BERLUSCONI: KOMMUNISTÁK IRÁNYÍTJÁK AZ ELLEN IRÁNYULÓ IGAZSÁGÜGY ELJÁRÁST

Róma – Silvio Berlusconi szerint kommunista ügyészek és bírák vezénylik ellene azt az igazságügyi eljárást, amelynek végső soron az a célja, hogy tönkre tegyék őt.


KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN

 

 

 FICO: AZ EURÓPAI EMBERI JOGI CHARTA ALAPJÁN NEM KÉRDŐJELEZHETŐEK
MEG A BENES-DEKRÉTUMOK
 Pozsony – A szlovák kormányfőnek meggyőződése, hogy a Lisszaboni
Szerződéshez csatolt európai emberi jogi charta alapján nem
kérdőjelezhetőek meg a II. világháború után kiadott
Benes-dekrétumok. „Ez mindannyiunk számára világos” – jelentette ki
Robert Fico a szlovák parlament európai ügyi bizottságának ülésén
szerdán Pozsonyban. Fico a szlovák kormány álláspontjáról
tájékoztatta a képviselőket az Európai Unió csütörtöki és pénteki
csúcstalálkozója előtt. „A kormánynak meggyőződése, hogy a
Lisszaboni Szerződés ratifikációja után a chartával és a
Benes-dekrétumokkal kapcsolatban nem merülnek fel jogi kérdések, ez
utóbbi kettő között nem áll fent jogviszony. Ez az álláspontja az
EU-nak, az összes jogi osztálynak és igazgatóságnak is” – húzta alá
Fico.

 SZÁJER: BUDAPEST NE VÁLLALJON KÖTELEZETTSÉGET A CSEHEK
MENTESÍTÉSÉRE
 Brüsszel – Szájer József, a fideszes európai parlamenti (EP)
delegáció vezetője szerdán Brüsszelben – magyar újságíróknak
nyilatkozva – felszólította a magyar kormányt: ne vállaljon olyan
kötelezettséget, amelynek értelmében a Cseh Köztársaságot és/vagy
Szlovákiát mentesítené az Európai Unió az alapvető emberi jogok
chartájának a hatálya alól. A fideszes képviselők nem fognak
megszavazni ilyen tartalmú dokumentumot, sem az EP-ben, sem az
Országgyűlésben – tette hozzá. Szájer felhívta a figyelmet arra:
Václav Klaus cseh elnök azért követeli országa számára ezt a
mentességet az EU-t megreformáló Lisszaboni Szerződés cseh
ratifikációs okmányainak aláírása fejében, mert el akarja kerülni,
hogy a szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta alapján fel lehessen
lépni olyan jogsértések miatt, amelyeket az úgynevezett
Benes-dekrétumok nyomán követtek el a II. világháború után
Csehszlovákiában. A szóban forgó dekrétumok kimondták a németek és a
magyarok kollektív bűnösségét, megfosztották őket
állampolgárságuktól, elkobozták vagyonukat, és jelentős részüket
kiűzték az országból.

 SOK HALÁLOS ÁLDOZATA VAN A PAKISZTÁNI ROBBANTÁSNAK
 Iszlámábád – Több mint nyolcvanan, köztük nők és gyerekek
vesztették életüket és több mint kétszázan sebesültek meg a
pakisztáni Pesavarban egy nyüzsgő piacon szerdán elkövetett
robbantásos merényletben hivatalos források szerint. Az áldozatok
száma még tovább növekedhet. Kórházi források először azt közölték,
hogy legkevesebb 15, később pedig azt, hogy legkevesebb 43 halálos
áldozata volt az autóba rejtett, több mint egy mázsa robbanóanyagból
készített pokolgépnek a fővárostól, Iszlámábádtól 150 kilométerre
fekvő északnyugat-pakisztáni nagyvárosban. Ez volt az utóbbi két év
legvéresebb terrorcselekménye Pakisztánban. Néhány órával azután
követték el, hogy háromnapos látogatásra az országba érkezett
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, hogy új alapokra helyezze
a kétoldalú kapcsolatokat és az Egyesült Államok töretlen
támogatásáról biztosítsa az iszlámábádi kormányt a terrorizmus
elleni harcban.

