Bajnai Gordon: utolsó órában van az ország a múlt feltárása terén
Utolsó órában van az ország, hogy szóra bírja a XX. század történelmét, különben a mai
szélsőséges hazugságok beszélnek helyette; ha Magyarország múltja
elnémul, a csendet a hazugság, a gyűlölet és kirekesztés hangja
tölti majd be – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön
Budapesten, az Emlékpontok elnevezésű audiovizuális történelmi
emlékgyűjtési program elindítása alkalmából tartott
sajtótájékoztatón.
A kormányfő az Emlékpontok programot – amelynek projektgazdája a
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért
Közalapítvány – meghatározónak nevezte Magyarország jövője
szempontjából. Szerinte a diákok azzal, hogy a történelmi tanúkkal –
többek között szüleikkel, nagyszüleikkel, dédszüleikkel – interjúkat
készítenek jól előkészített módszertan alapján, közelebb hozzák a
fiatal generációknak a közelmúltat.
Ez az időutazás, amely a programmal most kezdődik, „a jövőhöz ad
majd fáklyát a kezünkbe”, és segíti megérteni azt, hogy a magyar
társadalom milyen katarzisok és kudarcok során jutott el a jelenbe –
fogalmazott. Meglátása szerint a program célja, hogy „eloszlassák
azt a tudatlanságból épülő ködöt, ami mindennapjainkat
elfedi”.
Bajnai Gordon annak a véleményének is hangot adott, hogy az ország
„a múlt teljes igazságának feltárása nélkül a szélsőségesek útjára
léphet”, ezért „szóra kell bírni a múltat”. Az interjúkkal az
idősebb nemzedékek átadják „a múlt nehéz tanulságát, hogy azt a
felnövekvő generációk vihessék tovább és beépíthessék a közös
tudatba, a magyar társadalom lelkiismeretébe, józan eszébe”. A
társadalom a helyes úton „csak a saját kollektív tudata, józan esze,
közös (…) lelkiismerete” alapján járhat – tette
hozzá.
Megemlítette, hogy meg kell ismerni emberközeli forrásból is a
nyilas rémuralom szörnyűségeit, azt, hogy miként gyilkolták a zsidó
embereket a nyilasok a Dunába, de ugyanúgy látni kell a kommunizmus
törvénytelenségeit, például a recski tábor, a málenkij robot
történéseit, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését
követő kivégzések körülményeit.
A Kádár-rendszerről készítendő interjúkról kiemelte: azokból meg
lehet majd tudni, „miként lehetett meghajlott, de meg nem tört
gerinccel kibekkelni a Kádár-rendszert”.
Az Emlékpontok program alkalmas arra, hogy a magyar társadalom
megértse: „újra van vesztenivalója, és ezért van tennivalója is”,
mégpedig az, hogy múltját minél jobban megismerje, és ezáltal a
szélsőségeket el tudja utasítani – tette hozzá.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a projektgazda
vezetője elmondta: a diákokkal végeztetett interjúkkal a közös
történelem, a múlt lenyomatát szeretnék megőrizni. „Ha meg akarjuk
ismerni egymást, ismernünk kell egymás történeteit”, ezzel a
fiatalok is megtudják majd, „milyen is volt ez a XX. század”.
A főigazgató kitért arra, hogy a kormány 2007 novemberében kiemelt
projektté nyilvánította az Emlékpontokat. Mint mondta, a fiatal
generációknak hiányos a tudása a XX. századról, mert a
történelemtanítás mostohán kezeli ezt a témát, a gimnáziumokban az
érettségire készülés háttérbe szorítja az erre a korszakra vonatkozó
ismeretek átadását.
Szólt arról is, hogy tavaly decemberben indult a tényleges munka,
melynek eredményeként megkezdődhet a résztvevő középiskolai tanárok
képzése, módszertani felkészítése, egy erre a célra készült tanári
kézikönyv alapján. Ezenkívül elkészült a középiskolásoknak szánt
tájékoztató brosúra is.
Schmidt Mária rámutatott: ha a fiatalok nem ismerik meg a
„szabadsághiányos időket”, akkor később nem fogják tudni értékelni a
demokráciát, és az ismeretek hiánya a szélsőségek felé sodorja majd
őket. Sok kifejezést – például maszek, csengőfrász, békeharc – „hála
Istennek” nem ismernek testközelből a diákok, ezeket az
információkat viszont megkaphatják az idősebb generációktól az
interjúk során – jegyezte meg.
Terveik között említette, hogy digitalizált videointerjúkat,
oktatási segédanyagokat és nagy tudástárat szeretnének létrehozni,
amit a jövendő kutatók is használhatnak majd. A projektet a
tudományos élet képviselői is támogatják, többek között Gerő András,
az ELTE történész professzora, Borhi László, a Magyar Tudományos
Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa,
Granasztói György, az ELTE nyugalmazott egyetemi tanára és M. Kiss
Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Az oktatási
intézményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályáztatja –
mondta.
BreuerPress-info
