerhető „kutató- elitegyetem” minősítéssel, továbbá a saját forrásainak koncentrálásával, valamint a külön pályázat(ok)ban elnyerhető uniós támogatás(ok) felhasználásával miként fejleszti meglévő K+F+I erőforrásait, mit vállal a tudományos kiválóság fenntartása, javítása érdekében.
A minősítés részletes követelményrendszerének kidolgozását az oktatásért felelős miniszter által létrehozott Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottság végezte a rendeletben részletezett szempontok alapján.
A Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai a tudomány művelői: a Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT), és a Nemzeti Bologna Bizottság (NBB) elnökei vagy az általuk delegált személyek.
Az öt testület elnökei – testületük nevében – önként vállalták a kritériumok pontos megfogalmazását. A kormány a magyar felsőoktatás minőség- és teljesítményelvű fejlesztése érdekében közös állásfoglalást kiadó és ebben feladatot is vállaló testületek érveit elfogadta, és a rendelkezésére álló eszközök segítségével támogatta a kezdeményezést. Különös tekintettel arra, hogy a globális gazdasági válság időszakában a kormányok kiemelt figyelmet fordítanak az egyetemi kutatás-fejlesztés-innováció ösztönzésére, hiszen a válság kezelésében, és különösen a válságot követő fellendülés megalapozásában ennek a területnek meghatározó szerepe van.
A kutató- elitegyetemek többlettámogatása
A „kutató- elitegyetem” minősítés nem eredményez automatikusan többlettámogatást, csak egyik, bár meghatározó feltétele az európai uniós források megpályázásának. A többlettámogatás forrása hosszabb távon, a 2012-es évtől kezdődően – a felsőoktatás minőségi fejlesztésének céljával összhangban szükségszerűen átalakítandó – normatív költségvetési finanszírozás kell, hogy legyen. A kutató- elitegyetemek, kiválósági helyek finanszírozása ugyanis olyan többletforrásokat igényel, amelyek előre meghatározottan, folyamatosan, stratégiai elgondolások mentén, és nem esetileg állnak rendelkezésre.
Ezt rögzíti a felsőoktatási törvény 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezése:
Ftv. 128. § (1) A pályázati úton adható támogatás lehet különösen:
q) a minősített kutatóegyetem oktatási és kutatási tevékenységének előmozdítására nyújtott támogatás. Az e bekezdésben szabályozott költségvetési hozzájárulás elosztása pályázat útján történik.
Az átmeneti (2010–12-ig terjedő) időszak többlet-finanszírozását uniós forrásból lehet és kell megoldani. A megoldás előnye, hogy az uniós támogatások odaítélése projektalapon történik, és számlaalapon kell elszámolni, vagyis nem lehet másra fordítani a projekt alapján elnyert támogatást. A többletforrást az intézmények meghatározott feladatra – a pontos célok (indikátorok) meghatározásával – kapják, amelyek, ha nem teljesülnek, az intézmények elesnek a támogatástól.
A fejlesztés célja a kiemelt kutatási területeken végzett nemzetközi színvonalú K+F+I tevékenység műveléséhez szükséges infrastruktúra és szellemi kapacitás felépítése, valamint az e területeken végzett kutató-fejlesztő munka támogatása. A konstrukcióra tervezett teljes forrás országos szinten 27 milliárd forint, ebből 6 milliárd forintot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból biztosít a kormány.
A konstrukció kiegészíti, illetve támogatja a TÁMOP 4. prioritása, a TIOP, a GOP, valamint a versenyképességi pólusprogram célkitűzéseit, különösen a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges, illetve a fejlesztési pólusok és társ-pólusok felsőoktatási központjaihoz kapcsolódó innovatív és kulturális infrastruktúra-fejlesztéseket.
A konstrukció kiemelten támogatja a műszaki és természettudományok területeit.
