Budapesten és Bécsben csütörtökön és pénteken 47 oktatási miniszteri tanácskozik
Magyarország az európai uniós átlagnál gyorsabban vezette be a Bologna-rendszert, és kapcsolódott be a Bologna-folyamatba – mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter hétfőn Budapesten sajtóbeszélgetésen, amelyen a Budapesten és Bécsben csütörtökön és pénteken rendezendő oktatási miniszteri tanácskozás témájáról számolt be.
Megemlítette azt is, hogy két év tapasztalata alapján a munkaerőpiac a hároméves képzés után kiadott diplomát befogadta, például „az informatikusok lábon elkeltek”. A mesterszakok bevezetését is problémamentesnek nevezte, az első évben 200, idén a második évben 225 mesterszakot indítottak. A mesterdiplomások elhelyezkedéséről még nincs adat, hiszen ők még nem végeztek – mutatott rá.
Megítélése szerint időben állították meg a felsőoktatás színvonalesését, miután a kormányok egymásra licitáltak a hallgatói létszám emelésében. Az idén 386 ezren tanulnak főiskolán, egyetemen, s a rendszerváltás után a mintegy négyszeres növekedésre szükség is volt. 2006-tól kezdve viszont fokozatosan lezárták a mennyiségi növekedési szakaszt.
Létszámát tekintve a műszaki, az informatikai és az orvosi képzést növelték, mert erre van kereslet. A keretszámot bővítették a természettudományos tanárképzésben is a relatíve alacsony pontszámmal, de azonnali megoldást nem lehet találni.
Hiller István arról is beszélt, hogy 2002 óta mintegy 125 milliárd forintot ruháztak be a felsőoktatás infrastruktúrájába. Ezáltal nincs olyan állami felsőoktatási intézmény, amelyet ne fejlesztettek volna, s így nagyobb létszámú hallgató minőségi oktatására is alkalmasak lettek ezek az egyetemek, főiskolák.
A fejlesztések eredményeként sokkal több külföldi egyetemistát tud fogadni a jövőben Magyarország, ehhez viszont idegen nyelvű oktatást kell biztosítani. Az orvosképzésben ezzel nincs is probléma, a többi szakképzés jelentős részében azonban fejlődni kell – tette hozzá a miniszter.
A csütörtökön kezdődő konferenciáról megjegyezte: a Bologna-dokumentum aláírása óta nem volt ilyen jelentős felsőoktatási konferencia Magyarországon. A találkozón a tagállamok értékelik az elmúlt tíz évet, illetve megtárgyalják a közös terveiket.
A tárca vezetője sikernek és elismerésnek tartotta, hogy London, Prága és Leuven után Budapest is rendezhet Bologna-konferenciát. A másfél éves szervezési munkáról az államtitkárság minden héten tájékoztatta a minisztert.
Csütörtökön 47 országból jönnek delegációk, mintegy 350 szakember. Ők a Parlament felsőházi termében tárgyalnak majd, és többek között arról döntenek, hogy az eddig megfigyelőként részt vevő Kazahsztánt felveszik-e. Az első napon egy független szakértőkből álló testület értékelését is meghallgatják a Bologna-folyamatról.
A konferencia pénteken Bécsben a Hofburgban folytatódik.
