Per a MÁV és magyar bankok ellen

A MÁV elleni kártérítési perhez kapcsolódva csütörtökön újabb keresetet nyújtott be Chicagóban a magyarországi holokauszt áldozatainak és örököseinek egy csoportja, ezúttal több – köztük magyarországi – bank ellen.


A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, a MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy elődeik részt vettek a népirtásban, bűnrészesek voltak benne, és felbujtottak rá azáltal, hogy kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a náluk őrzött vagyont.

Az érintett magyarországi bankok szombaton azt közölték az MTI-vel, hogy mivel még nem kaptak keresetlevelet, nem tudnak érdemben nyilatkozni az ügyben.
A felperesek, “a banki lopás holokausztáldozatai” 1944-es árfolyamon számolt 2 milliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt. Ezenkívül büntető jellegű kártérítést is követelnek, amelynek összegét később állapítanák meg.
A csütörtökön iktatott keresetet – akárcsak a másfél hónappal ezelőtt a MÁV-val szemben indított per esetében – Illinois állam északi kerületi bíróságán nyújtották be.
A perirat szerint a bankok kifosztották ügyfeleiket: eltulajdonították a zsidók bankszámláin levő vagyont, valamint a széfjeikben őrzött értékeket, köztük ékszereket, műtárgyakat és értékpapírokat. A felperesek azzal vádolják a bankokat, hogy a nemzetközi jogot megsértve jogtalanul gyarapították vagyonukat a zsidóktól elrabolt értékekkel.

Karsai László történész a MÁV ellen indított perrel kapcsolatban február közepén azt mondta az MTI-nek, hogy a per beindítása megbízhatatlan, a holokauszt után 65 évvel keletkezett visszaemlékezésekre alapoz.
A MÁV-ot egy chicagói bíróságon a magyarországi holokauszt áldozatainak 95 örököse perelte be: jóvátételt követelnek, amiért a cég a második világháború idején közreműködött zsidók deportálásában. A felperesek 240 millió dollár vagyoni és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik.

Karsai László ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: a per elindítói megpróbálták a vészkorszak azon túlélőit, vagy azok leszármazottait felkutatni, akik “jó pénzért hajlandók voltak összevissza hazudozni”, többek között azt, hogy őket a MÁV alkalmazottai kirabolták, vagy ismerőseiket, rokonaikat meggyilkolták.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke ugyancsak februárban az MTI-nek azt mondta, a magyarországi zsidóság túlnyomó részének meggyilkolásáért, vagyonuk elkobzásáért az akkori magyar társadalom túlnyomó része felelős, ezért a felelősséget a magyar államnak kell viselnie.

A Mazsihisz elnöke rámutatott: a magyar állam a felelősségét elismerte a holokauszttal összefüggésben egyrészt az 1946. évi XXV. törvényben, másrészt az 1947. február 10-én megkötött párizsi békeszerződésben.

Az állam ennek megfelelően vállalta, hogy kompenzációt nyújt a zsidó közösségnek, és ez a folyamat ma is zajlik Magyarországon.
A Mazsihisz elnöke arról is beszélt, hogy a kártalanításról szóló tárgyalások az állammal húsz éve folynak, “egyes kormányok aktívabban, más kormányok kevésbé aktívan gondolkodtak erről”, de a folyamat nem szakadt meg a rendszerváltás óta. Utalt arra is, hogy 2007-ben, kormányhatározat alapján, létrejött egy ezzel a kérdéssel foglalkozó vegyesbizottság. Megjegyezte, hogy a magyar állam a nem vagyoni károk terén a világon egyedülálló módon “a zsidó emberek meggyilkolásával okozott károk bizonyos részével szembenézett”, és a meggyilkoltak testvéreinek vagy leszármazottainak hajlandó volt, ha nem is túlságosan nagy összegű, de mindenképpen számottevő kártalanítást fizetni.

 

MTI / BreuerPress info