Szimpóziumot tartanak a magyar-zsidó együttélésről a Parlamentben

Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség  és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

         


Szimpóziumot tartanak a magyar-zsidó együttélésről a Parlamentben



 Magyar-zsidó együttélés – együtt a közös jövőért címmel szimpóziumot szervez szerdán az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz); a rendezvény díszvendége Elie Wiesel Nobel-békedíjas író lesz – jelentette be Balog Zoltán, a parlamenti bizottság elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

    Mint mondta, amikor Elie Wiesel szinte még gyermekként elhagyta az országot a holokauszt idején, “az része volt az ország tragédiájának”. Bíznak abban, hogy amikor Magyarországra látogat a neves író, “az része lesz a XXI. századi gyógyulásnak” – folytatta.
    Balog Zoltán rámutatott: “mindenkinek örülünk, aki tiszta szándékkal jön Magyarországra, és ezzel a tiszta szándékkel fogadjuk”. Ezt az alkalmat is meg kell ragadni arra, “hogy megmutassuk Magyarország igazi arcát, ami nem egy gyűlölködő arc”.
    Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija közölte: Elie Wiesel látogatásának az adja az apropóját, hogy idén 20 éves a chábád lubavics mozgalom Magyarországon. Ennek a mozgalomnak a célja, hogy “a zsidóság autentikus értékeit kompromisszumok nélkül közvetítse a modern világ legmodernebb és legnyitottabb eszközeivel”. A szerveződés egyúttal az előítéletek oktatás általi megsemmisítésére teszi a hangsúlyt” – tette hozzá.
    A vezető rabbi megjegyezte: Elie Wieselt Auschwitzba majd Buchenwaldba deportálták a vészkorszak idején, édesapja a karjai között halt meg, és édesanyját, illetve húgát is elvesztette. Addig a szörnyűségekről  nem is beszélt még testvéreinek sem, amíg meg nem írta a holokausztról szóló Éjszaka című könyvét. A Nobel-díjas író ugyanakkor immáron negyven éve a béke üzenetét hirdeti a politikusoknak, a zsidó közösségeknek és az egész társadalomnak.
    A konferencia – amelyen előad Kányádi Sándor író és Köves Slomó is – előtt az író találkozik Bajnai Gordon miniszterelnökkel, majd csütörtökön Sólyom László köztársasági elnökkel is. Szerda este a Chábád Lubavics Alapítvány tiszteletére rendezett jótékonysági vacsorán vesz részt, ahol előadást is tart. Ezenkívül ellátogat a Holokauszt Emlékközpontba és együtt ebédel a holokauszt túlélőinek egy csoportjával, majd csütörtök este előadást tart a Hetek Klubjában – mondta.
    Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke nagy jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarországra látogat Elie Wiesel, akinek sorsa “önmagában is egy példázat” arra, hogy “milyen embereknek kellett elmenniük a Kárpát-medencéből”. Ha nem történt volna meg Trianon és a holokauszt, nincs ez e szörnyű gyilkosság, akkor feltehetően ezek a kiváló emberek valahol Magyarországon élnének, a magyar kultúrát gazdagítanák – vélekedett.
    Elie Wiesel igyekszik megbékélni azzal, amit vele tettek, “a béke üzenetét hozza nem csak könyveiben, hanem saját személyében üzeni mindenkinek, hogy a gyűlölködésnek nincs helye sem a múltra, sem a jelenre, sem a jövőre nézve” – hangsúlyozta.
    Oberlander Báruch, a chábád lubavics mozgalom rabbija kitért arra, hogy a máramarosszigeti születésű Elie Wiesel sokáig tartotta ezzel a vallási szervezettel a kapcsolatot.
    A 2004-ben alakult EMIH MTI-hez eljuttatott közleménye szerint elsődleges céljának azt tartja, hogy “a magyar zsidóságnak azt a kilencven százalékát karolja fel, mely már nemzedékek óta semmilyen módon nem kötődik gyökereihez”. Az EMIH egy “új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a status quo irányzat megújításával, egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással” – mutattak rá.
    A hitközség meghívására Yona Metzger, Izrael főrabbija többször is ellátogatott Magyarországra. A hitközség rabbijai az Izraeli Rabbinátus megbízásából annak hazai képviseletét is ellátják. Az EMIH megalakulásával újból teljes lett a magyar zsidóság három irányzata: a neológ (Mazsihisz), az ortodox és a status quo (EMIH) – áll a közleményben.

 

BreuerPress-MTI