 A NÉMET PARLAMENT NAGY TÖBBSÉGGEL ÚJRAVÁLASZTOTTA ANGELA MERKEL
KANCELLÁRT
 Berlin – Nagy többséggel ismét Németország kancellárjává
választotta Angela Merkelt szerdán a német parlament. A törvényhozás
alsóházában, a Bundestagban a konzervatívokból és a liberálisokból
álló új kormánykoalíció képviselői közül 323 a kancellárra
szavazott, aki a parlamentben immár másodszor kapott bizalmat.
Merkelt először 2005 őszén választották meg kormányfővé. Az 55 éves
politikus Németország háború utáni nyolcadik, egyben pedig első női
kancellárja. A hivatali esküt az új kormány tagjaival együtt délután
tette a Bundestagban. A régi-új kancellár, Angela Merkel vezette új
kormány három pártból, a Német Kereszténydemokrata Unióból (CDU), a
bajor Keresztényszociális Unióból (CSU) és a liberális Szabad
Demokrata Pártból (FDP) áll. A CDU 7, a CSU 3, míg az FDP 5
miniszterrel képviselteti magát a kormányban.

 BLAIR EU-ELNÖKSÉGÉÉRT KAMPÁNYOL A BRIT KORMÁNY
 London – Gordon Brown brit kormányfő aktívan lobbizni kíván azért,
hogy elődje, Tony Blair töltse be az Európai Unió majdani elnöki
tisztségét. A BBC a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalból
származó értesüléseket idézve közölte, hogy Brown személyesen fogja
előterjeszteni a javaslatot a következő uniós csúcstalálkozón
Brüsszelben. A Downing Street eddigi hivatalos álláspontja az volt,
hogy ha Blair – aki 2007-ben távozott a miniszterelnöki tisztségből
– óhajtja az uniós elnöki megbízatást, a brit kormány ebben
támogatni fogja. Az azonban most hangzott el először, hogy Brown
tevőlegesen is közbenjárna ennek érdekében. A tisztség mindazonáltal
csak akkor jön létre, ha az uniós intézményi reformokra kidolgozott
Lisszaboni Szerződést mindegyik EU-tagállam törvénybe iktatja. Ehhez
már csak Václav Klaus cseh államfő aláírása
szükséges.

 BERLUSCONI: KOMMUNISTÁK IRÁNYÍTJÁK AZ ELLEN IRÁNYULÓ IGAZSÁGÜGY
ELJÁRÁST
 Róma – Silvio Berlusconi szerint kommunista ügyészek és bírák
vezénylik ellene azt az igazságügyi eljárást, amelynek végső soron
az a célja, hogy tönkre tegyék őt. Az olasz kormányfő kedden éjszaka
dühödt hangon kelt ki otthonából telefonon nyilatkozva egy
televíziós műsornak a szerinte az őt üldöző kommunista jogászok
hadjárata ellen, amelyet Itália valós abnormitásának nevezett. Az
egyes politikai források szerint skarlátban szenvedő kormányfő
néhány órával azt követően szitkozódott betegágyáról, hogy a milánói
bíróság fellebbviteli tárgyalásán jóváhagyta a David Mills brit
ügyvédre alsóbb fokon kiszabott négy és fél év börtönbüntetést. A
másodfokú hatóság bizonyítottnak látta, hogy Mills 600 ezer dollár
kenőpénz fejében két perben is hamisan tanúskodott Berlusconi
mellett. A kormányfő szerint „rágalmazás és hazugságok fesztiválja”
zajlik körülötte, és mindez az adófizetők pénzén.