Salamon király idejéből származó erődítmény

A Bibliában foglaltakat támaszthatja alá

 


Salamon király idejéből származó erődítmény a Bibliában foglaltakat támaszthatja alá

Salamon király idejéből származnak és alátámasztják a Bibliában foglaltakat a
Jeruzsálemben nemrégiben feltárt erődmaradványok izraeli régészek
szerint.

 Amennyiben a megtalált falak kormeghatározása helyes, a felfedezés
bizonyítja, hogy Jeruzsálem egy erős központi hatalom fővárosa volt,
olyan hatalomé, amely elegendő anyagi és emberi forrással
rendelkezett egy masszív erődítmény megépítéséhez a Kr.e. X.
században. Ez megfelel a Biblia leírásának, amely szerint Dávid és
Salamon uralkodott ebben a korszakban, és a királyi székhely
Jeruzsálem volt. Míg sok archeológus, köztük Eilat Mazar
ásatásvezető régész a történelemnek ezt az olvasatát támogatják,
mások arra hajlanak, hogy Dávid királysága inkább a mítoszok
világában létezett, s ebben a korban nem volt a zsidóknak erős
kormányuk.
 Eilat Mazar az ásatás helyszínén nyilatkozva az újságíróknak azt
hangsúlyozta, hogy az erődítmény a legszignifikánsabb lelet az első
templom időszakából. „Azt jelenti, hogy abban az időben, a Kr.e. X.
században Jeruzsálemben olyan kormányzat volt, amely ekkora
vállalkozás kivitelezésére volt képes” – hangsúlyozta.
 Az erődítmény korából és helyéből kiindulva, Eilat Mazar
feltételezi, hogy Salamon, Dávid fia építtette, és a létesítményről
említést tesz a Királyok Könyve.
 Az erődítmény, beleértve a monumentális kaput és az ősi fal 70
méteres szakaszát a jeruzsálemi óváros jelenlegi falain kívül, a
Templomhegy közvetlen közelében helyezkedik el. Az Ótestamentum
szerint Salamon király építtette az első templomot, amelyet a
babiloniak romboltak le. Később a szentélyt újjáépítették, majd
Heródes 2000 évvel ezelőtt rendbe hozatta. A második templomot a
rómaiak rombolták le Kr.u. 70-ben.
 A régészek már az 1860-as években, majd az 1980-as években is
végeztek feltárásokat az erődítményen, ám Eilat Mazar szerint a
mostani az első komplex ásatás. Most első ízben sikerült az építmény
koráról tanúskodó bizonyítékokat találni: nagy számban kerültek elő
cserépedények, amelyek segítenek a régészeknek a leletek
datálásában.
 Aren Maeir, a Bar Ilan Egyetem régészprofesszora szerint a Kr.e. X.
századi Jeruzsálem maradványai kerültek elő, ám az erős
központosított hatalom alátámasztására szolgáló bizonyítékok
meglehetősen gyenge lábakon állnak.
 Míg egyes kutatók meg vannak győződve a Dávid és Salamon
uralkodásáról szóló bibliai „tudósítások” hitelességéről, mások
pedig teljességgel elvetik ezeket a feltevéseket, Aren Maeir szerint
az igazságot valahol középúton kell keresni. „A történelmi igazság
magva felfedezhető Dávid királyságáról szóló történetben” –
véli.

 

BPI/MTI/AP